Megye/ország: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Elhelyezés időpontja: 2013.11.01 14:00
Megjelenés időpontja: 2013.11.24 12:18
Utolsó lényeges változás: 2017.12.27 22:16
Utolsó változás: 2019.02.04 12:18
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: halindaattila, majd Norbee97
Ládagazda: Norbee97 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 322, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Az 5x2 cm dombornyomott fémlapot megtalálod, a Kállay-Kripta nyugati oldalán, a szürke villamos kötődoboz alján. Az autót kérlek hagyd a kapu előtti parkolóban! Bátran menj, tudnak mindenről!
A láda csak nyitvatartási időben kereshető, amiről lentebb tudsz tájékozódni! A megtaláláshoz nem szükséges belépőt vásárolni!
Ha nyitvatartási időn kívül érkezel, és nem tudsz bejutni, tegyél fel képet, és jelszó nélküli találatot, el fogom fogadni! :)
Belépődíjak
- Felnőtt: 1200 Ft/fő
- Diák, nyugdíjas, helyi lakosok: 600 Ft/fő
- Családi (2 felnőtt, 2-3 gyerek): 3000 Ft
- Csoportos (10 fő felett): 1000 Ft/fő
- Csoportos gyerek (10 fő felett): 500 Ft/fő
A kúriáról
A barokk kúriát 1750 körül építette Salvator Aprilis (a nagykállói megyeháza építésze) Kállay György megrendelésére. A kastély korai magva a középső hat helyiség az előcsarnokkal. A keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a megyeházát utánzó részleteivel, kőbábjaival a XIX. század elején illesztették az épülethez. Itt élt Kállay Miklós miniszterelnök, akinek hamvait 1993-ban hozták haza és helyezték el a kastélyhoz tartozó hársfasor mentén álló egyszerű, a XVIII. század második felében emelt barokk kápolna családi kriptájában. A ma üresen álló kastély parkjának háború után megmaradt része védettséget kapott.
A korban fiatalabb építési idejére nincs konkrét adatunk. Az biztos, hogy a bejárat két oldalán elhelyezett vasoszlopok az 1850-es években voltak "divatosak", a balkont alátámasztó négy oszlop díszítése is a korai eklektikára utal. Az épület kisméretű téglákból épült, teljesen alápincézett, ahová a terepszintről viszonylag sértetlen állapotban fennmaradt vörös márványlépcsőn lehet lejutni. Négyszintes, kétemeletes, szabadon álló. A téglalap alaprajzú épülethez egy kis torony kapcsolódik, amely a földszinten kör alaprajzú, az első emeleten a körből nyolcszögbe megy át. A főbejáratot négy oszloppal alátámasztott balkon díszíti, ez az első emelet terasza is.
A belső nyílászárók egységes méretűek (1,95 vagy 1,90-2,20 méter), de az ajtólapok ma már nincsenek meg. Az ablakok fölött egyenes boltöv található, az ajtók fölött köríves. Az ablakok helyén ma acélrácsok vannak.
Az 1950-es évekből fennmaradt forrás szerint 31 szoba volt az épületben: "mind parkettásak és 100 százalékosan jó állapotban vannak. A fürdőszoba berendezve, lábazat, falazat, ablakok megvannak. Gőzfűtési csövek megvannak, nincsenek leszedve. " Berendezését nem ismerjük. A kastélyból a radiátorokat a Nyíregyházán megépített száznegyven szobás irodaházba vitték 1953-ban, mert "a szükséges radiátorokat anyaggazdálkodásunk nem tudja kielégíteni. Ezért megyénk területén az összes volt kastélyból a radiátorokat kiszerelték, hogy ez által biztosítsuk az irodaház központi berendezését. A teljes mennyiséget így sem tudtuk biztosítani, mert 100 m2 radiátoranyagunk hiányzik, és így az épület téli üzemeltetése veszélyeztetve van. A kállósemjéni állami gazdaság üzemegységének épületében a még hiányzó radiátoranyag teljes mértékben fellelhető, és ezzel a problémánk megoldást nyerne." Írta a megyei tanács vb tervosztálya.
