Elhelyezés időpontja: 2002.07.08 07:32
Utolsó lényeges változás: 2020.07.17 06:52
Utolsó változás: 2021.03.21 19:10
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Főtérképész (georgejj) >> skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 3.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2600 m
Megtalálások száma: 115 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A KÖZELJÖVŐBEN ATTRAKCIÓ-FEJLESZTÉS VÁRHATÓ A BÁNYA TERÜLETÉN. KÉRLEK TITEKET, HOGY TARTSÁTOK BE AZ ESETLEGES TILTÁSOKAT!
A láda egy jellegzetes sziklahalom egyik nagyobb sziklája alatti üregben található, indokolatlanul sok kővel álcázva! Kérlek hasonló mennyiségűvel rejtsétek vissza, hogy könnyű legyen a rejtek azonosítása.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Több irányból is fel lehet jutni a hegyre.
Talán a legideálisabb Bódvarákó felől, innen indulva: N 48° 30,661' E 20° 44,173' [GCfEsz+parkoló]. Kövessétek végig a murvás utat, ami kanyarogva felvezet teljesen a bányáig.
Egy másik lehetőség, Tornaszentandrás felől a kék négyzet jelzést követve.
Az Esztramos
A Cserehát és az Aggteleki-karszt határán emelkedő Rudabánya-Szalonnai-hegység legészakibb tagja, ma megcsonkítva emelkedik a Bódva-völgye fölé. Az Esztramos-hegy egykor közel négyszáz méteres magasságba emelkedő tömegét az elmúlt évszázadokban az ember alul-felül meghódította, kívül és belül is robbantotta, majd utakkal is behálózta, de a kevés, ami az eredeti formájából megmaradt, így is a természet alkotómunkájának egyedülálló példája.
A hegy kiváló minőségű mészkövét és föld alatti vasércteléreit az Árpád-kor óta bányászták, az iparosodás, majd különösen a Trianon utáni új határok után pedig már nagyüzemi módszerekkel, több száz helybélinek munkát adva zajlott a hegy kincseinek kiaknázása. Eközben több mint félszáz barlang nyílt meg, amelyek nagy része a bányászat nélkül valószínűleg örökre ismeretlen maradt volna a hegy mélyében. Mivel azonban a hegy felső, 80 méterének anyaga szinte teljes egészben a szállítószalagon végezte, az itteni barlangokra sajnos találó lett a tiszavirág-életű jelző - legalább is a felfedező ember szemszögéből. Az elbányászott felső szint 23 barlangja közül 18 nyomtalanul megsemmisült - és ez még csak a kutatók előtt ismertté vált üregek száma. Az alsó barlangok is csak kicsit voltak jobb helyzetben, ezek közül sokat a föld alatti bányák művelői törmelékkel töltöttek fel.
Eközben érvénybe lépett az 1961-es természetvédelmi törvény, amely kimondta az ország barlangjainak automatikus, feltétel nélküli védettségét. Három évvel később, egy szokásos bányászati robbantás nyomán nyílt meg a hegy barlangjainak talán legkülönlegesebbje, amelyet később Földvári Aladár geológusról és egyetemi tanárról neveztek el. A kutatások szerint hazánk egyik legősibb, több mint kétmillió éves föld alatti üregét rejtegette itt a hegy, amely még a talajvíz szintje alatt oldódott ki a kőzetből: ezt jelzi az egyedülálló, teljesen vízszintes mennyezet, amelyről cseppkövek százai mellett hatalmas, gomba alakú kőnyelvek lógtak le. A falakat díszítő cseppkövek itt már nem növekednek, a hegy kiemelkedése óta eltelt évezredek óta megőrizték az eredeti formájukat. A mintegy kétszáz méter hosszú barlang alapvető feltárása ugyan megtörtént, sokáig úgy tűnt, hogy természetvédelem ide vagy oda, ez a csoda is a hegy többi barlangjának sorsára jut: a bánya tovább bővült, megsemmisítve az elsőként felfedezett részeket. A megmaradt három terem közül a fejtéshez legközelebb esőben a robbantások lökéshullámai leszakították a függő kőnyelveket, a járatba lejutó munkások és helybéliek pedig a korábbi esetekhez hasonlóan, innen is összegyűjtötték a legszebb, könnyen letörhető képződményeket, hogy ha másként nem, legalább otthoni polcdíszként megőrizzenek valamit a halálra ítélt föld alatti csodákból.
