A legutóbbi NÉGY kereső jelzése alapján a láda elveszhetett, emiatt mint ládadoki, betegre módosítottam a ládaoldal státuszát. Segítséget kérünk a láda pótlásában. További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk



[halaszkiraly, 2026.04.26 22:56]

---

WAP

Egy 10x8 cm-es hengert keress egy vastag tölgyfa talajszinti üregében!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

A 12-es számú főútról a kóspallagi leágazásban  N 47° 49,272' E 18° 59,136' 115 m [GCSzB5+1leteres] fordulj Kóspallag felé! Hamarosan eléred a parkolót a  N 47° 51,028' E 18° 56,739' 200 m [GCSzB5+parkoló] pontban.

Ha tömegközlekedve érkeznél, akkor itt találsz buszmenetrendet. A "Kóspallag, 6-os km-kő" megállóban kell leszállnod.

Innen gyalog indulj tovább a P- jelzéseket követve! Ha eléred a patakot a  N 47° 51,580' E 18° 56,961' 225 m [GCSzB5+2leteres] pontban, kapaszkodj fel a domboldalban futó ösvényre! Nem sokat kell menj a szikláig, melyet a  N 47° 51,501' E 18° 56,984' 232 m [GCSzB5+szikla] pontban találsz meg. (Aljnövényzetmentes időszakban akár át is kelhetsz a patakon, amikor a legközelebb vagy hozzá. Nyáron ez nagyon nem ajánlott!) ha nincsenek lombok, akkor a szikla már a turistaútról is látszik.

Boglya-kő

A Dél-Börzsöny egyáltalán nem bővelkedik sziklaformákban. A Dömösi-szorost leszámítva egyedül itt tudok említésre méltó sziklaformáról. E helyen, a hasonló nevű kis hegy K-i oldalán álló kb. 8 méter magas andezitagglomerátumból álló (bizonyos irányokból) hatalmas szénaboglya alakú sziklára hívnánk fel a figyelmet.

Kialakulása

A Börzsöny aljzatát képező üledékgyűjtő medencét nagyjából kettéosztja a Diósjenő-Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia) nagyszerkezeti törésvonal. Ettől északra a Vepor-hegység kőzeteivel rokon paleozoós metamorf kristályos kőzetek (gneisz) kerültek elő a mélyfúrásokból, délre viszont a Dunántúli-középhegységből ismert triász időszaki karbonátos üledékek alkotják a sokkal fiatalabb nyílt vízi tengeri üledékek feküképződményeit. Mindezekre épült fel a miocén bádeni emeletében (mintegy 16-14 millió évvel ezelőtt) a mainál nagyjából 400 méterrel magasabb ősvulkán. A vulkáni tevékenység három szakaszban zajlott le. Mindhárom szakaszon belül jellemző volt a kőzetkemizmus változása a savanyútól (dácit) a bázisos (piroxénandezit) felé. A szakaszokon belül a nagyobb energiájú, kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe és kalderaképződésbe. Ez utóbbi folyamat szakaszosan, a felszínközeli magmakamrák kiürülésével összefüggésben ment végbe. A hegység geomorfológiai szempontból a három egymás után keletkezett vulkánnak a későbbi denudációs (lepusztulási) folyamatok által erősen átalakított roncsa, illetve utóbbinak a romja. A fiatalabb vulkánok mindig az idősebb vulkán beszakadásos kalderájában épültek fel, s így egyre kisebbek és alacsonyabbak.

A sziklák kőzetanyagát a geológusok durvatörmelékes piroklasztikumként írták le, mely a lávadómok összeomlásához kapcsolódó izzófelhők, blokk- és hamuárak összecementált üledékeke. Ezen elmélet szerint eredeti törmelékanyaguk a Magas-börzsönyi vulkán oldalában zúdult le, kisebb mélyedésekben, völgyecskékben. A kőzetanyag fontos szerepet játszott a kifagyásos formák kialakulásában és megmaradásában. Vagyis az ezen a kőzeten létrejött sziklaképződmények - a pados lávakőzeteken kialakult formákhoz képest - jobban ellenálltak az eróziónak, mivel a finomszemcsés kötőanyag jobban tűri a kisebb-nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását. A sziklaalakzatok a körülvevő puhább rétegek közül a pleisztocén jégkorszakok során preparálódtak ki. A folyamatban az egykori periglaciális (jéggel fedett területekkel szomszédos) éghajlaton rendkívül erős kifagyásos aprózódás játszotta a főszerepet. A kifagyásos formák kialakulását az is erősítette, hogy közvetlenül a hegy aljában patakvölgy alakult ki, mely könnyen és gyorsan volt képes elszállítani a keletkezett aprózódási törmeléket. Az alakzat kipreparálódásában szerepet játszhatott még a vulkanizmushoz kötődő magas kovasavtartalmú forróvizes oldatok jelenléte, melyek átitathatták a sziklát, s ezáltal ellenállóbbá tették az eróziós folyamatokkal szemben.

(Bővebben erről itt olvashatsz.)