Elhelyezés időpontja: 2012.06.23 17:05
Megjelenés időpontja: 2012.07.06 23:32
Utolsó lényeges változás: 2014.10.26 10:37
Utolsó változás: 2014.12.24 14:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: macikupac, NPL
Ládagazda: Kofola BT Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 335 + 2 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP
A kb. 20x10x7 cm-es ládát egy fa gyökérzete között találod meg a csúcs alatt nem sokkal.
Megközelítés
Ezúttal egy remek kilátópontra csábítunk, ahol egy kellemes túrával egy várromot is szeretnénk bemutatni. A vár része a Várak a Börzsönyben túramozgalomnak. Ha már itt jártok, ne felejtsétek el feljegyezni a nagy szikla aljában található három pöttyöt! (Az oldalra ne tegyétek ki az olvasható kódot! Köszi!)
Parkolni Perőcsény főterén ajánlott, melynek koordinátái: N 47° 59,646' E 18° 51,738' 230 m [GCSzB3+parkoló] Innen a legrövidebb út az, ha a folyamatosan emelkedő úton vezető P+ jelzéseket követed a Vár-nyeregig. Itt N 47° 57,716' E 18° 52,892' 645 m [GCSzB3+letérés] térj le jobbra a P- jelzésre, melyen feljutsz az alsóvár romjaihoz. A felső várral megkoronázott sziklát K-ről megkerülve a jelzésen hamarosan megleled a PΔ jelzést, melyen át feljutsz a szép kilátással bíró csúcsra.
Történetértől ennyit tudunk
A várat valószínűleg a Hont-Pázmán nemzetségből származó Salgó építette, aki a község első birtokosa volt. Perőcsény község nevével 1324-ben találkozunk először "Prenchen" alakban, amikor Harsondorfi Ölveg birtoka, majd 1342-ben Litva vár tartozékaként említik. 1366-ban Hont és Nógrád vármegyék közgyűlésén Ostyán Pető és Miklós esküvel nyert olyan bizonyítványt mutattak fel, amely szerint Baka és Salgó birtokokat apjuktól örökölték.
Salgó várát első ízben 1386-ban említik mint királyi birtokot, majd 1394-ben, amikor Széchenyi Kónyafi Simon halála után a várat fia, Salgai Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgai Miklós azonban hamispénz-verés miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig lerombolták. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. Ezután több birtokos kezén ment át az uradalom. 1456-ban Axamit cseh huszita zsoldosvezér, majd Újlaki Miklós, 1459-ben az Országh család, 1464-ben Szánthó Ambrus és Turoni Mihály, 1469-ben Lévai Márton esztergomi kanonok, 1477-ben a Horváthy, 1479-ben a Lábatlani, illetve a Both és 1482-ben a Podmaniczky családok zálogjogi birtoklásaira vannak adataink. 1504-ben mint lerombolt várat említik. utolsó említése a 19. századból van, amikor az Esterházy család uradalmának a része volt.
(forrás: www.varak.hu Ide kattintva [és követve az oldal utasításait] különböző szögekből nézve láthatod a vár maradványait.)
A vár területe kb. 30 négyszögölnyi. A felszínen látható kevéske maradványból csak következtetni lehet, hogy egykor három részre tagolódott. A felső vár az igen meredek, 10-12 méteres szikla tetején állhatott, legnagyobb átmérőjét 20-25 méterre taksálják a kutatók. A középső vár hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú volt, de teljesen körbevette a felső várat. Bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalról nyílt, ahol a sziklába vésett árok felett láthatóak az egykori kaputorony alapfalai. Az innen induló K-i oldalfalból 1 méter széles, 2-5 méter hosszú faldarab még áll, mely az itteni külső falszoros külső fala lehetett (a belső "fal" maga a szikla volt). Az alsó vár a hegy ÉNy-i részén helyezkedett el, melyből mára nagyon kevés maradt meg, az is alaktalan kőhalmok formájában.
(forrás: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon pp. 333-335; Panoráma, 1984)
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Egy perőcsényi körtúrát tettünk ma a nap első részében, egy kis kitérővel, 4 hagyományos ládával és a falu multijával. Sok szép helyett láttunk, de két nem tervezett esemény is történt. Először is abban a pillanatban, amikor el akartunk indulni gyalog a faluból, eltörött a hátizsákomon egy műanyag alkatrész, és emiatt leszakadt az egyik vállpántja. Szerencsére meg tudtam úgy kötözni, hogy ne kelljen fél vállon vinni. Aztán valahol nem sokkal a falu után sikerült letérnünk a piros keresztről (pedig elég jól van jelölve), aztán mindenféle módszerek vegyítésével, járt és járatlan utakon visszajutottunk rá. Bár úgy terveztük, korán indulunk, hogy annyira még ne legyen meleg, mégsem indultunk annyira korán, és meleg is lett, igaz, azért árnyékban a hegyen, mozdulatlanul ülve vagy állva néha még hűvöskésnek is lehetett érezni a levegőt.
Tetszett a túra... A rejtés is jó, csak nagyon szem előtt van. Elég sokan voltak...nagyon kellett vigyázni,hogy avatatlanok ne lássák mit csinálok. Köszönöm,hogy "elhoztál" ide!