Tudjuk, hogy Kállay Gusztáv (anyja Sárközi Katalin) 1882. május 31-én öröklés jogcímen jutott a kastély birtokába, apja, Kállay Elek hagyatékaként. Kállay Gusztáv később, 1905. április 18-án a kastélyt eladta Jármy Jordánnak. Dr. Kállay Miklós (ekkor nagykállói lakos) 1917. december 4-én már tőle vette meg az épületet, de 1919. október 25-én továbbadta édesanyja barátnőjének, báró Wimmersberg Manóné Gaál Ilona balkányi lakosnak. Egy 1923. július 16-án kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog gróf Wolkenstein Oswaldné Schaffgotsch Marietta grófnőre szállt, a kastély átépítése, rendbetétele, barokkos jellege a gróf érdeme.
Az épületet nem használták, később szándékoztak sorsáról dönteni. A hatalmas pincéit azonban Kállay Miklós azonnal birtokba vette, a Forrástanyáról ideszállított must forrt ki itt. A háború alatt és után a kastélyban volt orvosi rendelő, intézői lakások, katonai szállás, miközben a bútorokat a falusiak széthordták. 1947-ben a Földmíves Szövetkezeté lett, majd az 1950-es években a Nyíregyházi Gabonaforgalmi Vállalat magtára. Ezzel az épület sorsa megpecsételődött. Egyszer vagy kétszer tatarozták, 1972-ben tetőt cseréltek. 1992-től a helyi önkormányzat tulajdona.
Virtuális séta, a kastély és parkjában.
A valaha gyönyörű parkban áll a régi Kállay-kúria, megépítésétől 1948-ig csak a família birtokolta és lakta. Építési idejéről Kállay András főispán tudósít bennünket: Kállay Miklós apja, György a nagykállói vármegyeháza építőmesterével, s azzal egy időben építtette (talán 1767-ben). Ezt támasztja alá az a forrás is, amely szerint Kállay György a vármegyétől tizennégyezer zsindelyt kapott kölcsön. Az építész személyére (Salvator Aprilis vagy inkább öccse, Giuseppe Aprilis) nincs írott forrásunk, ahogy az épületen végzett különböző átalakításokra sem, egészen 1964-ig. A kúria 1922-1944 közötti belső elrendezéséről, az épület környezetéről egykori lakójának, dr. Kállay Kristófnak a visszaemlékezéseiből tudunk. Kastélyleltár sem maradt fenn az utókorra.
Dr. Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök 1922 után, György testvére halálát követően jutott a kúria tulajdonába, azon az 1920-as években átalakításokat végzett. A déli oldalon a volt padláson, három fiának három manzárdszobát alakíttatott ki, továbbá egy vendég fiúszobát, fürdőszobát, tanulószobát és játszószobát, amiből egy ajtó nyílt a kis erkélyre. Az erkély ma is megvan, de semmi egyéb nem hasonlít az 1944. évire. A manzárdszobákhoz felvezető lépcső a régi, de valaha fakorlátja volt. Az északi oldalon nem voltak szobák olyannyira, hogy a legszélső manzárdszoba (amit Kállay Kristóf használt) mellett egy ajtó vezetett a padlásnak az épület nyugati részén végighúzódó, meghagyott részéhez. Itt diót és almát szárítottak.
A déli oldalon, a homlokzatfalon látható Kállay címer nem a régi (egyébként heraldikailag hibás is). A terasz ugyanaz, azon hajdan virágládák sorakoztak sok-sok virággal. Belépve a teraszról az előreugró kis szögellésbe, itt jobbra-balra szekrények, tárlók álltak a kabátoknak, kalapoknak, botoknak, és egy zárt puskaszekrény. Innen a pipázónak nevezett helyiségbe vagy más néven a fogadószobába vezetett az ajtó.
