Elhelyezés időpontja: 2012.06.23 17:05
Megjelenés időpontja: 2012.07.06 23:32
Utolsó lényeges változás: 2014.10.26 10:37
Utolsó változás: 2014.12.24 14:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: macikupac, NPL
Felhasználó: Kofola BT Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 283 + 2 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP
A kb. 20x10x7 cm-es ládát egy fa gyökérzete között találod meg a csúcs alatt nem sokkal.
Megközelítés
Ezúttal egy remek kilátópontra csábítunk, ahol egy kellemes túrával egy várromot is szeretnénk bemutatni. A vár része a Várak a Börzsönyben túramozgalomnak. Ha már itt jártok, ne felejtsétek el feljegyezni a nagy szikla aljában található három pöttyöt! (Az oldalra ne tegyétek ki az olvasható kódot! Köszi!)
Parkolni Perőcsény főterén ajánlott, melynek koordinátái: N 47° 59,646' E 18° 51,738' 230 m [GCSzB3+parkoló] Innen a legrövidebb út az, ha a folyamatosan emelkedő úton vezető P+ jelzéseket követed a Vár-nyeregig. Itt N 47° 57,716' E 18° 52,892' 645 m [GCSzB3+letérés] térj le jobbra a P- jelzésre, melyen feljutsz az alsóvár romjaihoz. A felső várral megkoronázott sziklát K-ről megkerülve a jelzésen hamarosan megleled a PΔ jelzést, melyen át feljutsz a szép kilátással bíró csúcsra.
Történetértől ennyit tudunk
A várat valószínűleg a Hont-Pázmán nemzetségből származó Salgó építette, aki a község első birtokosa volt. Perőcsény község nevével 1324-ben találkozunk először "Prenchen" alakban, amikor Harsondorfi Ölveg birtoka, majd 1342-ben Litva vár tartozékaként említik. 1366-ban Hont és Nógrád vármegyék közgyűlésén Ostyán Pető és Miklós esküvel nyert olyan bizonyítványt mutattak fel, amely szerint Baka és Salgó birtokokat apjuktól örökölték.
Salgó várát első ízben 1386-ban említik mint királyi birtokot, majd 1394-ben, amikor Széchenyi Kónyafi Simon halála után a várat fia, Salgai Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgai Miklós azonban hamispénz-verés miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig lerombolták. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. Ezután több birtokos kezén ment át az uradalom. 1456-ban Axamit cseh huszita zsoldosvezér, majd Újlaki Miklós, 1459-ben az Országh család, 1464-ben Szánthó Ambrus és Turoni Mihály, 1469-ben Lévai Márton esztergomi kanonok, 1477-ben a Horváthy, 1479-ben a Lábatlani, illetve a Both és 1482-ben a Podmaniczky családok zálogjogi birtoklásaira vannak adataink. 1504-ben mint lerombolt várat említik. utolsó említése a 19. századból van, amikor az Esterházy család uradalmának a része volt.
(forrás: www.varak.hu Ide kattintva [és követve az oldal utasításait] különböző szögekből nézve láthatod a vár maradványait.)
A vár területe kb. 30 négyszögölnyi. A felszínen látható kevéske maradványból csak következtetni lehet, hogy egykor három részre tagolódott. A felső vár az igen meredek, 10-12 méteres szikla tetején állhatott, legnagyobb átmérőjét 20-25 méterre taksálják a kutatók. A középső vár hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú volt, de teljesen körbevette a felső várat. Bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalról nyílt, ahol a sziklába vésett árok felett láthatóak az egykori kaputorony alapfalai. Az innen induló K-i oldalfalból 1 méter széles, 2-5 méter hosszú faldarab még áll, mely az itteni külső falszoros külső fala lehetett (a belső "fal" maga a szikla volt). Az alsó vár a hegy ÉNy-i részén helyezkedett el, melyből mára nagyon kevés maradt meg, az is alaktalan kőhalmok formájában.
(forrás: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon pp. 333-335; Panoráma, 1984)
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Hosszabb kihagyás után végre mentem egy nagyobb túrát! Kemencéről indulva a piroson, majd a piros kereszten át felmentem ebédelni a NHH-re, lefele a kék, aztán sárga négyzeten, a Hosszúvölgyi tanösvényen, aztán a zöldön, majd a Mária-úton le Szobra. 40 km, 13 láda, 1 régebb elkezdett multi befejezése (GCHorv-3), 2 nem talált láda (a forrásosak, elég idegesítő, az egyiknél nyoma sem volt ládának, a másiknál már nem volt időm a susnyát végigtúrni). Gyönyörű túra volt, tökéletes idővel, napsütéssel, friss tavasszal, őzekkel. Majdnem minden ládát jó állapotban találtam, ez alól kivétel a GCKOP, ami egy fedél nélküli kínaikajás doboz, 2 zacskóban. Ha lett volna nálam pótláda, kicserélem, de most icipici cuccal indultam :(
N 47° 59,646' E 18° 51,738' 230 m [GCSzB3+parkoló]
jelzéseket követed a Vár-nyeregig. Itt 
N 47° 57,716' E 18° 52,892' 645 m [GCSzB3+letérés]
jelzésre, melyen feljutsz az alsóvár romjaihoz. A felső várral megkoronázott sziklát K-ről megkerülve a jelzésen hamarosan megleled a PΔ 
jelzést, melyen át feljutsz a szép kilátással bíró csúcsra.