Miközben a bányászok a hegy szikláját növesztették, a természetvédelmi szakemberek a bánya tulajdonosával és a politikusokkal folytatták hasonló, apró lépésekkel haladó munkájukat. Végül, közel két évtizeddel és számtalan sajtómegjelenéssel később megtörtént a csoda: elrendelték a bányászat leállítását a barlang százötven méteres körzetében, megmentve, ami a föld alatti világból addigra megmaradt. Ezt a legtöbben rombarlangnak nevezik - gyorsan hozzátéve, hogy ami itt van, az bizony romjaiban is gyönyörű, sőt: a környék egyik leggazdagabb formakincsét rejtő barlangja. A barlang körüli védőpillérnek nevezett hegyormot később mindhárom oldalról körbeérte a bánya, ami a következő években további, alsóbb teraszokon is folytatódott, immár a barlangtól jóval távolabb, egészen a kitermelés 1994-es beszüntetéséig.
A védőpillér pedig az évek alatt megőrizte nemcsak a barlangot, de mellette, a korábban létesített üzemi alagút egy szakaszát is, ami a nagyipari bányászat első évtizedeiben kötötte össze az eredetileg több pontból kiinduló fejtési területeket. Ipari emlékből azonban ennél sokkal többet tartogat a hegytető: fennmaradt a teljes kőzúzó üzem - pontosabban annak legnagyobb, rongálók által mozdíthatatlan részei. Az itt felaprított kőanyag egy 130 méter magas aknán keresztül hullott a hegy mélyébe, ahonnan már elérhető közelségben volt a bódvaszilasi állomásról induló vasúti vágány. Ez utóbbinak helyén ma a kéktúra útvonala halad, míg a különleges, óriási akna az egykori kiszolgáló építményei mellett gondosan lefedve, egyelőre kifogástalan szerkezeti állapotban várja sorsát.
A barlangban a kilencvenes évek elején kiépültek a látogatást megkönnyítő lépcsők és a világítás is, bár ez utóbbi a rongálások miatt éppen nem működik - a lakott területektől távoli hegytető sajnos a rossz szándékkal érkezők számára is ideális terep.
A barlang alapvetően csak kutatási céllal látogatható, illetve alkalmanként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága meghirdet nyílt túrákat. A létrák ellenére itt-ott azért minimális mászótudásra is szüksége van annak, aki a kevés adandó alkalommal felfedezheti a barlang egyedülálló világát. Jelenleg újabb látogatási lehetőség nem áll előkészítés alatt, de érdemes követni az ANPI felületét, esetleg addig is megcsodálni a hegy alsóbb bányaszintjének jelenleg is nyitva álló részét.
Rákóczi-barlang
A Rákóczi 1. sz. barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban, az Esztramos-hegy belsejében található barlang. Magyarország egyik különösen változatos és gazdag formavilágú, fokozottan védett barlangja. Ez az egyik legszebb, idegenforgalom számára megnyitott barlang hazánkban. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A barlangtúra
Földvári Aladár-barlang
A 312 m-es bányaszint fölé emelkedő csúcsrégiójából csupán a botanikai ritkaságokat őrző ún. rákói oromrészt és egy magányos "sziklaszigetet" hagyott meg. Ez utóbbi rejti az egyetlen fennmaradt képviselőjét azoknak az ásványkiválásokban rendkívül gazdag, tágas barlangüregeknek, amelyek - két határozott szintet alkotva kb. 320 ill. 305 m tszf. magasságban - a hatvanas és hetvenes években tárultak fel a bányaművelés során. A miskolci egyetem egykori kiváló geológusprofesszorának nevét viselő Esztramosi Földvári Aladár-barlang "megmenekülése" egyben a barlangok 1961. évi teljes körű védetté nyilvánításának első kézzelfogható eredménye is. Az első olyan barlangunk, amelyet egy működő kőbánya területén, védőpillér kijelölésével (azaz az üregrendszert magába foglaló kőzettömeget elkerülő művelés előírásával) sikerült - ha nem is teljes épségben - megőrizni.
