A Dagonyázó-forrásnál, a forrás előtt térj le balra, és a szurdok tetején álló fa lábujjai közt keress egy 8 cm magas, 2 cm átmérőjű hengert. A Barátság-forrásnál miután felértél a lépcsőkön, szintén fordulj balra, és újból a szurdok szélén álló fa széles lábujjai közt keres egy négyfülű, 14X9X5 cm-es dobozt. Levéllel, faágakkal van takarva. Azt a fát keresd, amelyre egy szívben a MAKI szót vésték :(. A leírás részletesebb, mert a völgyben igen pontatlanul működnek a gps készülékek.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

 N 46° 7,914' E 18° 14,308' 385 m [GCDBaZ+Parkoló]
 N 46° 8,342' E 18° 13,930' 357 m [GCDBaZ-1]
 N 46° 8,496' E 18° 13,578' 303 m [GCDBaZ-2]

A Melegmány környéki völgy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei, látogatásuk csak a turistautak nyomvonalán lehetséges. Kérlek figyelj erre, ne térj le az ösvényekről!

Ajánlott útvonal:
Parkolni Tripammerfánál érdemes. Innen a zöld sáv túristajelzésen indulj el. Erről ágazik le mindkét forráshoz a zöld kör. A Dagonyázó-forrás után kétszer is át kell kelni a patakon, ezért ha esős idő van, vagy olvadás, érdemes jó túrabakancsot húzni. A Barátság-forráshoz át kell menni egy kis réten, ahol sajnos csalán, és magas zöldnövényzet burjánzik. Át lehet ügyeskedni magunk, de figyelni kell. Kora tavasszal viszont remek medvehagyma lelőhelyeket találhattok erre! Amennyiben lehetséges, mi nem szeretünk ugyanazon az útvonalon vissza menni az autóhoz. Most is egy szép kört tudunk bejárni. A Barátság forrás után nemsokkal elérjük a piros kereszt turistautat, itt kedvedtől, erődtől, idődtől függően mehetsz tovább. Ha a parkoló a cél, akkor fordulj balra, és haladj a piros kereszten addig, amíg el nem éred a kék kört, ami vissza visz Tripammerfához. A piros kereszt a Melegmányi-völgyben vezet, és láthatod a Melegmányi-mésztufa vízesést és az Anyák-kútját.

A most felkeresendő források, a Dagonyázó és a Barátság azért nem túl ismertek, mert nem közvetlenül a turistaút mellett vannak, hanem attól beljebb a fák takarásában és csak zsákutca vezet hozzájuk.
Sokan elsétálnak mellettük pedig érdemes betérni hozzájuk és te kedves olvasó be is fogsz térni mindkettőhöz!
A Barátság-forrás például hatalmas tűzrakóhellyel és padokkal, asztallal vár rád. Mi sem példázza jobban ezen forrás érdemtelenül mostoha sorsát, hogy a vendégváró tűzrakóhelyét benőtte a borostyán. Sajnos az asztal és a padok erősen amortizálódtak az utóbbi években.

Dagonyázó-forrás
A Tripammer-fától északnyugatra tartó völgyben, abba nyugatról becsatlakozó mellékvölgy alján jelentkező vízkilépés. A Z jelzésen érhető el, a ZO jelzés vezet az úttól kb. 80 m-re lévő forráshoz. Foglalása egyetlen kőből történt, a kifolyócső felett megtalálható a gravírozott névtábla. A forrás mellett áll a régi merítős forrás, melynek kifolyása csak igen gyér. Elnevezése a forrás feletti dagonyás térszínre utal. Vize a karsztosodott középső triász mészkőfelszínt borító miocén takarórétegből lép ki. Állandó vízkifolyással rendelkező forrás, melynek hozama 6-15 liter/perc érték között változik. Régebben Hopi Indián-forrásnak is nevezték. A forrást 2006-ban Biki Endre Gábor újította fel.

Barátság-forrás
A Páfrányos nevezetű területrészen a , annak déli oldalát jelentő völgy északra lejtő térszínén, a völgytalp felett mintegy 10-12 m-re fakadó, foglalt forrás. Szépen kiépített forrás, bő vízhozammal. Az előtérben pihenőhely, nyársalóval. Kiépítéskor egy cementhabarccsal összerakott (falazott aknára emlékeztető) felépítményt emeltek, amelyet névtáblával is elláttak. A felépítmény nemcsak az elnevezést jelző feliratot foglalja magában, hanem egy emléktáblát is, melyen MÉSZÁROS DEZSŐNÉ, KATICS ANDRÁS EMLÉKÉRE felirat olvasható. Ez a tábla már nincs, a felirat 2014-ben átkerült a forrás névtáblájára a legutolsó felújítás alkalmával. Korábban ennek a táblának a helyén egy: "ÓVD A FORRÁS TISZTASÁGÁT" feliratú tábla volt elhelyezve. Az állandóan közel azonos mennyiségű vizet szolgáltató forrás előterében a völgytalpi vízfolyásig legyezőszerűen szétterülő forrásmészkő felhalmozódás fejlődött ki. A mészkő laza, kézzel könnyen törhetően lejtői típusú. Ennek ismeretében a kirándulók állandóan azonos mederbe próbálják kényszeríteni a patakot, amelybe ezen a helyen aprócska vízimalmok sorozatát építik fel a gyermekek örömére és szórakoztatására. Korábban a forrás vize természetes állapotában szabadon és szétterülően, a mészkőfelszínen vékony rétegként - nem koncentráltan - folyhatott le, ebből adódóan nagyon jellegzetes, ún.. mikrotetarátás kifejlődésű mészkő is képződött. Az említett képződési forma időnként még ma is megfigyelhető, amikor a kivásott patakmederből, annak gátolódása miatt a víz oldalirányba is elfolyhat. A forrás eléggé kiegyenlített hozamú (értékei általában 6-12 liter/perc között váltakoznak), eltérve a hagyományosan ismert karsztos jellegtől. A vízadó képződmény a középső triász korú anizuszi mészkőre települt, miocén kárpáti emeletében kialakult kavicsos, laza konglomerátumos homok. A forrást 1934-ben a Természetbarátok Turista Egyesületének (TTE) Pécsi Csoportja foglalta. A terveket Katics András készítette, és építette a forrást is a tagok segítségével. Az építés költségét Kaufer ügyész adományozta. 2003-ban a forrást a Mecsek Egyesület , Baumann József irányításával felújította.

Kellemes időt és időtöltést kívánok!