A cél a Börzsöny tájképileg egyik legszebb része, a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között húzódó főgerinc, ami gyakorlatilag megfelel az egykori ősvulkán kaldera-peremnek. Az országos szinten ritka formatípust képviselő kifagyásos eredetű, durvatörmelékes andezit piroklasztikum anyagú sziklatornyok jellegzetes és igen látványos előfordulásai. Ezek egyik nagyon szép példája a 21 méter magas Katalin-szikla. (A szikla Dr. Kautezky Larder Katalinról kapta a nevét, akinek férje - Mekli Imre erdész - így állított emléket 1991. november 25-én.) A sziklafalak a hegyvidék egyik jellegzetes kőzettípusának, a durvatörmelékes piroklasztikumnak a helyi típusfeltárásai. A sziklafalakat természetközeli állapotú erdők veszik körül, melyek több ritka, védett növény- és állatfaj (pl. sápadt kosbor, madárbirs, farkasboroszlán, holló) élőhelyét képezik. A Szabó-kövekről gyönyörű kilátás nyílik a Fekete-pataki kalderára és a Börzsöny többi részére.
A sziklatornyok kialakulása
A hegység aljzatát képező üledékgyűjtő medencét nagyjából kettéosztja a Diósjenő-Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia) nagyszerkezeti törésvonal. Ettől északra a Vepor-hegység kőzeteivel rokon paleozoós metamorf kristályos kőzetek (gneisz) kerültek elő a mélyfúrásokból, délre viszont a Dunántúli-középhegységből ismert triász időszaki karbonátos üledékek alkotják a sokkal fiatalabb nyílt vízi tengeri üledékek feküképződményeit. Mindezekre épült fel a miocén bádeni emeletében (mintegy 16-14 millió évvel ezelőtt) a mainál nagyjából 400 méterrel magas vulkán. A vulkáni tevékenység három szakaszban zajlott le. Mindhárom szakaszon belül jellemző volt a kőzetkemizmus változása a savanyútól (dácit) a bázisos (piroxénandezit) felé. A szakaszokon belül a nagyobb energiájú, kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe és kalderaképződésbe. Ez utóbbi folyamat szakaszosan, a felszínközeli magmakamrák kiürülésével összefüggésben ment végbe. A hegység geomorfológiai szempontból a három egymás után keletkezett vulkánnak a későbbi denudációs folyamatok által erősen átalakított roncsa, illetve utóbbinak a romja. A fiatalabb vulkánok mindig az idősebb vulkán beszakadásos kalderájában épültek fel, s így egyre kisebbek és alacsonyabbak. Székely A. tipizálása szerint a hegység összességében "központi kalderás vulkánrom"-nak minősül.
A Központi-Börzsönyben a kutatók egy 10-12 km átmérőjű ősvulkánt rekonstruáltak, amelynek lepusztulásával jött létre a 4 km átmérőjű és 320 m mély fekete-pataki kaldera. A kaldera peremén ül például a Nagy-Inóc, a Nagy-Hideg-hegy, a Csóványos, a Magosfa, a Miklós-tető, a Magyar-hegy és a Várbükk. A gerincgyűrű mindkét oldalán helyenként sugárirányú kőzettelérek követhetők. A Szabó-kövek és a Korona-kő a kaldera K-i peremén (a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között) alakultak ki a pleisztocén jégkorszakok során a niváció és a fagy okozta aprózódás által. Az Oltár-kő a kaldera belső oldalán húzódó egyik kőzettelér "belső-alsó" oldalán alakult ki szintén a fagyhatás által.
