Elhelyezés időpontja: 2012.07.05 00:00
Megjelenés időpontja: 2012.07.22 20:00
Utolsó lényeges változás: 2012.07.22 20:00
Utolsó változás: 2015.08.12 18:26
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: halindaattila
Ládagazda: halindaattila Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 900 m
Megtalálások száma: 131 + 5 sikertelen + 12 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Wap: A ládát a megadott ponton fenyőfák társaságában 10 cm vastag betonlap alatt keresd téglával álcázva. A láda 15x10x6 cm.
Kedves ládász társam! Jelszó nélküli találatodat, csak abban az esetben hagyom jóvá, ha átjutottál a túlpartra és ott nem találtad meg. Fontos még fényképekkel igazold, hogy ott jártál. Tokaj oldalról készült fényképes logolást elutasítom. Megértéseteket előre is köszönöm. Ha ott vagytok hívjatok szívesen segítek.
Kérnék mindenkit, hogy a komposnak ne mondjatok semmit a játékról, és a GPS se mutassátok neki, mert rosszindulatú nagyon a játék kapcsán! Nem tartozik rá! Ha kérdezősködik hogy miért szeretnétek átjutni a túlpartra, akkor mondjátok nyugodtan neki, hogy "a vár ásatását szeretnétek megnézni". És szeretnétek az ott a házban élő ásatás vezetővel beszélni. Remete jellegű ember, de eszméletlen milyen rendes! Még körbe is vezet mindenkit szívesen.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítése
Budapesttől az M3-as autópályán a 150 km-nél Emődnél rátérve az M30-ra autópályára Miskolcra. Innen a 37-es úton Szerencsen keresztül jutunk el Tokajba.
Nyíregyháza felől a 38-as úton a Tisza-hídon át érjük el Tokajt.
Innen tovább csak komppal tudunk tovább közlekedni!
Kompközlekedés
Nagyon fontos hogy érdeklődjünk a kompkezelőtől, hogy mikor van ott. Elmondása alapján kapcsolt munkakörben dolgozik a helyi önkormányzatnak és nem mindig van ott a komp közelében. Hivatalos révész munkaideje hétköznapokon 8-15 óráig van. A többi időszakban és hétvégén is rendelkezésre tud állni, de előtte telefonon érdemes felhívni és egyeztetni vele. Tapasztalatom akár már 24 órával előtte is érdemes megkérdezni tőle, hogy mikor van ott. Információ Méder Gábor révésztől Telefon: (30) 409-2485. Ha valaki a telefonszámot elfelejtette volna felírni akkor a helyszínen is le tudja olvasni a lakásának kapujáról. Kék színű tábla, amely a Tokaj vár információs táblától délre található egyemeletes épület kerítése.
Sikeres átkelés után elindulhatunk a vár felé. Nagyon fontos hogy háromszor kell jobbra tartani. A komphoz képest 200 méter megtétele után először itt kanyarodunk jobbra. N 48° 7,976' E 21° 24,680' 95 m [GCTVBP+1letérés] Majd 290 méter után elérjük a régi várárkot azon átkelve itt tartunk másodjára jobbra. N 48° 7,900' E 21° 24,885' 95 m [GCTVBP+2letérés] Majd ezt követően 160 méter után ismét immár harmadjára is jobbra haladunk. N 48° 7,813' E 21° 24,885' 95 m [GCTVBP+3letérés] Innen már könnyű dolgunk van mert az út bevezet először a zsidó temető nagyon szép kőkerítése mellett a házak közzé. És onnan elérhetővé válik a várfalmaradványok megtekinthetősége és a keresett láda. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok várfal részlet még a föld alatt van feltáratlanul. Sajnos a magas vízállás miatt a Tiszalöki Vízlépcső megépítése miatt egyenlőre nem tudják tovább folytatni a kutatásokat.
A felfedezése az odavezető útnak kalandos volt. A területre háromszor mentem vissza mire sikerült a helyes ösvényt megtalálni. Gátló tényező a rossz időjárás vagy a sok szúnyog volt! Fontos hogy mindenkin legyen zárt cipő és hosszú ruházat vagy szúnyog riasztót vigyen magával. Nem csoda hogy sok van belőlük, mert hiszen vízparton vagyunk ártéri erdőben.
