Nyitvatartás
április 01-től - október 31-ig
hétfő: Szünnap
kedd-szombat: 10-12 és 14-17 h
vasárnap és ünnepnap: 14-17 h
november 01-től - március 31-ig
szombat: 10-12 és 13-16 h
vasárnap és ünnepnap: 13-16 h
hétköznap: 10 fős csoport fogadása bejelentkezés alapján
A belépő 500 FT
A láda viszont a kerítésen kívül van.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval érkezőknek
A templomot a város szívében a Viola utca 1. szám alatt találod, bárhol parkolhatsz a közelben.
Tömegközlekedéssel
Ajánlom a HÉV-et. Ezzel gyertek a végállomásig, innét egy kiadós séta a templom, de több ráckevei láda is útba esik.
A templomról
A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.
A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte.
A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak. Szerencsére a templomot nemrég felújították, így reméljük még sokáig megmarad az utókornak.
(
Forrás, és további részletek www.templom.hu)
Képzeljük el, hogy...
A késő gótikus templomba egy XVI. századi reneszánsz ajtón és a Szent János-kápolnán keresztül jutunk be. A Keresztelő Szent János-kápolna román jellegű ötszögű kis kápolnatesttel bővül, szinte igazolni látszik a templomban kőtáblán is olvasható barokk kori, XVIII. századi hagyományt, hogy első alakjában már 1320-ban állt. A kápolna jelentős falfestménye a Krisztus családjának élettörténetét bemutató Jessze törzse. A kápolnát már a középkorban is meglévő freskóállomány tölti ki melyet Grundtovits Tódor festő iskolája a XVIII. században csak újra színezett. A freskók alapozására már a Sürgöny c. újság 1863-as évfolyamának írója is felfigyel. Alapozása mész és homok, melyet szőr- és vérvegyületből készült szövedék erősít.
A két kápolnában és a templomban csak a fal mentén húzódik néhány pad az öregek számára. A Szent János-kápolna padjában keressük meg az 1736-os számot, egy hajdani rossz kölyök keze munkáját.
A Mária-templomba lépve megfigyelhetjük, hogy a szentély nem kisebb a templom hajójánál és a nyolcszög háromszögével zárul. Így nem meglepő Rómer Flóris múlt századi észrevétele. Ő úgy vélte, hogy egy olyan szentélybe lépünk, melyhez a hajó már nem készült el. Akár az első kápolnában, itt is századok művészete találkozik. Kecses barokk ikonosztázion zárja le a templomot. Jobbra és balra ékes festésű kántori padok állnak, az ikonosztázionon három ajtó látható, a középső a püspöki, a két szélsőt pedig a misét mondó pap használja. A gyakorlatias szellem az oltárfal hátát könyvszekrénnyé képezte ki. Szép nyomtatvány az itt őrzött vörös bársony kötésű, 1753-ból származó evangéliumos könyv.
A főtemplom freskóin újrakezdődik Jézus élettörténete.
A görögkeleti egyház követi a régi tanítást, az asszonyok csak a férfiak mögött állhatnak a templomban, így helyüket festett díszítésű fal választja el a férfiak templomától.
Különleges élmény a templom hálóboltozata, a csillagboltozat a szentélynél a nyolcágú csillagidom felével zárul. A nők templomának válaszfalán néhány remek ikon és a két szőlőfürttel díszített gyertyatartó is mesteri munka.
A templom zárófalának festménycsodája az Utolsó ítélet látomása. A mezőny felső részén szentek, szeráfok kara, lejjebb jobbról és balról a tizenkét apostol sematikus ábrázolása. A mandorlában trónoló Jézus mellett Mária és Keresztelő Szent János alakjai. Az üdvözültek csoportjainál sokkal középkoribb víziót rajzol a pokol. Az ördög külön csoportban hajtja a rossz papokat, a kárhozottak lángfolyamba zuhannak, a pokol bejárata hatalmas halszáj. Az egyházi szemlélet a keleti misztika találkozik itt a népi mesevilág fantasztikumával. A pokol előtt emberek dideregnek, az antikrisztust megtestesítő farkas emberfejet lehel, halakon férfiak lovagolnak, s koporsókból lépnek újra életbe az emberek...
A nagy freskó tövében a Giovanni Dalmata iskolájába utalható reneszánsz sírkövet tekinthetjük meg, ennek faragtatását is megengedhették maguknak a reneszánsz Ráckeve polgárai.
(
forrás: Ráckeve és környéke útikalauz 1977)
Ráckevéről
A község részletes történetét
itt olvashatjátok. Úgy gondolom, hogy ezt teljesen fölösleges ide is betennem. Ellenben álljon itt egy 18. századi leírás a városról.
Ráczkevi
Magyar mezőváros, kevés németekkel és rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a' kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire;
A' Szigetben kevés vető földgye van, hanem a' Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő asszonyi esztendőnként a' Pesti piatzon;
Szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli.
(Vályi András: Magyar Országnak leírása...I-III. - Buda 1796-1799)
Kirándulási javaslat
Ha már itt vagytok akkor ne hagyjátok ki a
Ráckeve és a
Ráckevei Hajómalom ládákat sem!
Végezetül pedig sok sikert és élményekben gazdag kesselést kívánok mindannyiotoknak!''
