WAP:
Henger alakú műanyag doboz, a Kálvária domb tetején csenevész fa ágai közt természetbarát álcában.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Závod országúton több irányból is megközelíthető.
A 6-os főútról Bonyhádnál kell letérni, innen 20 km-re fekszik, de elérhető Hőgyész és Dombóvár felöl is.
Ha csak a ládáért futsz, akkor itt hagyd a kocsidat:
N 46° 23,497' E 18° 24,820' 180 m [GCZAVO+parkolo]
Egy apró kis Tolna megyei faluba
Závodra hívlak benneteket. A lágy, barátságos völgységi dombok közt megbúvó község gyönyörű fekvéssel, rendezett egységes utcaképpel és számos egyházi építészeti emlékkel dicsekedhet.
A templomon és a kálvárián kívül a kis községben 6 kápolnát, 7 szobrot és 7 keresztet csodálhatunk meg.
Závod rövid története
Ősi település, az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn. Wosinsky Mór, a község plébánosa és régész, a Szekszárdi Múzeum alapítója 1893-ban 104 sírból álló népvándorlás kori sírmezőt tárt fel. Többet erről a témáról a közeli
GCKURD ládánál tudhatsz meg. A páratlan értékű leletek a Nemzeti Múzeumban találhatók.
A rómaiak által is lakott terület ma is szolgál leletekkel, Szekszárdon a Wosinsky múzeum őrzi őket. A török pusztítás után az első telepesek a rácok voltak, de a század legvégén visszahúzódtak a mai Szerbia területére így a falu újra elnéptelenedett. Német telepesek 1718-ban érkeztek Závodra, ők voltak Tolna megye első Fulda környéki svábjai. Az itt talált romos templomokból rövid idő alatt megépítették a ma is láthatót, melyet 1768-ban már felszenteltek. Méreteiből kitűnik, hogy Závod ekkor már egyházi központ. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak az adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut. Súlyos időszak vette kezdetét a II. világháború után, a sorozatos negatív hatások, hátrányos megkülönböztetések (az őslakos németek kitelepítése, népcserék, körzetesítések) a 80-as évek közepére teljesen tönkretették a települést.
Ma a község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású.
Egyházi emlékek, szobrok, kálváriadomb
Závod vallási emlékekben igen gazdag, a kis falut sok feszület, szobor, kápolna díszíti, a század viszontagságait szerencsésen átvészelte a kálvária, felújításon esett át templom. A szobrok állítása nem volt véletlen. A plébániatörténet leírása szerint a falu fogadott ünnepein (Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szeplőtelen Fogantatás, Páduai Szt. Antal , valamint Szent Donát napján) körmenetben vonultak szobraikhoz. Az alkotásokon végigtekintve érezhető, mennyire fontos volt az itt élő elődeink számára a vallási élet és mai Závodiaknak a hagyományőrzés.
Íme a teljesség igénye nélkül a legszebb látnivalók, érdemes körbesétálni a faluban, egy órába lazán belefér!
Keresztelő Szent János templom
N 46° 23,741' E 18° 24,868' 194 m [GCZAVO+1templom]
A falu fölé magasodó dombon 1766 óta áll a nagyméretű, négy boltszakaszos barokk templom, berendezése szintén barokk stílusú.
1764-ben kezdték építeni, 1768. június 6-án szentelte fel Wittmann József pécsi kanonok. 1974-75-ben renoválták. Napjainkra újra felújításra szorult. Régi pompáját visszakapva 2002. június 23-án szentelte újra Mayer Mihály megyés püspök. A templom őrzi Szent Benedek római vértanú csontjait, melyek 1777-ben kerültek Závodra. A test ma is a mellékoltár alatt fekszik, szentmisék alkalmával, vagy előre egyeztetett időpontban megtekinthető.
Szent Anna kápolna
N 46° 23,811' E 18° 25,225' 181 m [GCZAVO+2templom]
A község belterületén áll, generációkon át a Lusz család gondozta. Az emlékezet megőrizte, hogy a Szent Annát ábrázoló olajfestmény mellett látható volt egykor a "Hét aluvó Szent" képe, melyek tiszteletéről Magyarországon csak elvétve találunk adatokat.
Nepomuki Szent János szobor
N 46° 23,625' E 18° 24,913' 159 m [GCZAVO+1útpont]
A helybeli patak mentén áll a barokk, festett kő szobor, mely minden bizonnyal még a 18. század első felében készülhetett, valószínűleg kegyúri szándékból. 2006-ban a települési Önkormányzat restauráltatta.
Szent Flórián szobor
N 46° 23,652' E 18° 24,920' 159 m [GCZAVO+2útpont]
Chronostikonnal feliratozott, színesre festett szobor (műemlék) 1783-ban a település központjában az iskola előtt állította a község.
Rajta a felirat: "Szent Flóriánnak, a tűzvészektől oltalmazó patrónusnak kegyességüktől indíttatva állították, a helybeli lakosok 1783."
Kálvária
A falu fölé magasodó Kálváriahegyen, 1737-ben Anton Jakab Vogl plébános idején állították a kálváriakápolnát és a 14 stációt.
Stílusa azonos a Fulda és Rajna menti középkori kálváriákéval. A keresztcsoport a nádasdi Hernesz kőfaragó munkája. A závodi kálváriakápolna - a későbbi homlokzati átalakítások ellenére - alaprajzában , külső és belső térkiképzésében régiónkban egyedülállóan őrizte meg a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát. A Závodi kálváriakápolna nemcsak a Pécsi egyházmegyében, hanem a Dél-Dunántúlon is egyedülálló kápolnatípus.
Forrás és légifotó:
Závod község honlapja
Az első megtalálóra egy koccintós ajándék vár, ami a hidegre való tekintettel akár fel is forralható :)!