A ládát a megadott ponton fenyőfák őrzik, 10 cm vastag betonlap alatt keresd téglával álcázva. A láda 15x10x6 cm.
Vár története
Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körül és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították.
A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett.
IV. László uralkodásának végén e vidék az Aba nembeli Amadé nádor birtoka volt, aki 1290 elején ellenállást szervezett a király ellen, ezért László a hozzá hű Mizsét nevezte ki az ország nádorává. Az 1290 június 18-án kelt oklevél megemlíti, hogy Mihály ispán fia István megbízásából János ispán ostromolta Kőrév (Tokaj) várát. A vár vagy az ostrom során, vagy az ezt követő rövid időn belül pusztulhatott el, mert újra csak a XV. században kelt oklevelek említik.
Nincsenek adatok arra nézve sem, hogy ki és mikor építette a rév védelmére a XVI.-XVII. századi látképeken ábrázolt, kör alaprajzú két emeletes kőtornyot.
A várat a XV. század elején sokszögű kőfallal, sarkain kerek védőtornyokkal, Mátyás király idején pedig ötszögű védőövvel erősítették meg.
A Tokaj várára utaló első oklevél 1412-ben kelt, melyben Zsigmond királyutasításokat ad a tokaji alvárnagynak. A királynak egy 1422-ben kelt oklevele szerint még ezt megelőzően Tokajt a várral és Tállya várát Garay Jánosnak és feleségének Hedvig mazoviai hercegnőnek 12000 forint értékben nászajándékul adta, de a király kérésére Garay ezeket még ebben az évben elcserélte a boszniai Szrebnik váráért és más városokért. Zsigmondnak az 1433-ban a leleszi konventhez írt levelében a tokaji, a tállyai, a regéci és a munkácsi várakat Brankovics György szerb despota birtokaként említi, amelyeket már 1429-ben is kezében tartott.
A tokaji várat 1451-ben Hunyadi János szerezte meg 12000 forint ellenében és tartotta birtokában a haláláig. Ezután Mátyás király kezébe került, aki 1460-ban átalakításokat is végeztet a váron, majd 1469-ben 12000 forintért Szapolyai Imrének adja zálogba.
A mohácsi csata után, 1527. szeptember 28-án Salm tábornok foglalta el Ferdinánd király számára a Báthori István birtokában lévő várat. 1537-ben János király hívei visszavették, de még az év őszén Ferdinánd seregei Serédy Gáspár vezérlete alatt sikeresen ostromolták és elfoglalták. Serédy 1541-ben a várat adományként megkapta a királytól. 1556-ban a várat uradalmával együtt fia, István örökölte. Gyámja, egyben a vár kapitánya Némethy Ferenc, átpártolva János Zsigmondhoz a várat átadta Serédy Istvánnak. Ez évben Telekessy Imre és Forgách Simon sikertelen kísérletet tett Tokaj elfoglalására. 1557-ben Némethy Ferenc sikeresen védte meg Tokajt Dersffy István kassai kapitány ostroma ellen.
Perényi Gábor 1562-ben ostrommal a várat elfoglalta és egy huszárvárat épített ide, amelyben 2000 ember elhelyezésére is lehetőség volt. Schwendi Lázár kassai főkapitány 1565. február 2-án rohammal a várost elfoglalta, majd 4-én a vár ostromát is megkezdte. Miután február 12-én Némethy is életét vesztette a harcokban, az őrség szabad elvonulás feltétele mellett a várat feladta. A javítási munkákat Rammin János és Kálnássy Mátyás kassai kapitányok vezetésével azonnal megkezdték azonban 1567-ben Hasszán temesvári pasa elfoglalta a várat.1595-ben Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem birtokában volt a vár. Rövid időre a császáriak szerezték meg, mert 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem vezére Czobor Mihály 21 hónapi ostromzár után a vár őrségét meghódolásra kényszerítette. Thurzó György foglalta vissza Tokajt 1607-ben, amiért is II. Mátyástól 70000 tallérért zálogként megkapta.
