Az első, virtuális pont a kápolna előtti kereszt melynek alján található évszám a jelszó első része. Az első pont pont koordinátája:  N 48° 32,532' E 20° 38,356' 345 m [GCfDrk-1]
A második ponton, a temető hátsó részében, az induló vízmosás tetején lévő fa talajszinti üregében hagyományos ládát találtok. A második pont koordinátája:  N 48° 32,656' E 20° 38,591' 390 m [GCfDrk-2]

Derenket érinti az OKT, illetve célzottan a Szögligethez tartozó Szalamandra turistaháztól kb. 3200 méteres sétával lehet elérni.

Derenk egykor falu volt Abaúj-Torna megyében, a mai Aggteleki Nemzeti Park területén. A közelben álló Szádvár uradalmának része volt, 1943-tól Szögliget lakatlan külterülete. A szlovák határtól 1 km-re fekszik, út vezet át rajta Körtvélyesig. Neve a szláv deren ("som, somfa, sombokor" jelentésű) szóból ered, melyet lengyelül Dereń-nek írnak.

Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.

Története
A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt, majd egy 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás szerint lakatlanul állt. Földesura, Esterházy gróf 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítették be újra.
1907-ben 367 lakosa volt. A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek. A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott.
1938-tól Horthy Miklós - aki vadászterületet akart itt létrehozni - megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. A legtöbben az Emődhöz tartozó Istvánmajorban, a Ládbesenyőhöz tartozó Andrástanyán és Sajószentpéteren telepedtek le. 1943-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre. Mint magyarországi lengyelek sokuk még beszéli a helyi lengyel dialektust.

Nevezetességei
Az egykori lakosok és leszármazottaik évente, július hónap harmadik vasárnapján megrendezik a derenki búcsút, hagyományaik őrzése céljából. A rendezvény szervezői: az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LKÖ, és a megye 12 helyi LKÖ-a.

2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította. A romfalu felújítása folyamatban van.

Forrás: Wikipedia
Az egykori településnek honlapja is van www.derenk.hu

Ládatörténet
2002-ben Georgejj aka. Főtérképész rejtette eredetileg
2004 óta wzoli a ládagazda
2019 áprilisban a bonyolult 3 pontos virtuálisból Macikupac játékostársunk alakított ki két pontos (1 virtuális, 1 hagyományos) ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]