2002.07.08
Az ősláda kihelyezése.
Eredeti rejtők: Főtérképész (georgejj)
"Nagyon szép innen a napfelkelte. Bár gondolom kevesen lesznek, akiket itt fog érni. :)) Egyébként nagyon szép a kilátás is.
Itt történt nemrég az a bizonyos barlangászbaleset is.
A doboz 25x15x5 cm-es kékfedelű dobozka ami nagy kő alatt van kövekkel álcázva.
Bódvarákó faluból a buszfordulónál induló úton közelíthető meg.
Jó túrázást, keresgélést!
Főtérképész"
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ezt a hegyet (és a látnivalót) kétszerre fedeztük fel. Elsőre még csak az ércosztályozót és a Rákóczi-barlang bejáratát, majd egy tornaszentandrási hosszúra nyúlt templomlátogatás után a bányaudvart. Az ikerszentélyes templomtól idevezető K négyzeten nem volt jó gyalogolni. A '90-es évek első felében jártam itt és az akkor gyűjtött ásványaim ma is a kollekcióm becses darabjai. Azóta már bányászat sincs és ásványokat sem szabad gyűjteni. De a hatalmas fém-monstrumok még mindig itt vannak és jelen állapotukban inkább csúfítják a tájat, mintsem beleilleszkednének. Amíg én egy extrém módon elrejtett com-os ládát kajtattam, addig Niki átment a kilyukasztott hegytetőn. A nap már lebukóban volt, így nagyon sokat nem időztünk, mert még el kellett jutni aznapi szállásunkra, a pálos kolostor romjaihoz. A láda jelenlegi helyén semmit nem mutat meg a látnivalóból. Nyugodtan lehetne hozzá közelebb is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Bódvarákó felől nekiindultam kocsival a köves útnak, de kb. 1 km után, pont a hajtűkanyar előtt olyan nagy lett a sár, hogy nem mertem továbbmenni, így visszatolattam kb. 100 m-t és ott félreálltam. Innen biciklivel tekertem fel a bányához. 15 perc alatt fenn is voltam. A rejtés nem sokat mutat a bányából, érdemes a köves úton feljebb menni a látnivalóért.
Megtaláltam, köszi! :)
Az ajánlott úton mentem fel biciklivel.
Itt annyi a szúnyog, hogy egész évben összesen nem láttam ennyit!
Tornaszentandrás volt a következő pont, de nem kockáztattam a utat, mert ha lassan tudok haladni, felfalnak. :D Inkább visszagurultam ugyanott és kerültem egy nagyot.
Utána még Bódvalenkén megnéztem a "freskókat". (Csak két kutya akart leszedni a bicikliről, de szerencsére hamar ráuntak.)
A tegnapi Vitézlőn lentről már több szögből láttam az Esztramost, nagyon örültem, hogy ma fel tudtunk ide mászni. A láda megtalálása után még tovább mentünk, fel a bányáig. Lenyűgöző a hely, gyönyörű a panoráma - köszönjük a rejtést!
Szögligeti szilveszterezés során nagyobb társasággal jártunk az Esztamosnál, vezetett túrán a Rákoczi-barlangot is megnéztük. Lenyűgözőek a barlang cseppkőképződményei és a félig letermelt hegy is.
Köszönjük a rejtést!
Barlangkutatóként számomra igazán kedves hely. Sokat jártam a hegy gyomrában a barlangokban, most végre a felszínt is volt időnk bejárni Évivel. Csodaszép a táj és a színek így ősszel. A láda a szokásos remek Skiccpausz színvonal NFC taggel is ellátva. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Lakatos kupa (barlangász zsombolyász verseny) utáni józanodás célpontja lett Esztramos. Nagyon szeretem ezt a bizarr hegyet a bányászati történeteivel és a csodás barlangjaival, a Rákóczi-bg-ban és a felső Földvári Aladár-bg-ban volt szerencsém többször is járni.