A vár újjáépítését az 1609. évi LXI. Tc. rendelte el. Bethlen Gábornak a Ferdinánd elleni első hadjárata idején itt őrizték a magyar koronát. A vár 1622-ben jutott Bethlen birtokába, aki 1628-ban itt tartotta lakodalmát Brandenburgi Katalinnal. Bethlen halála után 1630-ban, özvegye örökölte a tokaji várat és itt is lakott. 1664-ben I. Rákóczi György, halála után II. Rákóczi György, majd ennek halála után a császáriak birtoka lett. I. Rákóczi Ferenc 1670-ben a vár parancsnokát, Starhemberg Rüdiger grófot elfogatta, Sárospatak várába záratta, Tokaj várát pedig 8000 lovassal és 4000 gyalogossal Szuhai Mátyás és Szepesi Pál vezetésével ostrom alá fogta, de a védők sikeresen verték vissza a támadást. Két év múlva sikerült ugyan elfoglalni a várat, de 1675-ben a Vaudemont Károly herceg vezette császári csapatok visszavették. 1678-ban Teleky Mihály sikertelen kísérletet tett a vár elfoglalására, de Thököly Imre ez év szeptemberében már itt tartott haditanácsot.
Rövidesen ismét a császáriak, majd 1684-ben újra Thököly kezére került, akitől 1685-ben Schultz tábornok vette vissza.1697-ben Tokaji Ferenc az egykori regéci gyalogoshadnagy vezetésével a várat elfoglalták, de rövid megszállás után Vaudemont herceg kezére került vissza.
A vár 1704. január 9-én hódolt meg II. Rákóczi Ferencnek. Rákóczi, hogy Sárospataki várának 1702-ben történt felrobbantását megbosszulja, elrendelte a tokaji erősség lerombolását. A parancsot Patay Sámuel várkapitány hajtotta végre.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot! Attila
Régóta gondolkoztam, hogyan kellene eljutni ide.
Végül úgy döntöttem, Zalkodról nincs olyan messze.
Másfél órás séta volt kisebb-nagyobb nehézségekkel.
Kétszer azt hittem, hogy itt a vége, de végül sikerült átjutni a vizes/sáros részeken.
A vége előtt is kezdtem elbizonytalanodni, mert csak vizet láttam balra, de aztán előkerült az út a temető felé.
A láda könnyen meglett és rendben van.
A várat megkerülve elmentem az átkelőhöz pihenni.
Volt legalább fél órám, hogy utána kényelmesen visszasétáljak a buszhoz.
Gondoltam, hátha szerencsém lesz és valahogy átjutok a túlsó partra.
Már indultam volna, amikor láttam, hogy a révész elindult felém csónakkal.
Így most csak az állomásig kell sétálnom...
El se hiszem, hogy ez is meglett! :D
Már csak 11 borsodi láda van hátra...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Csütörtökön egyeztettem a révésszel egy mai átkelést. Reggel mikor pontosítottuk az időpontot, azzal fogadott, hogy "Megáradt a Bodrog, úgyhogy hozzunk gumicsizmát is!"...
Végül 10-re értünk a komphoz. Átérve az út nem volt olyan sáros, mint számítottunk rá, de a gyerekek túracipője hamar átázott a vizes fűben. A vár felé letérve egy 3 méter széles vízfolyás állta utunkat, amin csak egy kb. 10 cm széles betongerendán tudtunk átkelni, ami épp' kilátszott a vízből. Ezt leküzdve mentünk a ládáért, de előtte benéztünk a temetőbe is.
Visszafelé a révésztől megtudtuk, hogy a várból azért nem látszik manapság semmi, mert az ár minden évben elönti és otthagy 10-15 cm iszapot, így az 2-3 m mélyen van a földben, ezen dolgozott korábban a láda keírásában említett régész. Az üresen álló házakból épp' az árvízveszély miatt az önkormányzat a 2000-es évek elején kivásárolta a lakókat, így azokban már nem lakik senki - elvileg.
Kenuval kötöttünk ki, az időnk nagy részét pedig az tette ki, hogy próbáltuk megközelíteni a ládát, konkrétan utat vágva a dzsungelben. Mivel siettünk, a lényeget nem is láttuk - én személy szerint valahova a temető mellé tenném a dobozt, itt a nagy gazban elrejteni, ahonnan ráadásul semmit nem lát az ember, nem sok értelme van. [Geoládák v4.0.2]
Bodrog-túra során jutottam el a várromhoz.
