WAP:
A háromsávos alagút jobb oldalán (ahol a márványtáblák vannak), a gyalogút középső fémkorlátjának belső oldalán olvasható jelszó. (A gyalogút felőli oldalon!!!)
A koo-k a rejtek közelébe mutatnak. Az alagútban ugyanis nem igazán van vétel!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Temesvárról részletesebben itt olvashatsz.

A temesvári várról pedig itt.

Akinek azonban ehhez se ideje, se kedve, annak címszavakban:

A honfoglalás korában földvár formájában található említése, mivel az akkori magyar nem igen szerette a várakat. Csak éppen elkerülhetetlen szükségből hantolta fel védőműveit a család oltalmára, kincsei, zsákmánya, élelme biztosítására, de mindig rónatájon és ideiglenes használatra.
Károly Róbert 1307-ben kezdte átépíteni a földvárat kővárra, vagyis falazott várra.
1441-ben Hunyadi Jánost temesi főispánná nevezik ki, ezzel tulajdonába kerül a vár, melyet elkezd felújítani, bővíteni.
1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette.
1552-1716 között török uralom alatt állt. A falon öt kapu volt. Csak a törökök éltek a városban, a falon belül. A katolikusok és ortodoxok a külvárosban éltek, ahol felépítették templomaikat is.
A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg. A Habsburg uralom alatt a város olyan addig még nem látott fejlődésen megy át, hogy Temesvárt Kis Bécsnek is nevezik.
A haditechnika fejlődése miatt a régi vár már nem volt biztonságos, új várat kellett építeni. Az 1723-1765 között épített erősség Vauban stílusban épül, és területét nézve, tízszer nagyobb volt mint a középkori vár.
A több mint negyven éven át épített erődváros védelmi alapja egy szabályos, csillag alaprajzú, kilenc fülesbástyával erődített rendszer volt. Ezt a fal és bástyarendszert két külső védelmi vonal zárta, közöttük vizesárokkal.
Az erődvárost három kapun át lehetett megközelíteni. A bástyák a Károly, Ferenc, Terézia, József, Hamilton, Kastély, Mercy, Eugén és Erzsébet nevet viselték, és volt Bécsi, Petrovaradin és Erdély kapu.
Hadi szerepet 1849-ben kapott, amikor Bem tábornok csapatai sikertelenül ostromolták. A század végén a modern Temesvár fejlődése érdekében végül az erődöt nagyrészt lebontották. A bontási munkálatok 1892-ben kezdődtek.

Mindezekből csupán a az 1730-1735 között épített Mária Terézia bástya látható ma is. (A hajdani várfalak maradványai még látszanak a Botanikus parkban és az Al. Ioan Cuza úton.)

A felújított bástyát 2010. október 11-én adták át, amely kulturális rendezvények, kiállítások megszervezésére alkalmas. A bástya földszinti, egymásba nyíló, árkádos termei egységes képet mutatnak. Ahol lehetett megtartották az eredeti téglafalakat, a többi falat egységesen fehérre meszelték.
A megyei önkormányzat képviselője, Constantin Ostaficiuc nyilatkozata szerint:
"A leendő bérlők semmit sem változtathatnak a helyiségek arculatán, a bútorzatot is a megyei tanács képviselői hagyják jóvá. A földszinti termekben felszerelt keretekre szabad csak akasztani különböző, az összképhez illő tárgyakat, a falba még egy szeget sem szabad beverni!"

A felújítás nyomán a Terézia Bástya méltán pályázhat Temesvár, de talán az egész Bánsági régió legszebb műemléke címére.

Épp emiatt került ide ez a "láda" is. Az elmúlt 1,5 év tapasztalata szerint ugyanis csak azt nézik meg a ládászok ebből a nem kis történelmi múlttal rendelkező 300 000 fős városból, amit megmutatunk nekik. Ezt pedig érdemes megnézni!

A bástya panoráma képe itt érhető el.

Parkolni: A megadott koo. környékén lehet.

Mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánunk!'