A kis dobozt (7 cm * 7 cm * 3 cm) a kaposvári Róma-hegy kápolnája előtti kis vadgesztenye-ligetben, kilátópontnál találod. Innen jó kilátás nyílik a nyugatabbra fekvő dombok és a belváros irányába is. Tollat vigyél magaddal, mugliveszély miatt lopakodás indokolt lehet! A fedelet nem túl könnyű levenni, esetleg egy lapos csavarhúzó segítsége hasznos lehet. A fedelet jól zárd vissza! Ne keresd fa tövén!
Hamis műszaki tárgyat keress!

---

A ládába geoérme vagy egészen kis méretű TravelBug helyezhető.

---

A láda keresése
A geoláda kihelyezésére scele javaslata és biztatása alapján került sor. A lakott területen lévő ládácska pár méternyire megközelíthető autóval, és biztosan találsz az utcában parkolóhelyet.
Megközelítés: a Béla király utcából a  N 46° 21,063' E 17° 48,547' 133 m [GCKVRO+1.útpont] indulj felfelé a Csalogány utcán.

Kaposvár dombjai
Kaposvár két tájegység találkozásánál fekszik, a földkéregnek a Kapos völgyét kijelölő nagy nyugat-kelet irányú törésvonala mentén. A földkéreg nagy táblái úgy billentek meg, hogy az északi peremük felfelé, a déli lefelé mozdult el a törésvonal mentén, ilyen módon a Zselic pereme meredeken emelkedik a völgy déli oldalán, míg a völgy északi szélén az enyhe lejtésű tábla (Külső-Somogy) fokozatosan emelkedik egészen a Koppány völgyét kijelölő következő hasonló letörésig. A Zselic meredek határvonalán kisebb törések és az erózió észak-dél irányú völgyeket alakítottak ki, a völgyek között hosszan elnyúló, közel vízszintes dombhátakkal, amelyek a kéz ujjaiként nyúlnak be dél felől a a város területére a Kapos völgyére merőlegesen.

A "hét dombra épült" Kaposvár
A török pusztítások során a mai város területén, így a déli dombokon is több falu tűnt el nyomtalanul. Az elvadult, beerdősült dombokat később a kaposvári polgárok vették művelés alá.
A város nagyobb része a Kapos völgyéből észak felé lassan emelkedő területre települt, a déli, szaggatott felszínű területeken a dombok oldalát és a dombhátakat szőlőskertek foglalták el, a falusias beépítésű utcák a mellékvölgyek vonalát követték. A ritkásan elhelyezkedő utcák jórészt csak a Kapos völgyi kiindulásuknál voltak egymással összekötve, a völgyek hosszán felkapaszkodva a dombtetőkön értek véget. A helyi lokálpatrióták nem úgy fogalmaztak, hogy a város déli részén 7-nél több domb emelkedik, hanem Róma előképe lebegett a szemük előtt: "Kaposvár 7 dombra települt". A környezetükhöz képest 50...100 méter magas dombokat egy kis jóindulattal mi itt hegyeknek nevezzük. Nevezetesebbnek számítanak: Várhegy, az Ivánfa-hegy csoportja a Hangyás-mállal és a Som-heggyel , a Róma-hegy és Lonka-hegy együttese, a Kapos-hegy, a Körtönye-hegy, a Kecel-hegy, Kenese és Cseri-tető együttese. A Róma-hegy elnevezés eredete nem ismert, de az bizonyos, hogy nem az újkeletű legenda nyomán kapta régóta ismert nevét, sokkal inkább fordítva áll a dolog. A város fejlődésével a dombtetőket több helyen is elfoglalták a lakott területek, így került az egykori szőlőhegyi kápolna is belterületre.

Róma-hegy kápolnája
A Róma-hegy első, mára eltűnt kicsike kápolnáját, amelyet Gyümölcsoltó Boldogasszonynak ajánlottak, az 1700-as években építették. Harangjának évszáma 1763, ez a harangocska ma az új kápolna tornyában lakik. A régi, rossz állapotú kápolnát már 1815-ben le akarták bontani, de végül csak a 20. század elején került erre sor, amikor úgy döntöttek, hogy felépítik az újat.
1903-ban kezdtek gyűjtést szervezni az építkezésre, és mivel sokan adakoztak (nem csak pénzt, hanem anyagot is, a telket pedig a Gundy család ajándékozta), hamarosan elkezdődhetett az építkezés Domján Lajos kőművesmester vezényletével.
1906. szeptember 9-én szentelte fel Herbay Pál szentbalázsi esperes, az ünnepségen sok-sok városlakó vett részt, és már kora reggel mozsárágyú-lövésekkel köszöntötték az ünnepséget.
Azóta néhány felújításon átesett a kápolna, és ezek során megjelenése egyszerűsödött, a külső díszítő elemek egy része eltűnt.
Legutóbb 2000-ben újították fel, azóta nagyon szép állapotban van.
Búcsúját augusztus 5-én tartják, Havas Boldogasszony kápolnának is nevezik.

Források
Nagy Zoltán - Dávid János - Buzási Éva: Kaposvár. Dávid Kiadó Kaposvár, 2009.
Kaposvár és környéke. Dávid Kiadó Kaposvár, 2000.
Somogyi helyismeret
A láda elhelyezése Agg József főesperes úr hozzájárulásával történt.