WAP ON
A költő az 1920-as évek nyarán Mezőhegyesen és környékén diákokat tanított. A ládát József Attila itt tartózkodásának emlékére helyeztem el. A hagyományos láda egy 15x8 cm-es konyhai doboz, ami a 47-es majorban kereshető.
WAP OFF

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

KEDVES KINCSKERESŐK!

Az első ládámat József Attila emlékére hoztam létre.
József Attila huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
József Attila költő a makói diákévei alatt (1922-23.) több alkalommal járt Mezőhegyesen, ahol fiatalabb diákokat tanított. A református lelkészlakban és a 47. majori írnoki lakásban lakott. Itt írta Tavaszi ének című versét.
Megközelítés:
Mezőhegyes és Battonya közötti úton haladva táblák is megfelelően jelzik a Peregi Vendégházat és az iskolamúzeumot. Itt, a 47-es major felé vezető bekötőúton kell végigmenni, kerékpárral is kellemes a tölgyfákkal szegélyezett úton haladni.
 N 46° 18,268' E 20° 54,343' 98 m [GCJAMH+kereszteződés]
Ha az alábbi részt kijelölöd a kurzorral, akkor olvashatod a rejtek pontos leírását.

XXxx.........- Egy villanyoszlop töve őrzi a ládát! -.........xxXX

---

A NEVEZETES HELYEK ÉS A TÖRTÉNET

Református templom
 N 46° 18,668' E 20° 49,439' 98 m [GCJAMH+református templom]
A leírások szerint József Attila a református lelkészlakban is járt.
A mezőhegyesi református templom 1909-ben neogótikus stílusban épült. A templomot a magyar királyi Földmívelésügyi Kormányzat és a Mezőhegyesi Ménesparancsnokság építtette és működésének anyagi feltételeit is biztosították. Építésének idején több mint 800 református hívő volt Mezőhegyesen. A kelet-nyugati tengelyű főhajót egy észak-déli kereszthajó bővíti ki. Ez a kereszthajó egyedi jelleget kölcsönöz a templomnak, ugyanis ez az építészeti megoldás református templomokra nem jellemző. A nyugati homlokzati torony 35 m magas. A toronysisakot négy igen érdekes megoldású vízkiköpő díszíti. A főtorony mellett jobbról és balról egy-egy torony teszi impozánssá a homlokzatot. A református templom három különböző haranggal rendelkezik. A legkisebbet - 84 kilogramm - Hőnig Frigyes öntötte 1908-ban Aradon, a két nagyobbikat - 194 és 385 kilogramm - a Budapesti Harangművek készítette 1924-ben.

A templom nappal megtekinthető belülről is, a kulcs a lelkészi hivatalból kérhető el.
A templom hasonmása az erdélyi Sármáson található.

József Attila-emlékmű
 N 46° 18,812' E 20° 49,159' 100 m [GCJAMH+szobor]
A József Attila Általános Művelődési Központ épülete mögött található Melocco Miklós szobrászművész által 1983-ban süttői mészkőből készített emlékműve.

Béke park
 N 46° 18,806' E 20° 49,056' 98 m [GCJAMH+ÁMK]
Báró Podmaniczky Béla ménesparancsnok 1908-ban hazai és külföldi faiskolákból többfajta facsemetét hozatott, és azokat egymás mellé, csoportosan telepítették. Ezt az angolparkot eredetileg Podmaniczky-ligetnek hívták. A park legszebb fáinak egyike a vérbükk (volt), de van itt celtis vagy ostorfa, hegyi juhar, japán aranyfenyő, török mogyoró, bokrétafa, hársfa, magas kőris, jegenye nyár, japán akác, tiszafa, továbbá spiriabokor, bukszusbokor, tamariszkusz- és hóbogyóbokor. A parkban található a József Attila Általános Művelődési Központ és egyben a szintén József Attiláról elnevezett József Attila Általános Iskola épülete.

Mezőhegyes Külsőpereg-Rákóczitelep, 47. számú major
 N 46° 17,525' E 20° 53,651' 100 m [GCJAMH+major]
Innen látható jól az a porta, ahol uradalmi írnok élt. Csalódás,
ugyanis már nem áll az a ház, ahol valamikor József Attila tanított...

"Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen."