A sziklák kőzetanyagát a geológusok durvatörmelékes piroklasztikumként írták le, Karácsony D. szerint lávadómok összeomlásához kapcsolódó izzófelhők, blokk- és hamuárak összecementált üledékeke. Ez utóbbi elmélet szerint eredeti törmelékanyaguk a Magas-börzsönyi vulkán oldalában zúdult le, kisebb mélyedésekben, völgyecskékben. Völgykitöltő alakzatok lévén általában hosszanti tengely mentén települtek, a mai gerincre, azaz a kalderaperemre merőlegesen. A kőzetanyag fontos szerepet játszott a kifagyásos formák kialakulásában és megmaradásában. Ezt Karácsony D. azzal magyarázza, hogy az ezen a kőzeten kialakult sziklaképződmények - a pados lávakőzeteken kialakult formákhoz képest - jobban ellenálltak az eróziónak, mivel a finomszemcsés kötőanyag jobban tűri a kisebb-nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását. A formaképződés szempontjából további fontos jellegzetesség, hogy a sziklák az andezit rétegvulkáni összletnek a kaldera központjából kifelé dőlő rétegein alakultak ki. A sziklaalakzatok a körülvevő puhább rétegek közül a pleisztocén jégkorszakok során preparálódtak ki. A folyamatban az egykori periglaciális éghajlaton rendkívül erős kifagyásos aprózódás játszotta a főszerepet, mivel a gerincen 800 méter fölé emelkedő övezet fokozott mértékű fagyhatásnak volt kitéve. A kifagyásos formák kialakulását az is segítette, hogy a meredek lejtőkön (főleg a kaldera belső oldalán) a keletkezett aprózódási törmelék folyamatosan elszállítódott, s így biztosítva volt a krioplanációs folyamatok állandó megújulása.
Egy újabb találat, egy újabb élmény! Megtaláltam, köszönöm a rejtést! NHH felől a Csoványosra kifejezetten jól jött a rövid gc megálló. [Geoládák v4.5.10]
A Katalin-szikla neve tetszett mert Kata vagyok :)
Apával kerestük meg a Csóványosra menet.
Itt már jó fáradtak voltunk, de mentünk előre mint a gőzmozdony.
Köszönet a rejtésért!
Katarzissal a Csóványosra menet, nem tudtuk kihagyni.
Impozáns jelenség.
Kisinóci turistaháznál parkoltunk, Nagy-Hideg-Hegyen ebédeltünk, végül elértük a Csóványost délután ötkor.
Lányom szerint "combos volt"
A kocsiig 20 km-t nyomtunk.
Köszönet a rejtésért!
Szülinaposunk ajándéka egy jó kis geoládázós hétvége. A cél az utolsó magassági láda. Kemencéről a zöld sávon mentünk fel, majd egy kicsit tovább a piros háromszögön. A kilátónál egy picit eleredt az eső, de 5 perc múlva elállt. Megmásztuk a lépcsőket, és fent ebédeltünk, élvezve közben az elénk táruló látványt :). Lefelé a piroson egy kis kitérő és a kék háromszögön (kissé meredek volt), majd Csarna-völgyön jöttünk le. Ha nem számoltuk el, 18 patakátkelést kellett megoldani. Nekem tetszett az útkeresés, igaz többször a kisvasút még meglévő hídjait használtuk. Hosszúra nyúlt a túra, kilométerben és időben is, de nagyon változatos volt. Kellemes időt fogtunk ki, az előző napi eső ellenére nem volt nagy sár, és szerencsére nem volt nagy meleg sem. 15 ládát találtunk, amit lehetett a mai napból kihoztuk. Élményekben gazdag túra sikeredett, alaposan elfáradtunk.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! Bővebben majd otthonról... [g:hu+ 2.10.16]
A ládát könnyedén megtaláltam, rendben a helyén pihen.
Több, mint 10 éve jártam itt utoljára, jó volt ismét errefelé barangolni.
Köszi a rejtést! :)
N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCSzB1+parkoló]
jelzéseket kövesd a Suta-berki-nyiladékban egészen a 
N 47° 55,139' E 18° 57,855' 500 m [GCSzB1+1letérés]
jelzésen az Újpest-kunyhó romjáig, ahol egy rövid szakaszon fonódik hozzánk a PO 
.
N 47° 56,097' E 18° 56,291' 822 m [GCSzB1+Dr. Bubó fája]
N 47° 56,258' E 18° 56,153' 843 m [GCSzB1+Égés-tető]
jelzésre.
N 47° 56,727' E 18° 56,661' 835 m [GCSzB1+sziklatorony]