A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
WAP: A 450 ml-es ládát egy fa tövében találod.
Segítség: Keresd a kis "házikót":)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Az első megtaláló jutalma egy kis lélekmelegítő!
Gratulálunk time2go-nak az első helyért!
Megközelítés
Perekedet több útvonalról lehet megközelíteni.
Ha Pécs felöl jöttök a 6-os úton, itt forduljatok jobbra:
N 46° 5,419' E 18° 16,838' 180 m [GCPETK+1Letérés]
Ha Pécsvárad felöl jöttök, akkor itt kell balra fordulni:
N 46° 8,336' E 18° 24,359' 200 m [GCPETK+2Letérés]
Perekeden itt lehet parkolni:
N 46° 5,466' E 18° 22,325' 170 m [GCPETK+parkoló]
Láda
A 450 ml-es ládát egy fa tövében találod a templom mögött.
Segítség: Keresd a kis "házikót":)
Pereked története
Pereked a Dél-Dunántúlon, Baranya megyében, a baranyai dombság kanyargós völgyében meghúzódó 193 fős egyutcás "aprófalu".
Távolsága Pécstől, valamint Pécsváradtól 15 km.
Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét.
Temploma a török hódításig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított.
1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök.
A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A XVIII. század elején a török hódoltság megszűnése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták.
A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek.
A XVIII. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a XVIII. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar.
A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
Lakossága azóta is döntően magyar, az itt betelepedő németek száma tíz százalék alatt maradt. A régi adottságokból is következik, hogy a lakosság mezőgazdaságból, főként állattartásból élt, nevezetes volt szarvasmarha - tenyésztéséről.
Forrás:
www.pereked.hu
Római Katolikus Templom
A településen található egy 1887-ben építtetett római katolikus templom, melyet Schraub Lajosné Gáf Erzsébet a hajdani molnár felesége építtette saját vagyonából. Elbeszélések szerint - családját az Úr és a Szűzanya megmentette a malomban keletkezett tűztől. Hálája jeléül építtette a templomot és a kálváriát a malommal szemközti domb tetejére. A templomtól nagyon szép a panoráma.
Sikeres megtalálást kívánunk:)
