WAP

A kb. 20x10x7 cm-es ládát egy fa gyökérzete között találod meg a csúcs alatt nem sokkal.



Megközelítés

Ezúttal egy remek kilátópontra csábítunk, ahol egy kellemes túrával egy várromot is szeretnénk bemutatni. A vár része a Várak a Börzsönyben túramozgalomnak. Ha már itt jártok, ne felejtsétek el feljegyezni a nagy szikla aljában található három pöttyöt! (Az oldalra ne tegyétek ki az olvasható kódot! Köszi!)

Parkolni Perőcsény főterén ajánlott, melynek koordinátái:  N 47° 59,646' E 18° 51,738' 230 m [GCSzB3+parkoló] Innen a legrövidebb út az, ha a folyamatosan emelkedő úton vezető P+ jelzéseket követed a Vár-nyeregig. Itt  N 47° 57,716' E 18° 52,892' 645 m [GCSzB3+letérés] térj le jobbra a P- jelzésre, melyen feljutsz az alsóvár romjaihoz. A felső várral megkoronázott sziklát K-ről megkerülve a jelzésen hamarosan megleled a PΔ jelzést, melyen át feljutsz a szép kilátással bíró csúcsra.

Történetértől ennyit tudunk

A várat valószínűleg a Hont-Pázmán nemzetségből származó Salgó építette, aki a község első birtokosa volt. Perőcsény község nevével 1324-ben találkozunk először "Prenchen" alakban, amikor Harsondorfi Ölveg birtoka, majd 1342-ben Litva vár tartozékaként említik. 1366-ban Hont és Nógrád vármegyék közgyűlésén Ostyán Pető és Miklós esküvel nyert olyan bizonyítványt mutattak fel, amely szerint Baka és Salgó birtokokat apjuktól örökölték.
Salgó várát első ízben 1386-ban említik mint királyi birtokot, majd 1394-ben, amikor Széchenyi Kónyafi Simon halála után a várat fia, Salgai Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgai Miklós azonban hamispénz-verés miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig lerombolták. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. Ezután több birtokos kezén ment át az uradalom. 1456-ban Axamit cseh huszita zsoldosvezér, majd Újlaki Miklós, 1459-ben az Országh család, 1464-ben Szánthó Ambrus és Turoni Mihály, 1469-ben Lévai Márton esztergomi kanonok, 1477-ben a Horváthy, 1479-ben a Lábatlani, illetve a Both és 1482-ben a Podmaniczky családok zálogjogi birtoklásaira vannak adataink. 1504-ben mint lerombolt várat említik. utolsó említése a 19. századból van, amikor az Esterházy család uradalmának a része volt.

(forrás: www.varak.hu Ide kattintva [és követve az oldal utasításait] különböző szögekből nézve láthatod a vár maradványait.)

A vár területe kb. 30 négyszögölnyi. A felszínen látható kevéske maradványból csak következtetni lehet, hogy egykor három részre tagolódott. A felső vár az igen meredek, 10-12 méteres szikla tetején állhatott, legnagyobb átmérőjét 20-25 méterre taksálják a kutatók. A középső vár hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú volt, de teljesen körbevette a felső várat. Bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalról nyílt, ahol a sziklába vésett árok felett láthatóak az egykori kaputorony alapfalai. Az innen induló K-i oldalfalból 1 méter széles, 2-5 méter hosszú faldarab még áll, mely az itteni külső falszoros külső fala lehetett (a belső "fal" maga a szikla volt). Az alsó vár a hegy ÉNy-i részén helyezkedett el, melyből mára nagyon kevés maradt meg, az is alaktalan kőhalmok formájában.

(forrás: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon pp. 333-335; Panoráma, 1984)