Az új ferratát nem próbáltuk ki most, egész sokan voltak. Már a beszállás is csodaszép kilátással rendelkezik. A lenti parkolóban még a kivitelezővel is találkoztunk.
Szuper jó a rejtés, mert eddig valahogy sosem sétáltunk el, pedig gyönyörű az erdő itt is.
Köszönjük szépen a rejtést!
Évi ♡ Toti [Geoládák v3.12.10]
Ez is egy többször nekifutott láda kisárgítása. Még májusban indultunk neki szintén a szakkörösekkel, amikor Tornabarakonyban táboroztunk, de a Tornaszentandrás felőli kék négyzetnél kudarcot vallottunk. Folyik a fakitermelés, így a földutak elvittek, a kék jelzést meg félúton elhagytuk. Visszafelé megtaláltuk ugyan az utolsó négyzetet, de az út erőteljes dzsumbujban folytatódott, így esély nem volt a felmenetelre.
Augusztusban a barakonyi fesztivál után egyedül is megpróbáltam ezt a részt, más irányból de szintén lyukra futottam.
Mivel tavaly jártunk lent a Rákóczi-barlangban, és a hölgy mesélt arról, hogy a barlangbejárat fölött egy igen meredek út felvisz a hegyre, most innen közelítettünk. Anya és Irénke el sem indult, a többiek közül néhányan félúton visszafordultak, végül Jolival jutottunk le a ládáig. A kék négyzet jelzés fentről sem egyértelmű, így megnyugodtam, hogy nem én bénáztam el a dolgot...
A rejtés egyértelmű, a kilátás pazar, a hegy története pedig igen szomorú. Köszönöm a rejtést!
Az Esztramos Kalandtúra Egyesület épülete előtt parkoltunk a hegy meredek oldalán. Az elhagyott "kibelezett" épületek mögött láttunk egy ösvényt, de egy másik irányban lévő falmaradványok (korábban itt lehetett a csille) eltérítettek, így szinte toronyiránt kapaszkodtunk fel a hegyre a siklógépház romot érintve. Útközben rengeteg szétdobált vastárgyat találtunk, ami a hegytetőn lévőkkel tetőzött. Nagyon izgalmas hely, érdekes történettel. Az üzemi alagúton végigmentünk és a végén az ablakon kimásztunk a másik oldalon. Jó móka volt, de kezdett gorombulni az idő, így elindultunk a ládát megtalálni. A pontos koordináta alapján hamar előkerült a sok kő között az "igazi". Visszafelé a szerpentines ösvényen mentünk, úgy kicsit egyszerűbb volt. Az ég kicsit később szakadt le, máshol áztunk bőrig....
Kacci, Alíz, Miki, Katka, Matyko és Mónika társaságában. Elsőként vezettem egy túrát a Rákóczi 1. sz. barlangban, utána jöttünk fel ide. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.6 teszt]
Már régóta vártuk, hogy megismerjük e híres, hírhedt hegyet. Mindjárt a Tornaszentandrási rajt után a cölöptologatók áldozatai lettünk. A térképen szereplő zöld csík (Baronek szerint sáv) helyett kék négyzettel volt az út jelölve. Ráadásul nem túl nagy forgalmú, így néha elég dús növényzet rejtette a nyomvonalat. A láda kis keresgélés után meglett, mert bár elég gyorsan kiszúrtuk a kőrakást, de nem a jó lukba néztünk. A találat után még felmentünk a bánya maradványához, megcsodáltuk az ember természet átalakító tevékenységét, és a panorámát észak felé. Néhány érdekes követ is találtunk, de mivel nem vagyunk jártasak a tudományok Kardashian-jában, csak az érdekes csillogásukban gyönyörködhettünk. Utána indultunk, hogy mélyebben is behatolhassunk a hegységbe.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Majdnem megnéztük a Földvári Aladár barlangot. Nagyon érdekesek a volt bánya épületromjai, kár hogy nincs egy-két tájékoztató tábla. [Geoládák v3.10.5]
Többször néztem már e hegyet, alatta megy el a kék. Erre időt kell szánni, hogy oda felmenjen az ember. Most ez sikerült és nagyon megérte. Gyönyörű volt az időnk és így a kilátás is. A rejtéssel minden rendben van. Köszi, hogy megmutattad!
