Ezt a láda eredetileg a Bojsza család rejtése.
A ládát 2018 05 09.-én adoptáltam, újra kereshető.
dzcsiga

Rövid leírás:
A láda többszöri eltűnése miatt ideiglenesen virtuálisra állítottam, amíg találok egy biztonságos rejteket a ládának!
A jelszó a megadott koordinátán található információs tábla hátoldalán felírva található.

Hosszú leírás:
Autóval a közeli parkolóban mindig van hely (GYIK rendezvényház mögött)
 N 47° 40,997' E 16° 34,472' 135 m [GCEKRT+parkoló]

Busszal az 1-es 10-es buszokkal, vagy a 2-es körbe a Lővérek felől.

Gyalog az Ady Endre utca Mártírok utca kereszteződést keressétek. A vasútállomásról kb fél óra.

Kedvcsináló
Második rejtésünkkel a soproniak egyik legkedveltebb parkjába invitálunk mindenkit. A Rák-patak partján elterülő Erzsébet kert különös miliője, nyugodt hangulatú fasorai minden korosztálynak kikapcsolódást nyújthat. A változatos fafajták árnyékában sok pad szolgálja a pihenést, de lehet itt kerékpározni, görkorizni, kocogni. A gyerekeket nagy, jól felszerelt játszótér várja. Akár egy pofa sörre vagy egy hűsítő fagylaltra vágyunk, esetleg üres kulacsunkat szeretnénk megtölteni vízzel... mindenre van lehetőség. A virágok és fák életciklusának sokszínűsége miatt a park arculata folyamatosan változik.

A park története
1941 májusában Tamás József erdőmester javaslatára Sopron - akkor még vármegyeszékhely, így törvényhatósági jogú város - közgyűlése által hozott határozat alapján 1942-ben helyezte természetvédelem alá a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium az Erzsébet-kert egyes fáit. A határozat területnagyságot nem jelöl meg. A Rák-patak (Bánfalvi-patak) partján lévő Erzsébet-kert a XVIII. század elején még a városfalakon kívüli kültelek volt. A szépen gondozott, eredetileg magántulajdonban levő parkot 1763-ban vásárolta meg a város. Az akkor Neuhofnak nevezett park egyike az ország legrégibb közparkjainak. Az eredetileg szabályos mértani építésű franciás park térbeli rendje utóbb oldottabb lett. Rövidesen afféle "soproni városligetté" változott. Sörfőzde sörházzal, sörkerttel, mutatványos- vagy cirkuszi bódék, sőt a sörházban nyaranta szabadtéri zene, amelyet felváltva szolgáltattak a tűztorony fúvósai és a győri cigányzenekar. 1841-ben a városban katonáskodott Petőfi - aki diák rajongóival és katonacimboráival - szívesen járt a Neuhofba. 1846-ban megkezdődött a Neuhof tájképi kertté alakítása. Ekkor kapcsolták a kerthez a terület északi szegélyén a Rák-patak mentén húzódó, őshonos fafajokból - hazai nyárfákból, füzekből, szilből álló galéria erdősávot. 1855-ben kezdték ültetni a vadgesztenyefákat és az egynyári virágok szaporítására üvegházat is építettek. A park nevezetes fafajai közül kiemelkedik a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyő, amely a múlt század 70-es éveiben Magyarországra eljutott első példányok egyike. Dahner Samu egykori városi főkertész emlékezései szerint körülbelül 10 évi előnevelés után 1880-85 között ültették mai helyére. Így tehát a fa 1995-ben legalább 125 éves. A kaliforniai óriás- vagy mamut-fenyő első példányait 1853-ban hozták át Európába. Bécsből, a császári kertészetből az ott, illetve az örökös tartományokban felhasználásra nem kerülő fölös szaporítóanyag csak a kiegyezés után kerülhetett át hozzánk, tehát ez a magyarázata, hogy a XIX. század 70-es éveinél korábbi mamutfenyő nem található Magyarország területén. 1863-ban a Neuhofban tartották az első soproni magyar dalos ünnepélyt, és 1889-ben zenepavilont is építettek (ez sajnos a kioszkkal együtt elpusztult a II. világháborúban). 1898-tól a korábbi Neuhofot a tragikus körülmények között elhunyt, Magyarországon méltán közszeretetnek örvendő királyné emlékének tiszteletére Erzsébet-kertnek nevezték el. Ugyanebben az évben az Erzsébet-kert bővítésére megvette a város a szomszédos Vághy-féle gyümölcsöskertet.
Forrás



Étel, cukorka, zsepi, papírgalacsin, toboz NEM AJÁNDÉK! Tartsd tiszteletben! Köszönöm!