WAP:
1.rész:A koordinátán megadott helyen a falon lévő emléktábla második sorának 1. és 8. betűje.
A láda: 20x10x5 cm-es konyhai doboz, a turistaút mellett egy turistajellel megjelölt kő alatt van.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A koordináták letölthető formátumban:
1.rész  N 43° 26,696' E 16° 41,537' 5 m [GCOMIS-1] A koordinátán megadott helyen a falon lévő emléktábla második sorának 1. és 8. betűje.

2.rész  N 43° 26,692' E 16° 42,136' 303 m [GCOMIS-2] A turista út mellett egy turistajellel megjelölt kő alatt van. A láda Mikulás leírása alapján kb. 10 méterrel odébb került, nagyobb sugarú körben keressétek!

Ezzel a ládával azoknak szeretnénk kedveskedni, akik a nyaralásukat szívesen töltik az Adria partján, de nem vetik meg közben a hegyi kalandokat sem, pláne, ha van egy kis kiegészítő történet is hozzá. Második nyarunkat töltjük Omisban, ami Horvátország gyermekbarát üdülőhelyi részének egyike a lassan mélyülő tenger miatt. A várost a kalózkodás története lengi körül, és ehhez ad némi kis körítést az óvárosban és felette található két erőd, mely a korábbi védelmi rendszer megmaradt része. Ezeket szeretnénk ezzel a ládával bemutatni.

Megközelítés:

Egy kétpontos multiládát rejtettünk egy virtuális pont és egy valódi láda rejtésével. A virtuális pontot Omis belvárosában a Mirabella erőd közelében, az ahhoz vezető úton találhatjátok.
Kiindulópontnak autóval érkezőknek a  N 43° 26,637' E 16° 41,171' [GCOMIS+1parkoló]-t ami Split felől érkezve a benzinkút utáni második utcán jobbra befordulva a lakótelep nagy parkolóját jelenti, vagy a  N 43° 26,811' E 16° 41,689' [GCOMIS+2parkoló]-t javaslom ami a Cetina folyó völgyében az alagút után jobbra található, melyek ingyenesek. A második parkoló közelebb van a belvároshoz. Mi mindkettőt napi szinten használtuk, nem volt gond.

A  N 43° 26,715' E 16° 41,614' [GCOMIS+Mirabella erőd] megközelítéséhez be kell sétálnunk az óváros szűk utcáiba és a régi óratoronynál felfelé kell a lépcsőkön elindulni.  N 43° 26,690' E 16° 41,540' [GCOMIS+Lépcsősor]
Itt olvasható le a virtuális pont jelszórészlete is. Segítségként a táblák között, az a tábla, ami mellett a város címere van.
Az erődhöz az óvárosból még egy út vezet, ha balkézről elhagyjuk az óratornyot, balra a következő utca felfelé. A kitáblázás is ezt segíti. Az erőd megtekintése belülről 15 kunába kerül és 9-21-ig tart nyitva.

Ha megvan az első jelszórészlet és megnéztük az erődöt, akkor hegyre fel!  N 43° 26,686' E 16° 41,978' [GCOMIS+Fortica erőd] háromféle úton lehet feljutni. A harmadik képen mellékelt térképen láthatóak a lehetőségek.
1. A Cetina kanyonjába kell behajtani, és az alagút után lehet parkolni a fentebb megadott helyen. Az út az alagút után kezdődik jobbra fel. Többen mentek erre, így elmondásuk alapján az első 20 méter meredek után árnyas feljutási lehetőséget kínál.  N 43° 26,800' E 16° 41,661' [GCOMIS+Turistajelzés] A képen a bal oldali fekete nyíl mutatja, a koordinátán a turistajelzést az oszlopon találjátok.
2. Az óváros főutcájának végén egy lépcsősornál kezdődik a felvezető út, melynek jelét a negyedik képen láthatjátok. Minden út ezen jelzéssel fut. Innen kb. 30-40 perc az erőd, de így gyalogosan fel lehet jutni a városból is.  N 43° 26,591' E 16° 41,663' [GCOMIS+Fortica-hoz vezető lépcső] Ezt a térképen az alsó fekete nyíl mutatja.