Kékezés közben megtaláltuk. Tényleg jó sok kő volt rajta. Meg akartuk viccelni az utánunk jövőket, még egy naggyal is, de aztán elvetettük az ötletet...:-) Köszi a rejtést. Móni&Zoli
Micra 73-al és Lopakodóval elkövetve.:-)
[g:hu 1.6.4]
Évekkel ezelőtt már egyszer jártam itt akkor a Rákóczi barlang felől egy ösvényen jutottunk fel ide, de akkor épp megszűnt volt ez a láda. Most Tornaszentandrásról jöttünk fel. Az út eleje nagyon sáros volt. A láda megkeresése után felmentünk a bányába. Gyorsan megmásztam a ferratat, szerencsére nem nehéz felszerelés nélkül is abszolválható. Aztán még bujkáltunk kicsit itt ott. Végül úgy döntöttem felmászok az egyik " kilátóba" körbenézni, hisz a ferrata nem nyújtott elég élményt. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már van nálunk láda, mágnes, logbook akkor a com-ra mi is rakunk egy ládát. Így pillanatokon belül már egy ládával a zsebembe másztam fel. Remek volt a kilátás, ráadásul épp naplemente volt.
Tornaszentandrás felől mentünk fel a lapos részeken tökig sáros úton. A megtalálás után volt idő, hát körbenéztünk a bányában és milyen jól tettük. Gőzerővel folyik az élménypark kialakítása, a via ferrata pályákat (4 vagy 5) már kiépítették. Igaz beülő nem volt nálunk, de a Dolomitokban is sokszor csak dísznek lóg rajtunk, ugyhogy 3 középnehéz pályának nekiugrottunk. Nem hosszúak, de combosak, szóval nagyon jól szórakoztunk. Végül körbenéztünk még a törömű környékén, aztán vissza a kocsihoz. Remek sportos szórakozóhely lesz ez, ha elkészül.
TFTC!
5 napos BAZ-megyei kirándulgatás Miskolctapolcai bázissal.
Ezt a régi, újraélesztett ládát vártam a legjobban, ehhez képest csalódás lett nekem. Persze én tehetek róla, hogy a 4. napon alacsony energiaszinttel a láda megtalálása után miért nem caplattam még vagy 800 métert a látnivalóig...így kár volt újraéleszteni, hogy a láda ilyen messze került a látnivalótól.
Mindenesetre sportértéke azért volt a rejtekig is elmenni, a ládaoldal fotói meg csodálatosak, ahogy a rejtőtől megszokhattuk:)
[Geoládák v3.6.0]
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
A ládához vezető út hosszú és meredek, kár, hogy a látnivaló ennyire messze van a rejtektől. Utunk során több faluból és több oldalról is megcsodálhattuk az Esztramos csúcsát. Szép és tiszta, virágos, kedves kis falu a 80 fős Bódvarákó, szépek a jellegzetes tornácos Bódvai házak. Köszönet a rejtésért.
Örülök az újraélesztésnek!
Az előző megtaláló nem építette vissza a kőkupacot, így nem vettem észre az üreget. Köszönöm a rejtő telefonos instrukcióit!
Gimnazista koromban volta a barlangban, akkor még nem volt látogatható, és a bánya is működött, de Leél-Őssy Sándor tanár úrnak mindenhol voltak régi tanítványai. :-)
Megtaláltam Andival.
Szögligetről indultunk hazafelé egy kis kitérővel. Az Esztramos barlangjai a legszebbek a környéken, érdemes megnézni azokat, bár nem annyira hosszúak, bejárhatóak mint a Baradla.
A ládát érdemes nem toronyiránt, hanem a jelzésen kissé továbbsétálva, visszafelé megközelíteni.
Ezen a ponton N 48° 30,893' E 20° 45,305' 295 m
találsz egy szunnyadó geoládát.