A régi kandalló az ellentétes oldalon volt, fölötte a Kállay Miklós által lőtt két kitömött sas és egy vadliba, a falon körben agancsok, a háziúr trófeái díszelegtek. A jelenlegi kandalló előtt állt Kállay Miklós íróasztala, körülötte székek, a vele szembeni falnál kanapé, rajta a Kállay Miklós főispán által Brazíliában lőtt jaguárbőr (fülét a ház úrnőjének tacskója megrágta). Itt fogadta a ház ura a hozzá ügyes-bajos dolgokban fordulókat. A fogadószobából jobbra a keleti traktus első helyisége a könyvtárszoba (méreteiben ma is a régi), a falon körben könyvszekrények, egy-egy asztal, ahol olvasni lehetett, nehéz bőrfotelek és egy szép fehér kandalló állt. Kállay Miklós itt fogadta barátait és a gazdatisztet. A könyvtárszobából egy előtérbe jutunk, ahonnan a déli oldalra nyíló kisebb szobában lakott a miniszterelnök Emil nevű testvére, majd annak halála (1934) után a szobát az elsőszülött fiú, Kristóf kapta meg.
Az épület keleti szárnyának további részét 1949 után valamikor teljesen átépítették. Valaha itt szép, tágas fürdőszobás vendégszobák voltak, amelyeket Kállay Miklós alakíttatott ki. Visszatérve a pipázóhoz, innen egy teraszra nyíló, tágas terembe vezet az ajtó, ez volt a ház úrnőjének szalonja, szép kárpitozott bútorokkal. A kúria hajdani, gazdag mintázatú intarziás parkettjének egyetlen kockája ebben a helyiségben maradt fenn. A pipázótól balra lévő nyugati traktusban volt Kállay Miklós és felesége hálószobája, mellette a fürdőszobájuk. Az épületnek ebben a szárnyában lakott egykor a sokat pipázó Kállay György, a miniszterelnök bátyja, majd 1944 után egy ideig Tamás nevű bátyja is.
Átalakítások
A kúria nyugati traktusa szenvedte el a legnagyobb változtatást 1964-ben. Hajdan itt tágas ebédlő volt, amelyhez Kállay Miklós egy félkör alakú, földszintes toldalékrészt építtetett tálaló céljára. Szintén földszintes zárt folyosó vezetett a konyhából az ebédlőhöz és a tálalóhoz. 1964-ben ezeket a helyiségeket egy szintre hozták, és emeletet húztak föléjük. Az épületnek nem volt pincéje.
A kúria déli oldalában a mai fenyők helyén virágoskertek, dombos virágágyások díszlettek, mögötte fenyőallé, azon túl álltak az istállók (később a garázs is), jégverem, jobbra virágházak. Kállay György imádta a krizantémokat, minden fajtának külön háza volt (nyolc-tíz összesen). Kállay Miklós egy virágházat hagyott meg, a többi helyén zöldségeskertet létesített, ahol fiai a Mohosról hozott teknősbékákat engedték el. Jobbra platánsor vezetett a kapuig, ahonnan az út a Polomék birtokához ment tovább, a platánsortól jobbra a teniszpályával. A mai betonmonstrum víztorony helyén állt a Kállay víztorony acélból, szőlővel felfuttatva.
A kúria északi oldalában a terasz körül is tulipánok, rózsák, virágágyások, fák sorakoztak. Nyoma sem látszik már az itt élő sok száz éves akácfáknak sem. Az akácfatöveket a családi hagyomány szerint Mária Terézia királynő ajándékozta talán gróf Kállay Jánosnak. A régi faállományra a kúria nyugati sarka közelében egy ősrégi fehér nyár óriási csonkja emlékeztet. A parkban a mai nyírfák helyén óriási normandiai fenyők sora állt, mögöttük gesztenyefaallé (ahol a fiúk lovagoltak), aztán egy árok, ott kezdődött Törökék felé a határ. 1949-től a park területe állandóan csökken, a kiöregedett és kitermelt fák helyére a régit pótló, értékes facsemetéket nem ültettek.
