Egy különös kérés... Z- jelzésen járó nem gc.- turistától értesítést kaptam, hogy a 2. pontnál a nagy fa közelében az út szélére vetett féltéglát látott, felirattal. Nem tudta, mit kellene vele tenni. Nyilván ez a pótjelszó hordozó. Kérlek, ha az út szélén pár lépésnyire egy közel szabályos féltéglát látsz heverni, nézd meg, van-e rajta 3X5 cm-es üveg matrica. Ha igen, kérlek tedd a helyére, a
nagy fa odujába. Előre is köszönöm.
A zselici 4-fa körtúra multija elsősorban gyalogos teljesítménytúrázóknak való, kerékpárral elszántabb terepeseknek (inkább csak száraz időjárásban) ajánlható. Teljes távja 32,7 km, 551 m halmozott szintemelkedéssel a Z- jelzés mentén. Az erdőlátogatási korlátozásokat tekintve ez a térkép hasznos lehet.
N 46° 17,684' E 17° 49,835' "leltárcédula" vadvédelmi kerítésen. Villanypásztortól óvakodj!
N 46° 18,608' E 17° 52,349' 15 cm X 12 cm X 8 cm óriás tölgyfa odujában
N 46° 16,093' E 17° 52,503' fatuskóban az út mellett kissé kiemelkedő szinten lévő fás-bokros szegélyen; átm. 8 cm X 8 cm.
N 46° 15,253' E 17° 51,187' jelzőoszlopon térdmagasságban.
Figyelem!
Sajnos a Z- jelzés egy szakaszát az utóbbi időben áthelyezték a ZO és Z+ kiinduló pontjától kezdve. Így a 3. pontot eltérő útvonalon lehet megközelíteni a Z+ jelzésen leágazva. A 3. pont megtalálása után a K- jelzésen leereszkedve találkozik utad újra a Z- útvonalával a faluban. Megjegyzés: ne bánd ezt a kis kitérőt: a Z- új útvonal-részlete semmitmondó, jellegtelen, ezért sokkal szebb útvonalat és kilátópontokat jelent Gálosfa megközelítésére a K- .

---

A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.

---

Jelszó képzése: a 4 helyen található jelszórészletek a felsorolás sorrendjében egybeírva.
 N 46° 17,684' E 17° 49,835' 249 m [GC4FAT-1]
 N 46° 18,608' E 17° 52,349' 158 m [GC4FAT-2]
 N 46° 16,093' E 17° 52,503' 245 m [GC4FAT-3]
 N 46° 15,253' E 17° 51,187' 170 m [GC4FAT-4]

Javasolt megközelítés
Segédletet (tracklog és térkép) itt találsz hev jóvoltából.
A szervezett túrák Simonfáról indulnak a Meteor turistaháztól, de ha nem a szervezett túrán veszel részt, akkor is Simonfán a legjobb kezdeni, a tóparti kis ligettől indulva. Ebben az esetben a fárasztó túra végén bármelyik irányból érkezel, lejtőn közelítesz a parkolóhoz  N 46° 17,061' E 17° 49,327' 166 m [GC4FAT+Parkoló]. A körbejárás irányaként a Simonfa-Cserénfa-Gálosfa-Bőszénfa-Simonfa sorrend ajánlható. A Z- pár lépésnyire a simonfai parkolótól hagyja el a főutcát, és indul a hegyre nagyjából északi irányban. Érdemes a dombtetőig inkább a S- jelet követni, mivel az sokkal érdekesebb, jellegzetes zselici mélyutat tár fel, helyenként nagyon szép kilátással.

4-fa túra
Nem a Zselic jellegzetes fáiról - tölgy, bükk, ezüsthárs, gyertyán - van szó, hanem az érintett 4 falu nevéről, ahol a -fa végződés az egykori -falva elkopásából származik. A négy + egy (Kaposgyarmat) falut összekötő útonal a Zselic központi részét tárja fel.
A 4-fa teljesítménytúrát szervezetten a kaposvári Meteor Természetbarát és Turista Egyesület minden évben augusztus vége felé rendezi, tájékoztatást rendezvénynaptárukban találsz. Az útvonalnak saját jelzése van, a Z- .
A szervezett túra több változatot kínál az egyéni teljesítőképességtől függően: kerekítve 10, 20 és 30 km-es távon. A 4-fa 10 Cserénfán ér véget (8,3 km), a 4-fa 20 Bőszénfán (24,2 km). Ezek közül a 4-fa 30 (32,7 km) változat vezet vissza Simonfára, a rövidebb változatok esetén valószínűleg buszjáratokat kell igénybe venned oda-vissza kaposvári bázissal. Pár évvel ezelőtt még külön szintidő volt (4 óra) meghatározva kerékpárosoknak, az utóbbi években már csak gyalogos teljesítménytúrát írnak ki (8 óra szintidővel). Ez is arra utal, hogy a kerékpározás néhány szakaszon komoly követelményeket támaszt. Igaz, vannak vasemberek, akik futva teljesítik a távot.
Könnyen előfordulhat, hogy a szervezett túra időpontjában vagy hőség teszi próbára a résztvevőket, vagy esőzések változtatják ragadós és csúszós tereppé az erdei szekérutakat. Ha magad választod meg a teljesítés időpontját, könnyebb helyzetben vagy, persze nem akarlak lebeszélni a jól szervezett, meghirdetett túra keretében teljesített ládagyűjtésről sem.

