A kaputól balra lévő tábla bal oldalánál, combmagasságban a kerítésvasra felcuppantva találod azt a pezsgőtablettás kapszulát, melyből megtudod, hol van az igazi, szép, nagy láda. Abban sok ajándék van és sok is fér bele. Ne felejtsd el a jelszórészletet felírni! /Ne félj a biztonsági őrtől, ha elakadsz segít./
A ládába TravelBug helyezhető.
Ezekkel a sorokkal és ládáinak gondozásával szeretnénk megőrizni játékostársunk, Vgyuri (Dr. Varga György) emlékét. A geocaching magyarországi indulásánál már ott volt, első ládája a 45. sorszámot kapta, a GCLHDC (Cívis reptér). A repülés szerelmeseként jelentős szerepe volt a budaörsi (GCLHBS) és a tököli reptér, (GCLHTL) ládák létrehozásában is. Elindította a "minden reptérnek legyen ládája" akciót. Összesen 11 ládát hagyott ránk, köztük a sinus90-el közös rejtését, a GCHGny-t, amelynél egy óriási kódex várja a megtalálókat, valamint a zsinagóga sorozatát.
2018.11.11-én átvettem a ládát, majd kereshetővé tettem. Köszönöm az elődök munkáját. Nagyfeco
2019.01.28-án a korábbi logolás alapján a kapszulát ellenőriztem, rendben a helyén volt, várja a kessereket.
2020.05.07. Éves láda karbantartás, ellenőrzés.
2021.04.23. Éves láda ellenőrzés, karbantartás.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel a Debrecenben állandóan változó Böszörményi úti buszjáratokkal (főleg a 35, 36 ajánlható a Nagyállomástól) az Alföldi Nyomda megállóig, onnan már csak 100-200 métert kell gyalogolni, attól függően, hogy melyik irányból jövünk. A parkolás: a láda körül van az Alföldi Nyomda bejárata és parkolója, de abban vagy van hely, vagy nincs. Biztosabban lehet helyet találni a Böszörményi út túloldalán a szerviz út mellett
N 47° 32,196' E 21° 36,718' 108 m [GCHGny+ingyen].
N 47° 32,190' E 21° 36,664' 110 m [GCHGny-1], a láda első pontját itt találod, ami egy mágneses pezsgőtablettás kapszula, benne az első jelszórészlet és infók a továbbiakhoz. A nyomda telephelyére, pl. Huszár Gál szobrához, csak a rendészet engedélyével lehet belépni.
Története
Ez a láda Magyarország legrégebben, 1561 óta folyamatosan működő nyomdájához (egyben legrégibb ipari üzeméhez) vezet. Az egykori városi nyomdát
Huszár Gál református vándorprédikátor hozta létre, miután felszerelésével az ellenreformáció üldözése elől menekülve megjárta már Mosonmagyaróvárt és Kassát. De a protestánsok uralta Debrecenben oltalomra lelt és pár hónap múlva már Méliusz Juhász Péter püspök (a "kálvinista pápa") vallásos vitairatait nyomtatta.
Huszár Gál két év múlva továbbállt, utána 50-60 évig egymást váltották a különböző képességű, de a nyomdászatból megélni képtelen nyomdaüzemeltetők, míg végül 1633-ban a város megelégelte a sorozatos csődöket és saját tulajdonába vette a nyomdát. Az immár városi alkalmazott nyomdászok a három részre szakadt ország részeinek találkozásánál, kihasználva a város kvázi függetlenségét és ebből fakadó gazdasági erejét, a magyar nyelvű kultúra legjelentősebb bázisát teremtették meg, egy időben itt készült a magyar könyvek 80%-a.
A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc leverése után a nyomda osztozott a várost sújtó repressziókban, de a város és a református egyház (a fő megrendelő) által biztosított monopólium még 100 évig megvédte a nyomdát a konkurenciától, ami a XIX. század elején szűnt meg, ezután már a városi nyomda csak egy és nem mindig a legnagyobb volt a város nyomdái közül.
1849-ben a forradalmi kormány Debrecenbe költözött, és ez alaposan megnövelte a nyomda feladatait. A Kossuth bankóktól a Függetlenségi Nyilatkozatig sok mindent nyomtak itt, majd jött Világos, és utána "a többi - (majdnem) néma csend". A nyomda ezt is átvészelte, az 1850-60-as évek fokozódó ipari fejlődését és annak költségvonzatát már nehezebben. 1918-ban megmentőként a régi "törzsvevő", a református egyházkerület jelentkezett. Fele-fele alapon egy közös vállalatot hoztak létre a várossal, ez költözött arra a helyre a városháza épületéből, ahova most a láda vezet minket. Ez a viszonylag stabil időszak a II. világháború utáni átalakulásig tartott.
Ekkor az államosított és minisztériumi irányítás alá helyezett üzem felvette a jelenlegi nevét, az Alföldi Nyomdát. A szocialista tervgazdaság a 400 éves nyomdának tulajdonképpen előnyére vált, az állami feladatok (a szocialista tömegkultúra terjesztése) mellé megkapták a szükséges eszközöket, ezzel lett az Alföldi Nyomda egy a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb nagyüzem, ismét az ország legnagyobb könyvgyára.
A rendszerváltás utáni években az egész könyvkiadás és könyvgyártás krízisek sorát élte át, az Alföldi Nyomda ezeket átvészelte (a híres budapesti "nagy-nyomdák" nem) és létszámban jobban, termelésében kevésbé megfogyatkozva (azaz hatékonyabbá válva), immár magánvállalatként újra a hazai könyvgyártás zászlóshajója lett és reméljük, sokáig az is marad.
A kapszula abból a szempontból jó helyen van, hogy onnan áttekinthető a gyártelep egész szerkezete, és látszik a nyomda 450 évvel ezelőtti alapítójának, Huszár Gálnak a 2006-ban leleplezett mellszobra.
Aki ennél jobban meg szeretné nézni az immár ötödfél évszázad után is örökifjú üzemet, ezen belül is a házi múzeumot, megteheti (főleg) kedden és csütörtökön, de ehhez előzőleg be kell jelentkezni a nyomda titkárságán az (52)515-715 telefonszámon.
Olvasnivaló
Az Alföldi Nyomda honlapja
Keresd meg a többi debreceni ládát is, van bőven.
Kellemes időtöltést kívánunk nektek Debrecenben: sinus90 és Vgyuri.
Egyéb
Ha szeretnéd a többi debreceni és környékbeli hagyományos és multi geoláda pontjait egyetlen nagyítható térképen látni, akkor ajánlom figyelmedbe KPisti által elkészített térképet, mely a
geocaching.lap.hu támogatásával jött létre:
Debrecen és közvetlen környékének összes geoláda pontja Google Maps térképen
