Wap:
Az emléktáblán a bankjegy sorozatszáma. (10 karakter, pirossal írva) és a ládában található jelszó egymás után írva. A láda 14x10x6 cm.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítése
Nyíregyháza központjához képest észak-nyugati irányban először a Rákóczi út 22. szám alá, majd a Búza térre látogatunk.
Parkolás
Kérek mindenkit, hogy ne a második pont nyomda előtti parkolót használja megállás céljából. Mert a biztonsági őröknek utasításba van adva, hogy csak az ott dolgozók használhatják a parkolót. Főleg inkább hétvégén és ünnepnapokon gond ez mikor üres a parkoló, mert jobban átlátják a területet. Többször hajtottam már be autóval hétköznap munkaidőben és nem szóltak mert a nagyobb forgalomban annyira nem veszik észre. Helyette ajánlanám igaz nem szilárd burkolatu parkolót de mindig díjmentesen használható, ami a ládához képest 60 méterre van itt:
N 47° 57,650' E 21° 42,624' 110 m [GCFI20+parkolo] az autót itt érdemes hagyni.
A parkolást követően a megadott pontokat az alábbi sorrendben érdemes felkeresni.
N 47° 57,537' E 21° 42,681' 108 m [GCFI20-1]Itt található az emléktábla. Az emléktábla közepén található bankjegy, pirossal írt sorozat száma. (10 karakter)
N 47° 57,669' E 21° 42,579' 110 m [GCFI20-2] Saját készítésű mesterséges objektumot keress, a környék legszebb két fenyőfáján, kb. 150 cm magasan. Benne megtalálható a láda a jelszó második felével.
Jelszóképzés
Mind a két ponton megkeresett jelszavak egymás után írva.
Hegedűs István életútja
Sokunk emlékében elevenen él a kék színű, "dózsás" 20 forintos bankjegy hátoldalán lévő, adoniszi izomzatú, nyíregyházi származású öttusázó, a fájdalmasan fiatalon elhunyt Hegedüs István, (1924-1956), a forradalom mártírjának alakja.
A római katolikus Hegedűs István hentes és mészáros mester és a református Veres Erzsébet fia 1924. április 15-én Nyíregyházán látta meg a napvilágot. A csecsemőt az anya protestáns hitére keresztelték. A család lakott a Rákóczi út 22., a Honvéd út. 3., a Szabolcs út 16. és 20. (az utóbbit már lebontották) számú házakban is. Az édesapának a Korona szálló alatt volt hentesboltja.
Alapfokú tanulmányait szülővárosában, a Jókai Mór Református Elemi Népiskolában 1930-1934 között, majd a középfokút a Kossuth Gimnáziumban végezte 1934-től 1938-ig. Mindvégig jó magaviseletű, példás szorgalmú diáknak bizonyult, és már egész fiatalon kitűnt a szépírásban, a testgyakorlásban.
Izmos alakja gyakran feltűnt a nyíregyházi Bujtosi tónál, ahol rendszeresen úszott és napfürdőzött. A Testnevelési Főiskolán szerzett tanári diplomát. Magyar bajnok, a válogatott keret tagja volt, később edző lett. Futott, úszott és lovagolt. A Rákóczi hadnagya c. filmben is kapott dublőri szerepet. A lovas jelenetekben helyettesítette Bitskey Tibort. Az Élelmiszeripari Technikum megbecsült és szeretett testnevelő tanára volt.
1956. október 24-én hajnalban edzést tartani sietett a Sportuszodába, amikor megállt a Szófia (akkor: Majakovszkij) utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos haslövést. Otthona udvarán temették el. Holttestét 1957 tavaszán kihantolták és a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra.
A fővárosban a Szófia utca 7. számú ház falán emléktábla, a Testnevelési Főiskola szépen ápolt kertjében pedig Tóth Béla szobrászművész mellszobra 2003 óta hirdeti sportolói nagyságát. A szobor elkészülését Budapest- Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzata, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Öttusa Szövetség, az 56-os Alapítvány, valamint Hegedüs István versenyzőtársai és tisztelői támogatták.
Szülővárosa, Nyíregyháza emléket állított neki 2011. október 24-én, halálának 55. évfordulóján. A táblára felkerült a 20 forintos bankjegy, hogy emlékeztesse az arra járókat (elsősorban a nyíregyháziakat) egy helyi sportoló volt rajta évtizedeken át egy forgalomban lévő papírpénzen.
Nagy Zoltán grafikusművész őt választotta az 1948-tól 1992-ig forgalomban volt papírpénz férfiakt modelljének, bár az arckép stilizált. Ez még azért is érdekes, mert a modell akkor még élő ember volt. A modell beceneve után sokan "fityulásnak" hívták a húszast. (A sportoló kedvenc lovának neve volt
Fityula, innen kapta a becenevét.)
Ország-világ előtt ismertté tették alakját: a kalapácsot és búzakévét tartó példakép.
Magyarázó melléklet
Görgethető tartalom!
Öttusa
Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból (lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból) áll össze. Modern pentatlonnak is nevezik. A versenyek lebonyolítása lehet egyéni, csapat- vagy váltóverseny jellegű.
Az újkori olimpia felújítója, Pierre de Coubertin báró javaslatára elevenítették fel az ókori ötös viadalt a modern kor követelményeinek megfelelően. Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián szerepelt. Csapatversenyeket 1952-től 1992-ig rendeztek.
A sportágak sorrendje - összefüggésben a 2009-ben bevezetett szabályokkal - megváltozott (ezelőtt lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás volt a sorrend
- vívás: párbajtőrvívás elektronikus találatjelzéssel, 1 tusra,
- úszás: 200 méteres táv teljesítése tetszőleges úszásnemben,
- lovaglás: egyes, kettes illetve hármas akadályokból álló díjugratás,
- kombinált futás-lövészet
ÁVH
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) részben titkosan tevékenykedő magyar politikai rendőrség, titkosszolgálat volt. Célja hivatalosan a kommunista rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme. A háttérből Rákosi Mátyás mozgatta. Szervezet a kommunista párton belüli hatalmi küzdelmek részese, a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
1948-ban alakult, elődjei, a Politikai Rendvédelmi Osztály (avagy PRO, 1945-1946) majd Államvédelmi Osztály (avagy ÁVO, 1946-1948) is ugyanazt a tevékenységet végezték. A különbség a nevükön kívül annyi volt, hogy előbbiek a Rendőrség részeként működtek (nevükből adódóan, mint egy osztály élén egy osztályvezetővel), míg az ÁVH teljesen önálló szervként működött (élén egy igazgatóval).
Forrás:
Wikipédia
Mindenkinek kellemes időtöltést és ládavadászatot kívánok!
Attil@