Kérlek gyűjtsd be és egyeztessünk, hogy hogyan tudod eljuttatni nekem!
Előre is köszönöm.
A hely kivül belül gyönyörü! Azaz ha modotok van megnézni ezt a hegyet belülröl akkor feltétlenül tegyétek meg! Most csak fent nézelödtünk. Örültünk hogy végre egy jol elrejtett ládikára bukkantunk. A bányaudvar félelmetes és szép. A felhagyott lerabolt közuzo gépekkel, az elbontott barlangokkal, a törmelékek között megcsillano kalcit kristályokkal, a moha szönyegben megbujo kövirözsákkal. Ide jövök még...
Nagyon jó az álcázás! Már a faluból gyanús volt a két sziklacsúcs közti "hegyhiány". Mikor felértünk, nem csalódtunk, tényleg egy elhagyott kőfejtőbe jutottunk. Nagyon szép a kilátás mindkét szikláról!
A Rákóczi barlangban voltunk és amig a másik csoport volt bennt, a fiammal a kis szerpentinen felszaladtunk ide. Már voltunk ezekben a barlangokban, ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a barlangok: CSODASZÉPEK.
Itt fennt van a Földvári barlang bejárata, sajnos az most nem látogatható.
Főtérképésznek gratula: a rejtés hasonlit minőségben a Szádvárihoz. Charlie&Gábor
Bencével és Marcival találtuk meg. A barlangász baleset valóban valahol a "láda alatt" történhetett de a nevezett barlang bejárata valahol ott van a kanyargós út lábánál a hegy tövében (bár állítólag fent is van kijárat, de a srácot nem ott hozták ki).
A kilátás gyönyörű.
Egyszerűbbre terveztük a keresést, gyerekekkel és autóval indultunk neki de az út minősége miatt félreálltunk és gyalog mentünk fel.
Szerencsére a kis Andris is végig bírt jönni.
Nagyon szép a kilátás és sok szép követ is lehet találni. Visszafele jövet mókust is láttunk az erdőben.
Megtalálók: Andris,Tomi,Annamária, Eszti, Karcsi, Tamás
Köszönjük ezt a helyet Főtérképésznek! Nagyon élveztük, döbbenetes volt az amennyire csak lehetett szétszerelt, széthordott kőzúzó belülről! Ide feltétlenül menjetek le! A következő megtalálóknak emellett még kedvcsinálónak annyit, hogy a logbook tele van gólyalányok erotikus bejegyzéseivel: pl. "Nagyon élveztem..." Dóri
Sok-sok kilóméterről látható a "lefejezett" Esztramos-hegy. Ha felmész, meglátod az Ember természet átalakító munkáját. Addig még csak értem, hogy kellett neki a kő. No nem házat építeni, hanem a kohászathoz. De hogy ezek után miért nem viszi le a sok tonnányi ócskavas szemetét, tünteti el a gödrökben a felhagyott ocsmány épületeit - nos ez itt már érthetetlen.
A hely érdekes, a láda elhelyezése ötletes. A felhagyott bányaművelés nyomai azért kicsit elvesznek a szépségéből. Sötétben oda kell figyelni, nehogy leess valahová (már persze, ha megnézed az elhagyott részeket - a ládánál nincs ilyen gond).
A Bódvarákói buszfordulót ne vegyétek szó szerint, egy aszfaltút balra (a bekötőúton érkezve), amire be lehet fordulni, majd visszatolatni. Ezen az úton lehet a ládához eljutni, az aszfaltcsík végétől kb. 2,5 km séta, kanyargós erdei földúton. Strapabíró személygépkocsival száraz időben meg lehet próbálni felmenni (új vagy féltett autóval nem ajánlanám), egyébként terepjáró vagy az említett lassú tempóban 60-80 perces séta.
kulisz, Boglárka (5 hónapos!), Ditti, Judit, Misky, Zico és Pisti
Itt is elég rég jártam kb. 20 éve voltam a Herman Ottó múzeum égisze alatt ásatáson az Esztramoson. Ez is egy nyugis kis hely, a nagy sziklát hamar ki lehet szúrni.