WAP
Hagyományos, 10x15x5 cm-es doboz Terecseny határában, az Aligvár-forrástól 20 méterre, kivágott fa gyökérmaradványai között, az út mellett.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Terecseny a 67-es számú főútról érhető el. Tömegközlekedési eszközként csak a Kaposvár-Szigetvár között közlekedő buszjárat jöhet szóba. A forrás  N 46° 12,123' E 17° 51,895' [GCAVF+forrás] gépkocsival történő megközelítéséhez az ajánlott parkolóhely a Zrínyi kulcsosház előtti füves terület  N 46° 12,230' E 17° 51,677' [GCAVF+parkoló]. A kulcsosház mellett először a kék kereszt és a piros négyzet turistajeleket követve, majd jobbra leágazva  N 46° 12,257' E 17° 51,849' [GCAVF+elágazás] a kék kör mentén haladva megérkezel a forráshoz.

A település és a forrás
Terecseny, Antalszállással együtt a Szigetvár felé elhelyezkedő Boldogasszonyfa község részei. A házak java részét ma már nyaralóként, hétvégi házként tartják fenn, sok a holland tulajdonos. Terecseny két kulcsosházzal is büszkélkedhet: az Aligvár- és a Zrínyi kulcsosházzal.
A forrás érdekes nevére az alábbi monda adhat magyarázatot:

A Zselic dimbes-dombos vidékén, egy erdőkoszorúzta völgy végében fekszik a kis Terecseny-puszta, híre sem volt itt valamikor falunak, de még erdészlaknak sem, csak egy ütött-kopott csárda állt itt. Ritkán fordult meg benne vendég, mert a rengeteg erdőnek nem volt erre jártas útja. Favágók, talán Séta Pista bandája vagy más járó-legények néztek be néha egy kis italra, beszédre. A legbátrabb kocsmáros is alig húzott ki itt egy-két esztendőt a nagy erdő közepén. Egy-kettőre elment mindegyik valami jobb helyre, mert itt meggazdagodni nem lehetett, meg talán lassan beszélni is elfelejtett volna, ha nincs felesége, családja. Ha néha mégis jött valami vendégféle, annak nem győztek panaszkodni: "Alig vár az ember arra, hogy teljék az esztendő, és máshova mehessünk.
Amikor Kossuth Lajos hívta a magyarokat a Drávához - ahol betört Jellasics serege - csak összesereglett a nép, de az összetanulásra nem maradt idő. Még aki megállt volna, annak is azt mondták, hogy csak vissza, ez a parancs: beengedni, majd ha sokan bejöttek, a Balatonnál lesz a nagy csata! Jött vissza a nép mind. Leverten, porosan értek ide, és amikor meglátták az öreg tölgyfa alatt a csárdát, fölsóhajtottak. "Alig vártuk, hogy ideérjünk." Itt már biztonságban érezték magukat, pihentek egyet és mentek tovább Kaposvár felé.
Évekkel később, amikor már folytak ezen a részen az erdőirtások, mesélték az emberek egymás közt, hogy régen a csárdásnék így sóhajtottak itt: "alig vár az ember arra, hogy máshova mehessen!" A fáradt honvédek meg így szóltak lihegve: "Alig vártuk, hogy ideérjünk!" Ezért Aligvár lett lassan a csárda, illetve a puszta neve is. Ma már mindenki tudja, hogy nem Aligvár, hanem Terecseny-puszta annak az igazi legrégibb neve. Volt, akit már megtréfáltak a pusztabeliek, amikor azt kérdezte, hogy merre és mennyire esik Aligvár. Nem volt buta ember, aki ezt felelte neki: "Visszafelé kell magának menni! Hogy mennyit? Hát ide Terecsenytől Aligvárig... testvérek közt is megvan az út vagy száz esztendő!"

A forrást 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete készítette Baumann József és Baumann Józsefné közreműködésével. A tábláját és a tölgyfaleveleket egy szobrásztábor ideje alatt faragták fiatal művészek. Vízhozama 4-15 liter/perces értékeket produkál.
A forrás vize fogyasztásra alkalmas minősítésű.

Terecsenyből elindulva a piros négyzet majd a piros sáv turistajelzésen Szigetvár felé haladva elérheted a GCREQU ládát, a piros négyzet turistajelzésen Kaposvár felé haladva pedig a GCzs1 ládát.

Forrás
A monda teljes szövege
wikipedia
baranyatermeszetbarat.hu
baranyatermeszetbarat.hu