József Attila önéletrajzi vázlatában fontosnak tartotta Mezőhegyest megemlíteni. De ezen kívül Makóról nővéreihez Budapestre írott leveleiben is többször említést tesz Mezőhegyesről.
Makói tartózkodása alatt a nyári szünidőben, 1922-ben és 1923-ban fordulhatott meg Mezőhegyesen. Etelkának írja 1922 júniusában: "Itt én nagyon jól érzem magam, eltekintve a fiútól, aki igazán nehéz órákat okoz ... Meleg van itt. Napon 57 fok celsius..."
József Attila elég ritkán látta el verskéziratait pontos dátumozással. Kivételes eset a Tavaszi ének című költeményének kézirata, amelyen Mezőhegyes 1922. június 18. dátum található. A verset "Versek Mártának!" ajánlással látta el, s az irodalomtörténet jóvoltából tudjuk, hogy internátusi igazgatója leányának, Gebe Mártának szólt ez az ajánlás. Mezőhegyesen valóban nagyon kék és tiszta volt az ég 1922 tavaszán, "ékes, hímes szőnyegek" voltak láthatók, tiszta időben "északon a bús hegyek" körvonalai is látszottak (a közeli Aradon túli hegyekre gondolhatott a költő), és személyesen láthatta, amint "csikó nyerít szerelmi vészt", hiszen Mezőhegyesen a ménesgazdaságban, különösen pedig a 47-es majorban a híres ménes mindennapos látása nem kívánt különösebb odafigyelést.
József Attila azt írta 1923. május 14-én nővérének, hogy másnap kocsi jön érte Mezőhegyesről. A költő 1937-es Curriculum vitae c. művében említi, hogy "...nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen." A Makói Csanád Vezér Főgimnázium diákja házitanítóként korrepetálást folytatott, illetve nevelőként dolgozott a 47-es majorban. A költő Farkas Béla uradalmi írnok Zoltán nevű fiát készítette fel az elemi iskola III. osztályának tananyagából. A Farkas-család a Külső-Pereg 47. elnevezésű majorban lakott, az 1989-ben is ott élő visszaemlékező a következőket mondta: özv. Czomán Sándorné emlékei szerint Farkas Béla írnok "jó ember volt", de kellően határozott is. Fia, Farkas Zoltán nagyon eleven, mondhatni "rossz gyerekként" él emlékezetében. Czománné házi alkalmazott is volt az írnok lakásában, gyermekei együtt jártak a majori iskolába Farkas Zoltánnal, aki nem szeretett tanulni, alig várta, hogy vége legyen a tanításnak, s barátaival azonnal hancúrozni kezdett.
Farkas Béla írnoklakása az 1989-ben gyűjtött visszaemlékezés szerint is legalább hat szobás volt. Az írnoklakást Czománné férje 1946-ban szolgálataiért kapta. Az írnok házának a felét egy másik család kapta lakás céljaira. Az idők folyamán több átalakítást végeztek rajta. Az épület ma már nem áll, a telek közepén álló nagy diófát sem találhatjuk már, amelyeket József Attila is nézhetett valamikor.

Tavaszi ének /részlet/

"Itt ékes, hímes szőnyegek,
Ott északon a bús hegyek,
Hol nem gondolnék rá soha -
De arra nem megyek...
- Rikolts, dalolj szegény torok:
- Ihaj, a Földünk hogy forog!
Ihaj szerelmi láz!
Mig jő a Tél, ki béhavaz
- Ó, pompa, szín, ó dús Tavasz! -
S a halál citeráz."

Mezőhegyes; 1922. jún. 18.
Az iskolamúzeum bejelentkezéssel látogatható, a vendégházban szobát is lehet foglalni.
Elérhetőségek:
Peregi Vendégház
Maroshát
Templom
Forrás:
Takács László: Négy állomás József Attila életútján
Kullancsveszély (0-5): 2
--------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------

Ládatörténet
- Megjelenés: 2012. 04. 28.
- Áthelyezés, ládarongálás miatt: 2012. 08. 11.
- Eltűnt láda pótlása: 2013. 03. 23.
- Folyt a kátrány a ládára, új hely keresés: 2013. 07. 18.
- Ládaellenőrzés: 2014. 03. 02.
- Ládaellenőrzés: 2014. 08. 22.
- Gyógyítás: A koordináták megváltoztak! 2015. 07. 22.
- Ládaellenőrzés: Kicseréltem a régit egy új henger alakú ládára. 2019. 09. 29.
- A ládát pótoltam. 2021. 05. 22.
- A ládát pótoltam. 2022. 06. 19.