Magát a kúria épületét, a falakat lilaakác borította, futotta körbe, a tövek 1948-ra a gondozás hiányában kipusztultak. A déli falon, a Kállay fiúk egykori manzárdszobájánál, egy tő azonban máig dacol minden kihívással, és emlékeztet bennünket a kúria fényes évszázadaira.
A kúria keleti vége mellé 1945 után épített (nem odaillő) sorház helyétől valamivel távolabb állt hajdan a férfiszemélyzet lakrésze, a női személyzeté a konyha mellett volt. A konyha a későbbi óvodaépület helyén állott.
A kúriát 1948-49-től használta például az erdőgazdaság munkásszállásként, beolajozták, fát vágtak a parketten. Az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba, terményraktár céljaira használta, gyönyörű parkettjén műtrágyát és terményt tároltak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet 1964-ben állították helyre, műemlékké nyilvánították, miközben a leírt átépítéseket is elvégezték. Ekkor vitték el a megmaradt intarziás padlózatát is. Ma üresen áll.
Nem tudjuk az építési idejét az utóbb Gyulaházi-kúria ("kastély") néven nyilvántartott földszintes épületnek (ma Kossuth u. 137.). Egyes források szerint még az 1750-es évek körül épült. Alapozása vegyes falú, kilencven centiméter vastagságban téglából és kőből készült. A földszint feletti vegyes falazat negyven-hatvan, illetve hetvenöt centiméter vastagságban vályogból, téglából és kőből való. A válaszfalak tizenöt centiméter vastagságú nagyméretű téglából épültek.
Tudjuk, hogy Mándi Ignácz és neje, Polatsek Terézia tulajdonába 1874. november 30-án vétel jogcímen került, de hogy melyik Kállay leszármazottól, nem ismert. Mándiék 1909. december 23-án adták el az épületet Gyulaházi (Weinberger) Samu és felesége, Reizman Amália gyulaházi lakosnak. A tulajdonjog fele 1938-ban vétel, majd ajándékozás címén egészében Gyulaházi Miklósné Bodor Kornélia semjéni lakosra szállt, 1940-ben öröklés jogcímen a kiskorú Gyulaházi Vilma és Péter is résztulajdonosok lettek.
1949-ben a Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat használatában volt, itt működött az üzem központja, 1954-től a Növényvédő Állomás tulajdonába jutott. 1974-ben került százágyas elmeosztály céljaira a nagykállói Elme- és Ideggyógyintézet kezelésébe. 1960-ban az épületet átépítették, felújították, ennek során a tetőszerkezetet teljesen kicserélték. Az 1970-es években újabb felújításokat végeztek rajta, de a kúria átfogó korszerűsítése, környezetének rendbetétele dr. Vágvölgyi János főigazgató főorvos és Nagy Illés gazdasági igazgató érdeme. A cserépkályhafűtést gázfűtés váltotta fel, az intézet csatlakozott a községi vízműre és szennyvízhálózatra, átépítették a raktárakat, belső szilárd burkolatú út készült és így tovább. Ma a nagykállói Pszichiátriai Szakkórház telephelyeként működik itt két osztállyal: elme-rehabilitációs osztály hatvan ággyal, krónikus elmeosztály hatvan ággyal. A telephely vezetője dr. Kancsev Alexander pszichiáter főorvos, munkáját 46 dolgozó segíti. Ma a gyógyításhoz szükséges valamennyi feltétel biztosított a régi-új kúriában.
Az épület körüli park fáit a háború után majdnem teljesen kiirtották. Az eredeti, Gyulaházi telepítésből mindössze a hársfák, a szivarfa és a különböző életfák maradtak meg. Védendő lenne a két méternél nagyobb törzsátmérőjű akác, s a Növényvédő Állomás ültette fenyők is.
2013.11.01.: Az eredeti láda elrejtve.
2013.11.24.: A láda megjelent, eredeti rejtő halindaattila.
2014.04.20.: A ládát ellopták!
2014.07.20.: Pótolva! Kérek mindenkit a körültekintő logolásra!
