A hagyományos láda (11 cm *11 cm *7 cm) a dél-dunántúli kék turistaút közelében egy homokdomb oldalában rejtőzik egy tuskóban. Ez a domb kis kápolnával és elhagyott temetővel emlékeztet az egykorvolt, lassan feledésbe merülő Fehértó településre.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A láda keresése
A rejtekhelyre két dolog alapján hívom fel a figyelmet. Egyrészt közel van a DDK turistaúthoz, ezért annak a környékbeli hosszú szakaszát bejárva egészen kis kitérővel kereshető fel. Másrészt, akinek nincs elegendő ideje az "Elveszett falvak" [GCFKAK] láda útvonalát végigjárni, rövidebb útvonalon megérezhet valamit a táj varázsából és emlékezhet a valaha itt élt emberekre, egy életforma végleges elmúlására.
Ajánlott parkoló
Ha nem a DDK-t járod, a legcélszerűbb Újvárfalva felől közelíteni, ekkor a falutól északra a miklósmajori elágazásnál  N 46° 26,819' E 17° 34,136' 143 m [GCFEHR+1.útpont] kell letérned az országútról. Miklósmajort szilárd burkolatú úton érheted el, és ott az út szélén füves padkán állhatsz le, ha a gyalogos megközelítést választod.  N 46° 26,839' E 17° 33,746' 150 m [GCFEHR+1.parkoló]. Ha a falutól kezdve a kék jelzésen indulsz, az úthossz nagyjából kétszeres lesz. Ekkor a  N 46° 26,282' E 17° 34,322' 145 m [GCFEHR+2.parkoló] pont környékén állhatsz le a főutcán.
Ajánlott útvonal
Az erdőlátogatási korlátozásokat tekintve ez a térkép hasznos lehet. Miklósmajortól nyugatra indulsz a homokos úton, amely csak a legritkább esetben sáros. Hamarosan bal kéz felől becsatlakozik a kék jelzés, és a továbbiakban majdnem végig azon haladsz. A kápolna egy jellegzetes Belső-somogyi homokdombon épült, a legszebb homoklejtőket a jelzett út közelében, a kerítésen kívül itt találod:  N 46° 26,712' E 17° 32,483' 155 m [GCFEHR+Homokdomb]
A kápolna kerítésen belül található, megközelítéséhez a  N 46° 26,766' E 17° 32,607' 155 m [GCFEHR+2.útpont] pontnál délre indulsz egy kis kerülővel szekérúton, hogy rátalálj az elmozdítható kapura:  N 46° 26,628' E 17° 32,499' 143 m [GCFEHR+3.útpont]
Fehértó kápolnája
Tó nincs, ne is keresd.
A láda a kápolna  N 46° 26,654' E 17° 32,498' 158 m [GCFEHR+kápolna] melletti lejtőn rejtőzik, fatuskóban. Meglepő a semmi közepén ez a kis épület, amelyet az egykori lakosok utódainak kegyelete és a hagyományok tisztelete a közelmúltban újított fel. Sajnos, a jelek szerint a barbárok ezt sem kímélik.
A homokvidék eltűnt falvai
Belső-Somogy keleti határvidékén jársz. A Pannon-tó több millió éves agyagos üledékeit ezen a sík területen az utóbbi dőszakokban az egykori folyók által szállított durva szemű homok fedte be. Az uralkodóan északias szél munkája egészen kis szintkülönbségű, hosszú mélyedéseket és lapos hátakat alakított ki. A mélyedésekben összegyűlő víz mocsaras lapályokat vagy sekély tavacskákat képez, amelyek a vidéket nehezen megközelíthető részekre szabdalják. Ezek a viszonyok sokáig nyújtottak menedéket a török pusztítások során, de végül ez a vidék sem kerülhette el Dél-Magyarország sorsát, és a középkor virágzó települései évszázadokra eltűntek. Némelyek, mint Kak és Libic újjáéledtek a török kiűzése után, de a legtöbb falu teljesen új településként a 19. században és a 20. század kezdetén jött létre a népesség-gyarapodásnak köszönhetően. A nagy határú falvakhoz külterületi lakott helyek is tartoztak - ilyen volt Fehértó is - amelyek gyakran nagyobb lélekszámúak voltak akkoriban, mint a máshol megmaradt kisebb somogyi falvak napjainkban. A vidék lakói nagy erőfeszítéssel csikarták ki a rossz termőképességű, homokos szántókból és gyenge legelőkből a mindennapit, de földjeikhöz és kis közösségeikhez sokáig hűek maradtak. A vidék sorsát a 60-as években lezajlott TSz-esítés pecsételte meg. Az erdők között szétszórtan elhelyezkedő földdarabok nem voltak alkalmasak nagyüzemi termelésre, ezért nem is alakultak szövetkezetek, az egyéni gazdálkodókat sújtó büntető jellegű adók viszont lehetetlenné tették, hogy földművelésből tartsák fenn magukat. Megfelelő úthálózat és közösségi közlekedés hiányában a városi munkahelyekre történő bejárás is emberfeletti, mai szemmel nézve nem is hihető erőfeszítésekkel járt, amelyet sokáig nem lehetett folytatni. Aki tehette, városba vagy kedvezőbb fekvésű faluba költözött. Házaikat lebontották, vagy évtizedek alatt maguktól összedőltek, és ma már túlnyomórészt csak az egyenetlen talaj és leromlott növényzet emlékezetet az egykori települések utcáira. Fehértóból a kis temető és a kápolna maradt emlékeztetőül.