Az utakon korlát sehol sincs, így tériszonyosoknak nem ajánlott.
Ha felértünk és már látjuk az erődöt egy  N 43° 26,666' E 16° 42,124' [GCOMIS+Tábla]-val találkozunk, ami egyben útelágazó is. Balra az erőd kb. 200 méter, jobbra a láda kb. 50 méter. A ládát jobbra indulva a turistaút mellett egy nagyobb kőhalom tetején két kő közötti résben találhatjuk. Egy 20x10x5 cm-es konyhai doboz, kövekkel álcázva.
Az erőd belsejének megtekintése szintén 15 kunába kerül, ám bőven kárpótolja ezt a fenséges kilátás, ami a toronyból elénk tárul. Egyből érthető miért pont ide építették, hiszen folyamatos kontroll alatt tartható innen az Adria teljes Brac-i része, és a Cetina kanyonja is.

Egy kis történelem:

Omist az illírek alapították. Őket a rómaiak követték; városuk neve Oneum volt. A XII. században kalózok hajóztak le a Cetinán és elfoglalták Omist. Ugyan a helybéliek többször is összefogtak, hogy elkergessék Omis-ból a kalózokat, de ez sosem járt sikerrel, sőt inkább megtorlás várt a felkelőkre. Az omisi kalózok nemhogy meggyengültek volna a helyi parasztok felkeléseitől, hanem pont ellenkezőleg, annyira megerősödtek, hogy innen tartották ellenőrzésük alatt a Brac-i tengeri csatornát. A kalózok ellenőrzése kiterjedt még a Hvar- és a Solta szigetekre is.

1444-ben megjelent a Velencei Köztársaság Omis partjainál és elfoglalták a várost. A velencei uralom mintegy háromszáz éven keresztül, egészen 1797-ig tartott. A velenceiek katonai létesítményeket építettek, megerősítették a város védelmét és fontos tengeri kikötővé tették Omist. Ebben az időben élte a város a fénykorát. Még ma is számos velencei stílusú ablakpárkány és díszítő elem fedezhető fel a palotákon. A XIX. században a lakosság gyors szaporodása miatt lebontották a városfalakat és kiterjeszkedett a város a környező partszakaszokra. Az eredeti városfal maradványai felfedezhetők még néhány helyen az óvárosban.

A Velencei Köztársaság bukása után - a szokásos "sorminta" következett - vagyis osztrák, francia, osztrák, olasz, német uralom jött Omis városának életében. A II. világháború után Horvátország többi városával együtt Jugoszlávia része lett. 1991-ben került végleg Horvátországhoz.

A Mirabella erőd (Peovica, Fellegvár):

A Mirabella (Peovica) egy román stílusban épült erőd a város fölött, a XIII. századból. A Mirabella-erőd volt a búvóhelye az Omiš-i kalózoknak, úgymint a Cetina-folyó torkolata a hajóik számára. Egy érdekes történet is kötődik a Mirabella-erődhöz. Az erőd tornyának elhelyezkedése, valamint a folyó közelsége miatt, a toronyban nagyon erős a visszhang. 1537-ben a törökök megtámadták az erődöt. A tűzharc közepette, a védők nem tudták megkülönböztetni a saját lövéseik hangját az ellenségétől, ezért sokkal sűrűbben ágyúztak. Emiatt a törökök az hitték, hogy a védők sokkal többen vannak mint valójában, ezért felhagytak az ostrommal.

A Fortica erőd (Stari Grad):

A középkorban egy másik erődje is volt a városnak, ez egy 303 méter magas sziklán épült fel, de mára már csak a romjai láthatóak. Az erődöt Stari Grad-nak (Fortica) hívták.
A horvát nevén Stari Grad-ot a korábbi római időkben itt lévő erőd helyére építették. Az erőd valószínűleg a 14. század végén és a 15. század elején keletkezett gótikus stílusban, de már némi reneszánsz beütéssel. Latin és olasz térképészek a 15-17. századtól ábrázolják a térképeken. A későbbi itáliai terminológia alapján az erődöt Fortica-nak hívják. Az erődben körülbelül 15 katona állomásozott, de ez a létszám is elegendő volt ahhoz, hogy a teljes tengerrészt szemmel tartsák mert csodálatos kilátás nyílik a tengerre, a szemben levő Brac szigetre és a környező szigetvilágra. A 16. században az erődöt a török támadások hatására többször is megerősítették, de a Velenceiek uralomra jutásával és a törökök visszaszorításával stratégiai jelentősége fokozatosan elvész.