2014.07.21.: A ládát ismét elopták! Felháborító, hogy csak egy napot bírt ki!
2014.09.21.: A láda ismét pótolva.
2014.10.01.: A ládát ismét, és végérvényesen ellopták! Ettől a naptól ez a "ládaoldal" már csak VIRTUÁLISKÉNT kereshető.
2017.12.27.: A ládát örökbefogadtam, köszönöm Attila eddigi gondoskodását. A láda egy darabig marad virtuális, de lehet megpróbálok ládát kihelyezni.
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
Pompásan felújított a kastély és a környezete.
A Wolkenstein gróf kastélya Kállósemjénben (GCWGRK) ponttal együtt is egy rövid séta volt. Egy mókus huncutkodott a kertben.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Ez volt a mai napi ládavadászatom 3. találata a nyolcból!
Nyírbátori ládázás után busszal ugrottam át ide Kállósemjénbe ezért, és a GCWGRK ládáért. A hátsó bejárat nyitott kapuján mentem be, majd logolás után szétnéztem a parkban, körbejártam a kastélyt, és mentem a másik ládához...
Köszi a lehetőséget! :)
Ritkán ládázunk a keleti végeken, ezért már régóta érlelődött az ötlet, hogy pár napos túra keretében minél több ládát gyűjtsünk be ezen a környéken. Most jött el az ideje. Fidorkával, valamint barátainkkal lelcache-sel és sirgalahaddel négyesben egy két napos ládamészárlást tartottunk, aminek esetemben 47 láda esett áldozatul.
45/47: A GCWGRK ládával egy kalap alatt kerestük meg. Gyönyörűen felújított az épületegyüttes és a park is. Le a kalappal. Öröm volt itt lenni.
100 km-es tekerés Nyíregyháza környékén. 5 előtt pár perccel láttam a leírást, hogy csak 5-ig van nyitva, és hanyatt-homlok rohantam a ládához. A valóságban 8-ig van nyitva, és valami rendezvény volt a parkban, karate bemutatóval. Azt nem tudtam, hogy Kállay miniszterelnök itt van eltemetve. Különleges még a három részre feldarabolt országalma, ami az ország második világháború utáni újbóli feldarabolását szimbolizálja. Köszönöm a rejtést!
Geoládázás a keleti régióban. Szép környezet, szép kastély és park. Kicsit sok a kettő láda ide, de legalább két pontot lehet begyűjteni :). Köszi a rejtést.
Tájfutó hosszútávú országos bajnokság (Nagykálló-Harangod) után kisebb csavargás.
(Azt, hogy miért van itt száz méterre egymástól két "láda", nem értem.)
Sötétedés után értünk ide. A szomszédos hagyományos ládát kerestük meg előbb. A leírás szerint ez 0-24 ben kereshető. A kastély, valamint a park teljesen körül van kerítve, a kápolna is.
A kapuk zárva, biztonsági őr a ,,helyén."
Kérem a fotók alapján elfogadni.
Családi ládatalálat lett volna...
Sajnos már záróra után értünk oda ámbár a leírásban nem találtam nyitvatartási időt.
Na mindegy az őrök becsukták a kapukat...
Egy elfogadást megköszönnék!
Köszi a rejtést!
Köszi a lehetőséget. Sajnos csak a parkban sétálhattunk egyet, mert minden be volt zárva. Kár, hogy csak virtuális, de olvastam, hogy folyton ellopták, így érthető...
Ládatúra 3/10.
A kastély szépen felújítva, de sehol egy teremtett lélek szombat délelőtt. Egy kávét szívesen megittam volna, esetleg egy kiállítás a hatalmas épületben...
Köszi
Anno Richteres képviselőként sokat jártam ide, mert a területem volt. Akkor természetesen a munka miatt kimaradt a ládakeresés. Most ezt pótoltuk. Köszi.
Szikrázó napsütésben, szebbnél-szebb helyeket kerestünk fel, Debrecenből kiindulva, a célállomásig, Csengerig.
