Elhelyezés időpontja: 2002.07.08 16:58
Utolsó lényeges változás: 2022.03.20 06:29
Utolsó változás: 2022.03.20 06:54
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Főtérképész,wzoli
Ládagazda: wzoli Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 3200 m
Megtalálások száma: 568 + 6 sikertelen + 9 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2008-10 volt 11 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Az első, virtuális pont a kápolna előtti kereszt melynek alján található évszám a jelszó első része. Az első pont pont koordinátája: N 48° 32,532' E 20° 38,356' 345 m [GCfDrk-1]
A második ponton, a temető hátsó részében, az induló vízmosás tetején lévő fa talajszinti üregében hagyományos ládát találtok. A második pont koordinátája: N 48° 32,656' E 20° 38,591' 390 m [GCfDrk-2]
Derenket érinti az OKT, illetve célzottan a Szögligethez tartozó Szalamandra turistaháztól kb. 3200 méteres sétával lehet elérni.
Derenk egykor falu volt Abaúj-Torna megyében, a mai Aggteleki Nemzeti Park területén. A közelben álló Szádvár uradalmának része volt, 1943-tól Szögliget lakatlan külterülete. A szlovák határtól 1 km-re fekszik, út vezet át rajta Körtvélyesig. Neve a szláv deren ("som, somfa, sombokor" jelentésű) szóból ered, melyet lengyelül Dereń-nek írnak.
Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.
Története
A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt, majd egy 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás szerint lakatlanul állt. Földesura, Esterházy gróf 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítették be újra.
1907-ben 367 lakosa volt. A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek. A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott.
1938-tól Horthy Miklós - aki vadászterületet akart itt létrehozni - megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. A legtöbben az Emődhöz tartozó Istvánmajorban, a Ládbesenyőhöz tartozó Andrástanyán és Sajószentpéteren telepedtek le. 1943-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre. Mint magyarországi lengyelek sokuk még beszéli a helyi lengyel dialektust.
Nevezetességei
Az egykori lakosok és leszármazottaik évente, július hónap harmadik vasárnapján megrendezik a derenki búcsút, hagyományaik őrzése céljából. A rendezvény szervezői: az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LKÖ, és a megye 12 helyi LKÖ-a.
2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította. A romfalu felújítása folyamatban van.
Forrás: Wikipedia
Az egykori településnek honlapja is van www.derenk.hu
Ládatörténet
2002-ben Georgejj aka. Főtérképész rejtette eredetileg
2004 óta wzoli a ládagazda
2019 áprilisban a bonyolult 3 pontos virtuálisból Macikupac játékostársunk alakított ki két pontos (1 virtuális, 1 hagyományos) ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam barnanyával, köszönöm a rejtést! OKT közben. A második ponton a láda rejtekét teljesen belepték a hangyák, de a ládának nincs baja. Az első pont rendben van. [Geoládák v4.5.0]
A mai napon Szádvár tanösvényen mentünk végig, de mivel volt még időnk naplementéig, elsétáltunk Derenkig. Sajnos a helyszínen semmilyen információt nem sikerült letöltenem a geoládáról, így nem tudtam mit és hol kell keresni, de a térkép által mutatott kis utakat bejártuk. Itthon olvastam el Derenk történetét. Érdekes hely, érdekes történettel.
Köszönjük a rejtést.
Köszönöm szépen a rejtést! Most vagyok itt negyedszer,amióta ládázom másodszor.
Előző alkalommal,amikor itt jártam, nem találtam a temetőben a ládát. Ma elkísértem egy barátnőmet az OKT ezen szakaszára, hogy útközben megkeresem a ládát és még is lett! Sőt! Egy nagyszerű véletlennek köszönhetően épp itt volt egy férfi, aki Lengyel Kulturális központnál dolgozik, aki személyesen érintett, az ükszülei még a kitelepítés előtt elhagyták Derenket és Szögligeten éltek. Sokat foglalkozott ezzel a témával, a dédszüleivel többször voltak itt. Egy egyházi csoportnak mesélt Derenkről, amibe mi is bekapcsolódtunk, utána kérdezhettünk. :) Elmondta, hogy július 24-éhez közeli vasárnap, azaz most lesz a derenki búcsú. Ilyenkor jönnek magyarországi és lengyelolrszági lengyelek. Az iskolában erről is láthattunk képeket. A férfi kinyitotta a kapolnát is.
Köszönöm, hogy emlékezhetünk az ilyen történetekre.
2 napja még az ország másik felében voltam, 450-500-re innen, ma meg már itt folytattam a Kéktúrát. Derenkre már nagyon régen készültem eljönni, most végre sikerült. Egyúttal a ládát is megkerestem.
Köszönöm a rejtést!
Szádvár után Jolival és Erivel átjöttünk ide is... Már régen kinéztem ezt a ládát magamnak, de csak ma jött el az idő... Egyszerűbb volt az alsó vár felől átjönni a kéken, mint felküzdeni külön ide magunkat... Az út mellett most nyílik a kankalinmező.
Megható, hogyan ápolják az ottaniak emlékét, a kiállítás pedig - múzeumos szemmel - külön pontot érdemel! Köszönöm, hogy megmutattad a helyet!
N 48° 32,532' E 20° 38,356' 345 m [GCfDrk-1]