Néhány tanács
A túra útvonala felváltva halad a jellegzetesen vízszintes zselici dombhátakon és széles vögytalpakon, de közben több helyen is le kell győzni az ezek közötti szintkülönbséget. "Jó szuszogtatós", a körbejárás irányától függően meredeken emelkedő útszakaszokra számíts az alábbi helyeken. Ha az óramutató járásával egyezőleg haladsz, erős emelkedővel kezdődik Simonfát elhagyva, aztán Kaposgyarmat után Gálosfa irányába és Bőszénfa után Simonfa irányába két szakaszon is. Lejtőn ereszkedhetsz le Cserénfára és Gálosfára, végül Simonfára.
Rossznyelvek szerint a Zselic szekérútjainak fő építőanyaga a sár, esők után erre számítanod kell. A nyári félévben más bosszúság is akadhat. Kullancs elég gyakori a vidéken, szúnyoggal inkább csak az árnyékos völgyekben találkozol. Szárazság idején rengeteg apró muslica okozhat kellemetlenséget, amelyek a nedvességet keresve makacsul a szemedbe akarnak repülni, hiába csápolsz elszántan. Valamilyen védőszemüveg kellemesebbé teheti ilyenkor az utat. Nyáron gyakori a vérszívó bögöly (bagócs) is.
Ráadásként, az ötödik fa: Szentlukafa mára eltűnt település helye a Gálosfa és Bőszénfa közötti szakasz mellett fekszik  N 46° 13,768' E 17° 53,456' 160 m [GC4FAT+Lukafa]. A nyirkos völgyekben és pangóvizes teknőkben pedig az égeresek ("berekfa") tűnnek fel, ötödik jellemző fafajként.

A Zselic földtani múltja megmagyarázza az útvonal jellegzetességeit
Millió évekkel ezelőtt a Kárpát-medence nagyobb részét kitöltő Pannon-tó a folyók hordalékával lassan feltöltődött; a homokos-agyagos üledék ("sárgaföld") több száz méter vastagságban halmozódott fel. A kéregmozgások a keletkezett síkságot 200-300 méter magas fennsíkká emelték. A földkéreg később keletkező kisebb törésvonalai mentén megkezdték működésüket a felszínromboló erők, és a lefolyó esővíz változatos völgyrendszert hozott létre. Ebből ered a Zselic dombvidékének alaktana: itt nem hegyek képződtek, hanem a fennsíkba völgyek mélyültek. Ennek eredménye, hogy a többnyire észak-dél irányú dombhátak hosszan, közel vízszintesen húzódnak, és a kilátóhelyeken körbetekintve a láthatárt nagyjából azonos magasságban keretezik. A dombok tetején vezető szekérutak ezért könnyen járhatók, közel vízszintesek. A hosszú dombhátak a Zselicnek ezen a részén 235...255 m tengerszint feletti magasságúak, és akkor kell a völgytalpak 135...165 m-es szintjére leereszkedni, ha egy másik dombvonulatra váltunk át. A felszín legnagyobb részét a szárazabb időszakokban a szélben szálló finom porból lerakódó lösz vastag rétegben fedte be.
Színük, és a sár meg por képződése szempontjából nem sok különbség van az említett két alapkőzet között, de a felszíni formák kialakulása szempontjából van egy lényeges eltérés. A tavi üledék szerkezet nélküli, ezért a felszín sebhelyeinél egyenletesen omlik, és V-keresztmetszetű vízmosások képződnek. A lösz tulajdonságai erősen irányfüggők, függőleges táblákban és tömbökben omlik. A dombokra felvezető szekérutak a felszínt felsebzik, a víz pusztító munkája viszonylag rövid idő alatt mélyutakat alakít ki, amelyek oldalfalai a lösszel borított helyeken függőlegesek. Több helyen is ilyen jellegzetes képződményeken vezet utunk.
Köszönet illeti a túraútvonal ötletéért és a túraszervező munkáért Borsos Andrást.