Nagyon szép a felújított kastély és a kápolna, jól esett a hűs fák alatt egy kicsit időzni. Kíváncsi voltam a kápolna belsejére, így befényképeztem az ablakon és sikerült egy különleges képet csinálni, egyszerre látszik a belső és a külső tér is.
A kápolna belseje még nem tükröz kriptai hangulatot, egyelőre székekkel és padokkal van telezsúfolva.
Meg van. Ritkán értékelek full ötösre,de itt lehetne több is. A láda "értéktelen" a kúria megtekintése nélkül. Június elsején nyitottak. Két órás idegenvezetés, három kör 1931-es Ford A modellel. Csak úgy gyertek, ha ráértek.
A kapu zárva, de 10 méterrel arrébb nincs kerítés, így ott mentünk be. Az őr, aki hamar észre vett minket, egyáltalán nem bánta. Engedte hogy körülnézzünk a parkban, körbe járjuk az épületeket, bár nem úgy tűnt, mint aki tud a játékról. Nagy öröm egy ilyen frissen felújított kastélyt látni! Az ablakokon is bekukucskáltam. A múzeum nyitásra kész. A kápolna is szép és tetszettek a gondosan sorba állított sírkövek is.
A kastély áprilistól lesz látogatható. Talán ez jó apropó a rejtőnek arra, hogy ismét ládát rejtsen, a hosszú ládaoldalt frissítse és a szöveget összefésülje, a leírt eseményeket időrendbe fűzze, mert bizony én időnként elvesztettem a fonalat:
"Egy 1923. július 16-án kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog gróf Wolkenstein Oswaldné Schaffgotsch Marietta grófnőre szállt, a kastély átépítése, rendbetétele, barokkos jellege a gróf érdeme." Milyen gróf, Wolkenstein Oswald, akinek a neve említésre sem kerül az egész szövegben?
"Az épületet nem használták, később szándékoztak sorsáról dönteni. A hatalmas pincéit azonban Kállay Miklós azonnal birtokba vette,..." És mit szólt ehhez Wolkensteinné?
"Visszatérve a pipázóhoz," - Jó, de hol van a pipázó? Korábban nincs róla szó.
A radiátoros történet nagyon érdekes és persze szomorú. Jó kordokumentum.
Úgy látszik a politikusok mindig ugyanolyanok. Érdekesnek találtam, hogy a Kállay András főispánsága idején, a vármegyeházával együtt épült Kállay György kastélya, amihez ráadásul a vármegyétől 14 000 zsindelyt kapott kölcsön.
A ládatörténetnek jobb helye lenne a lap alján.
A Gyulaházy-kúria hosszú ismertetője miért tartozik erre a ládaoldalra?
A jelszóhordozót az épülettel együtt lefestették, így csak találgatni lehetett a kilátszó részletekből. Lesikáltuk, amennyire tudtuk, megkönnyítve az utánunk érkezők dolgát.
Ezt is megtaláltam, alternatívval! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Miután leértem Kállósemjénbe, majd kibosszankodtam magam a GCWGK-n, lejöttem ide, fogjak ma is ládát! :) Nem jött össze, a vélt odú ládamentes volt, csak egy rakás falevél volt benne. Sokan voltak a kastély környékén, én csak fotózni mentem oda. Megkerestem az alternatív jelszót, az szerencsére a helyén. Innen más úton jöttem haza, Kállósemjén-Nagykálló-Nyíradony-haza útvonalon. Egész jó ez a Szabolcs megye! :) [g:hu 1.5.0t] [wapon beküldött szöveg] 228.
Rengetegszer haladtam már át Kállósemjénen, a kastélyt most kerestem fel először. Szép történelmi emlék, szinte megelevenedett a múlt a leírást olvasva. Köszönet a rejtőnek.
Nyíregyházán töltött hosszú hétvégénk alatt ide is eljutottunk. Szép a kastély, érdemes lenne foglalkozni vele. A ládát nem találtuk, a rejtő segítségével logoltam, amit ezúton is köszönök.
