Megye/ország: Románia
Elhelyezés időpontja: 2012.04.28 14:30
Megjelenés időpontja: 2012.05.01 13:16
Utolsó lényeges változás: 2012.05.01 13:16
Utolsó változás: 2016.10.03 17:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Zsolt, Tamás, Gyula, Nóra
Ládagazda: ZoLiza Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3600 m
Megtalálások száma: 23 + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.0 megtalálás hetente
WAP
20*7*6 cm-es konyhai doboz a csúcs közelében egy szikla alatt.
WAP vége
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítése:
A DN79/A műútról Bokszeg (Bocsig) település után kell É-felé lekanyarodni (DJ792A). Bél (Beliu) település központjában egy hármas kereszteződésben jobbra kell tartani. Bélhagymás (Hasmas) település túlsó végében vége az aszfalt útnak, de jó erdészeti úton tudunk tovább haladni.
A láda a csúcs közvetlen közelében található egy szikla alatt, a talajszintben. Mivel sok hasonló rejtekhely található a környéken, egy több törzsű nyírfát keressetek, amely a rejtekhely felett található. A láda egy műanyag konyhai doboz, méretei: 20*7*6 cm.
A Béli-hegység fekvése, geomorfológiája, földtani felépítése:
A Béli-hegység az Erdélyi-szigethegység nyugati részének középtáját képezi. Ugyanakkor a geológiai értelemben vett Észak-erdélyi-szigethegység részének tekinthető. A 675 km2 területű, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott, a Zarándi- és a Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység alig 40 km-re található a magyar határtól. Mind földrajzi és ökológiai, mind turisztikai szempontból is fehér foltnak minősül a magyar nyelvű szakirodalomban. A Béli-hegység az Erdélyi-szigethegységnek (Munţii Apuseni) egyik nyugatra kiágazó, jól elkülönült morfológiai eleme. Fő tengelyének elhelyezkedése délkelet-északnyugati irányú. Északkeleten a Fekete-Körös vízgyűjtőjének területén található Belényesi-medence, délnyugaton a Zarándi-medence (Fehér-Körös vízgyűjtője) éles morfológiai határokkal szegélyezi. Észak és északnyugati irányban a hegység szerkezeti elemei fokozatosan mélyülnek a harmadidőszaki üledéktakaró alá. Fehér-Körös középső folyása Belényesújlak és Sólyom között egy festői szurdokkal vágja azt át, így alaktani szempontból itt szokták megvonni északi határát. Délkeleten a Biharkristyóri-hágó képezi a morfológiai kapcsolatot a Bihar-hegységgel. Délen a harmadidőszaki vulkáni képződményekbe mélyített Fehér-Körös-szurdok jelenti a földalaktani határt az Erdélyi-érchegység felé. A Béli-hegység északi és déli egysége földtanilag és morfológiailag is elkülönül egymástól. Az északi a Kodru-, a déli a Moma-csoport.
A hegység alaprétegeit a földtörténet ókorának átalakult, gyűrt kőzetei alkotják. Erre telepedett a paleozoikum végén a perm korszakban a Béli-takaró. A harmadik csoportot a Béli intruzív kőzetek képezik. leginkább gránitok, kvarcos dioritok és pegmatitok alkotják. A Béli-takaróredőt permi üledékek és a mezozoikum mészkövei alkotják. A hegység É-i részét triászkori mészkövek építik fel. A júra és a kréta korszak ugyancsak meszes kőzetei csupán az É-i tömb gerincvonalán, egy-egy vékony formában jelennek meg a felszínen. A mezozoikum eme két felső korszaka máshol hiányzik a Béli-hegységben.
Éghajlat, növényzet, állatvilág: Az enyhe éghajlatú hegység csapadékos hely, mivel a NY-ról érkező óceáni légtömegek itt ütköznek először magasabb akadályba a magyar Alföld után, és hullatják le víztartalmuk egy részét. Növényzete sűrű tölgy-, bükk-, kőris-, nyír- és a magasabb helyeken fenyőerdőkből áll. Menyházán a langyos forrásokban, a Fürdő völgyében a mediterrán klíma hatása érvényesül. Állatvilágát leginkább a növényevők (szarvas, őz, vaddisznó) és a kis ragadozók (róka, nyest, görény) képezik. A nagyvadak, mint a farkas vagy a medve ritka vendégek. Szárnyas- és hüllőállománya, rovarvilága számottevő.
A Szár-tető (Varful plesu): A magassági viszonyokat tekintve csak a Kodru nyugati vonulata emelkedik több helyt is 1000 m fölé. A hegység legmagasabb pontja 1112 m, és ennek a markáns élnek a közepe táján található a Szár-tető , régi térképeken Pilis (Vf. Pleşu).
Groseni faluból próbálkoztam, gondolván, terepjáróval így jutok legközelebb. A falu után rögtön sorompóba ütköztünk, így maradt a gyalog, ha már így rendeltetett...
A patakot elhagyva monoton, egyhangú, egyre jobban emelkedő oldalban mentünk a cél felé. Az utolsó harmadban már ösvény sem volt. Szerencsére a zúzmarás napsütötte csúcs kárpótolt a megpróbáltatásokért.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.7]
Ezt a ládát, és a térkép szintvonalait már évek óta nézegetem. Ma viszont elhatároztam magam és nekiindultam. A láda (nem könnyen) meglett, az alját mintha valami megrágta volna, de a belseje nem volt vizes, max. enyhén nyirkos. Az idő és a kilátás nagyszerű volt, köszönöm.
Megtaláltam! A láda egy kicsit beázva, de a helyén található.
(A csúcsponttól néhány lépés előre Világos irányába, majd jobbra le)
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Nagy kár, hogy nem lett meg! Kerestem vagy fél órát, de persze én nem merek nagyon kimászni a szakadék szélére, úgyhogy simán lehet, hogy ott van.
Azért kérnék egy elfogadást! :-)
A Zoliék által ajánlott megközelítést és parkolót választottuk. Nem titkolt tervem az volt, hogy feljutva a gerincen a Szár-tető után a Nagy-Arad-csúcsra is elbandukolunk Zsuzsival. A láda először kifogott rajtunk, de némi telefonos segítség után épségben és tökéletes állapotban megtaláltuk. Zolinak sajnos igaza volt abban, hogy a gerinc a továbbiakban járhatatlan. Zsuval még megpróbáltuk, de kb. 150 méter múlva feladtuk. A turistautat elnyelte az erdő, helyete szederinda-hálózat maradt, mely tépi a nadrágszárat és kikerülhetetlen. Így ma kimaradt a Nagy-Arad-csúcs. Sebaj, majd legközelebb a másik irányból megmásszuk azt is :-) "Mag"-nak jó lesz :-)
Nagyszerű Bihargós túra alkalmával Szár-tetőről gerincúton egészen a Nagy-Arad csúcsig. Tarnóczy-rét, Menyháza. Szép kilátás a Biharra és a Belényesi-medencére, sok szép őszi gomba, virág kísérte utunkat, és a vérengző Harlekin-katicák !! Köszönjük a rejtést Zsolti!