460 ml-es, négyzetes alakú ládát keress kicsit trükkös rejtekben!
A láda geoérméket, kisebb travel bugokat örömmel fogad. Kérlek, ha itt helyezel el vagy innen viszel el utazót, mozgatását ne felejtsd el a geocaching.com oldalon regisztrálni!
Az első megtaláló jutalma egy aktiválatlan geoérme.
Gratulálok a piros egyeshez Pomisa-éknak!
Hova hívlak?
Horvátországba, Baranya megyébe. Ha a magyar határon Udvarnál kelsz át biciklivel vagy kocsival, kb. 14 km-ert kell megtenned, hogy Izsép (Topolje) és Darázs (Draž) között megleld úticélodat. De érkezhetsz Kiszkőszegen (Batinán) át Szerbiából is vagy délről, Eszék felől is.
A Szent Péter és Pál templom rövid története
Többször hajtottam erre megállás nélkül, mire vettem a fáradságot, hogy körülnézzek. Hogy kerül ide ez a nagyméretű, különleges épület a semmi közepére? Miért nincs tornya?
Mint megtudtam, a templomot a nagyharsányi csata emlékére emelték. A hagyomány szerint Savoyai Jenő herceg vezette csapatok itt szorították a törökök egy részét a templom mögötti Duna-ágba.
A templomot 35 évvel az ütközet után, 1722-ben szentelték fel.
Tornya azért nincs, mert ez a környezeténél egy picit magasabban fekvő, víz közeli földnyelv valahogy vonzza az elektromosságot és eddig akárhányszor tornyot emeltek, az nem soká állt, egy kósza villám előbb-utóbb eltalálta. Végül belefáradtak és maradt az épület tornyotlan.
A nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó-hegyi csata (más néven második mohácsi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó lejtőin zajlott Lotharingiai Károly herceg, Miksa, bajor fejedelem, Lajos, badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezír serege között. A "nagyharsányi csata" megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A "második mohácsi csata" elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal.
A császári hadvezetés az Eszék körül táborozó nagyvezírt azzal akarta ütközetre bírni, hogy csapataikkal visszavonulást színlelve, átkeltek a Dráván és Mohács felé húzódtak, majd Mohácsról Siklósra, végül onnan a Szársomlyó-hegy lejtőjére és csak itt bocsátkoztak ütközetbe.
Az 50 000 fős keresztény és a 60 000 fős török sereg összecsapása a törökök teljes vereségével végződött. Míg Lotharingiai Károly serege egyes források szerint csak 600 katonát vesztett, addig Szulejmán veszteségeit több tízezres nagyságrendben lehet mérni. Nyolcezer török elesett a csatatéren, sokan menekülés közben a Karasica mocsarába, a Drávába és a Dunába fulladtak, körülbelül hétezret pedig elfogtak.
A kudarc nem csak az áldozatok száma miatt volt megalázó a törökök számára, hanem azért is, mert a keresztény diadal kivívásához nem volt szükség a császári sereg egészére. A csatát lényegében a Savoyai Jenő vezette balszárny egyedül vívta meg, így aztán a nagyharsányi fiaskó - mint a "második mohácsi csata" - méltó párja lett az elsőnek, csak ezúttal a török fél szenvedett katasztrofális vereséget.
Szokás szerint a Habsburg hadvezérek a győzelmet nem tudták kellőképpen kiaknázni, mivel - az eltérő haditervekből eredő viták következtében - elmulasztották az alkalmat Belgrád elfoglalására. IV. Mehmed birodalma kis híján összeomlott a nagyharsányi szégyen miatt. A szultán seregei fellázadtak és hamarosan letaszították trónjáról az uralkodót. A hatalmat II. Szulejmán (ur. 1687-1691) vette át. Savoyai, aki a török elleni csatákban véghez vitt hőstetteiért a környéken kapott jelentős birtokadományt, pedig nekiláthatott a templom építésének.
Ládatörténet
2012. 01. 14.: Strombus, Bojta és Oli úr elrejti az ötletes ládát
2012. 07. 20.: a láda rejtekébe vadméhek költöztek, győzött a túlerő, mi kerestünk új helyet, Oli úr ismét megcsillogtatta ládakészítő tehetségét
2015. 02. 14.: ládakarbantartás. A ládát kitűnő állapotban találtuk.
2016. 04. 17.: ládakarbantartás. A ládát kissé hangyásan, de kitűnő állapotban találtuk.
2018. 03. 10.: ládakarbantartás. Minden rendben.
2019. 07. 07.: ládakarbantartás. Minden rendben.
Forrás:
Rubiconline
Sipos János bácsi (izsépi lakos)
Fényképek: saját felvételek