Pünkösdi sokládás szatmár-beregi kirándulás 36., ráadás állomás. Immár a Beregen innen. Ezzel és a szomszédos ládával nem készültem, csak amikor átkeltünk Kállósemjénen, tűnt fel, hogy elhajtunk mellettük. GCWKG-val nem is volt gond, de itt hiába keresgéltem a platán üregében, hangyákon kívül mást nem leltem, ők viszont kifejezetten megörültek nekem. Leírás nélkül a pótjelszóról sajnos nem tudtam. Marad a jelszó nélküli megtalálás elfogadásának kérése. Előre is köszönöm.
A két nagy platán alapos megtekintésével megállapítottuk, hogy csak az egyiknek van adva. Az odú viszont csak termetes hangyákat tartalmazott, ládát nem, így a pótjelszót is megkerestük.
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam. Hurrá! [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
36/33. Hosszú hétvégi ládázás a Nyírségben. Ez a kastély is gyönyörű lehetett a maga idejében. A platánban nem találtunk semmit. Alternatívval logoltunk. Köszönjük!
A ládát nem találtuk meg, mert nagyon törmelékes-morzsalékos volt az odu belseje, lehet, hogy már nincs is meg. Az alternatív jelszó nagy segítség volt!
Két ilyen gyönyörű, lepusztult kastély, látótávolságra egymástól...
Tetszik, hogy a rejtő mindig olyan jelszót ad ládáinak, aminek köze van a helyhez -, nem volt ez másképp most sem :-) Aztán szeretem az egyértelmű rejtéseit is: számomra a látvány a fontos, a hely, ahová a láda elvezetett, a játék, a megtalálás csak másodlagos.
Köszönöm az élményt!
Két kastély, egy faluban egymástól 200 méterre, ez ám a luxus :)
Ez is csodaszép lenne, szép kis parkban, ha lenne rá pénz és gondos gazda. Szívből kívánom, hogy így legyen! A rejtés könnyű, teljesen adja magát. Sajnos nem volt toll - az amúgy szép nagy - ládában, így most nem logoltam be a füzetbe, de azért fotó kattant itt is...
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Könnyed séta eső előtt vonattól vonatig. Szép park, változó állapotú épületek. Jó lenne, ha minden a régi pompájába öltözne vissza. Mind az alternatív, mind a hagyományos rejtés rendben van, a ládában jó pár gyermekrajz található. A kapun lévő kiírás szerint engedély nélkül csak napközben lehet bemenni!
Ez a kúria már jobban tetszett mint az előző. Belülről is érdekelne így romosan. A kertje viszont szépen rendben van tartva, a rejteket már messziről kiszúrtuk, raktunk rá egy kis avart, hogy azért takarja is valami a ládát. :)
Köszi a rejtést! :)
Családi hagyományainknak megfelelően Karácsony első napján útnak indultunk a szatmári rokonságot meglátogatni. Az unalmas autópályázást megszakítottuk egy-két könnyebben fogható láda felkeresése miatt.
Ez lett a mai harmadik találatunk.
A főkapunál lévő tiltó tábla először elbizonytalanított, majd rövid hezitálás után besétáltam a parkba. Először a ládára mentem rá, utána néztem csak jobban körül a parkban. A koo pontatlan, az M.Sasa logjában megadott koo sokkal pontosabb az én GPS-em szerint is. Az épület állapota sajnos az előző ládánál - GCWGK - látottakhoz hasonlóan nagyon rossz. Kicsit bekukucskálva igazán szép dolgokat is láthat az ember, így még elszomorítóbb a pusztulásra hagyott épület.
Kihasználtam a jó időt, elindultam ládázni. Könnyen megtaláltam a pótjelszót, de a ládikát nekem 68m-rel arrébb mutatta, ezúton köszönöm a rejtő segítségét. Az én kütyüm ezt mutatta a rejteknél: N47° 51,683, E21° 55,267. Köszi a rejtést.
N 47° 57,046' E 21° 43,619' [GCKKK+Kállói út]
N 47° 51,544' E 21° 55,346' [GCKKK+megálló]
