WAP: Nem szokványos rejtés, a két kerítés találkozása környékén keresd a vékony hengeres tárgyat! A ládában csak logbook van, írószerszámot hozzatok magatokkal, és a környék forgalmára való tekintettel óvatosan logoljatok! A láda a kerítésen kívülről elérhető, így bármikor kereshető. A téglákat nem kell kiszedni a kerítésből!
Szeretnénk kicsit jobban megismertetni Debrecent veletek, mert nem csak Nagytemplomunk és Virágkarneválunk van. Ennek egyik állomása ez az épület és a benne működő Atommagkutató Intézet, melynek munkájára és kutatási eredményeire nemcsak mi Debreceniek, hanem az ország is méltán büszke lehet.
Parkolás
A ládától pár méterre ingyenes parkolási lehetőség van.
Az épületegyüttes rövid története
Az első épület 1894-ben árva tanulók szakkollégiumaként épült. A maga korában modern építészeti megoldásaival a bentlakásos életmód feltételeit volt hivatva megteremteni. Építésze az a Gerster Kálmán volt, aki addigra már több debreceni megbízást tudhatott magáénak. 1902-ben az Országos Tanítói Árvaház megbízásából betegpavilonok is épültek, majd 1910-ben a harmadik épülettel bővült, ezzel gyakorlatilag kialakult a Bem tértől a Poroszlay utca sarkáig tartó komplexum alapterülete.
Az ATOMKI története
A háború után Szalay Sándor kezdeményezte az uránkutatást Magyarországon, és az ő eredményei nyomán akadtak rá a mecseki uránlelőhelyre. Az urándúsulás mechanizmusát 1950-51-ben meg is magyarázta. Ezzel szerezte tekintélyét, s ezzel teremtette meg az intézetalapítás lehetőségét. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetét 1954-ben alapították. A hidegháborús elszigeteltség korában korszerű nyugati műszerek vásárlása helyett önellátásra kellett berendezkedni. A kényszerűségnek pozitív hatása is volt. A kutatás legtöbb területéhez szorosan kapcsolódó elektronika és vákuumtechnika terén jelentős műszerfejlesztő tevékenység folyt, és ennek eredményei alapján az önellátás mellett még eladásra, exportra is készültek műszerek. Így például kvadrupólus tömegspektrométerekből jelentős volt az export. Az 1990-es évek elején a nemzetközi piac nyílttá vált, és ez a műszergyártás megszűnéséhez vezetett. Az ATOMKI létszáma ekkor a korábbi 300 főről 200 alá csökkent, de a kutatási kapacitás nem csökkent, és a hozzá kapcsolódó alkalmazások megmaradtak, és azóta egyre nőnek. A kutatás pénzügyi ellátásában a pályázati rendszer gyakorlattá vált, a nemzetközi kapcsolatok megerősödtek. Az ATOMKI kezdett hasonlítani azokhoz az intézetekhez, amelyeket korábban a "szabad világ"-ban láttunk. Magyarország tagja lett a genfi Európai Atommagkutató Központnak (ismert francia rövidített nevén: a CERN-nek), és ez az ATOMKI számára is adott új lehetőségeket. Jelenleg kb. 110 témában folyik erőteljes együttműködés külföldi intézményekkel.
Alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak például a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban (például a pozitronemissziós tomográfiában). Az intézet az MTA felügyelete alá tartozik, de a Debreceni Egyetemhez szerződésben rögzített társult viszony köti, ami több évtizedes kutatási és oktatási együttműködésen alapul.