A temetővel szemben sikerült kikötni, de sajnos nem hoztam leírást, és a gumipapucs is hátrányt jelentett.
A képek alapján szeretnék jelszó nélküli megtalálást kérni!
Köszönet a rejtésért!
Budapestről péntek kora délutáni indulással sikerült a révészt még elcsípnünk az utolsó pillanatban. Igaz anettx jó előre telefonon megbeszélte, hogy ne potyára jöjjünk. A révész "érdekes" ember, Anett jól jellemezte. A magas vízállás miatt először le is akart beszélni minket a partraszállásról. Aztán, hogy látta makacsságunkat, a régi zsidó temető felé kormányozta a csónakot. A temetőn keresztül, kerülővel siettünk a rejtéshez.
TFTC!
Zemplénbe menet
Éppen időben elcsíptük a kissé morcos de azért jófej révészt. Tudta hogy a ládát kerestük anélkül hogy mondtuk volna neki:)
[Geoládák v3.12.8]
Ez a láda a rejtés helye miatt eddig kimaradt. De ma a gyönyörű időt kihasználva egy biciklitúrával összekötve megkerestem. Nyíregyházáról tekertem Tokajig kisebb kitérőkkel az út hossza oda-vissza 71,8 km.
Amikor odaértem akkor derült ki, hogy szombaton nem jár a komp. Egy kicsit elkeseredtem :(.
Aki messzebbről jön annak előtte érdemes telefonon érdeklődni a komp felől.
Aztán jött a révész hölgy, aki felajánlotta, hogy csónakkal átvisz a túlpartra :).
A ládában nincs toll, nálam csak egy ceruza volt, azt beletettem a dobozba.
Köszönöm a rejtést.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Éppen bemutatót tartottak a Sárospataki lovagok, így mindenki rájuk figyelt, amíg kerestünk. Az átjutás zökkenőmentesen ment, a bemutató miatt ingynes csónak járat vitt-hozott. [Geoládák v3.3.2]
nagyon gazos volt a terep, fenyőfa mrgvan de egy romos elhagyatott házon keresztül csörtetni egy ládáèrt...a temető szèp volt viszont [Geoládák v3.11.3]
Ma nem működött a komp, mert elszakadt a kötele. A révész a túloldalon vacakolt vele. Remek idő volt, és csak néztünk át a túloldalra....hogy majd legközelebb....
Állítólag a jövő hétre megjavítják.
Mai napunk utolsó ládája, bár nem voltunk benne biztos, hogy marad rá idő. A sokat emlegetett morcos révész egyszerűen kedves és barátságos volt. Szépen átmentünk a kis falatnyi csónakban, ami tele volt vízzel az alján. Sajnos elfelejtettem fevenni a bakancsot, de sikerült száraz lábbal visszaérni, pedig volt sár és pocsolya elég. Nem tudom, hogy tévesztettük el az útvonalat, de a zsidó temetőt, ami Roy hobbija, nem találtuk. Mivel nem akartuk túl sokáig váratni a révészt, így felhagytunk a keresgéléssel. A láda gyorsan meglett: ügyes rejtés, bár a megközelítés alatt szörnyen veszélyesnek látszik. Aztán végül nem is olyan vészes. Köszi a rejtést!
Az utolsó nap... Tervben volt hogy a két múzeumot megnézzük... de gondoltuk ide is eljövünk, hátha szerencsénk lesz a Révésszel... A kompnál egy ideig nézegettük hová van kiírva a telefonszám, de nem találtuk, viszont szerencsénkre a Révész megjelent... Természetesen nekünk is mondta, hogy semmi értelme átmenni, mert nagy a sár, sok a szúnyog és a várból sem lehet sokat látni... De ha akarunk, akkor természetesen átvisz... Úgy is lett... :) Sár nem volt vészes, bár egy kis bonyodalmat okozott, mert a múzeumlátogatásra készültünk és nem sárdagasztásra... :) Az eredmény egy láda lett meg két pár átázott cipő... :) Szúnyog szerencsére az átlagosnál nem volt több.
A várból tényleg nem sok minden látszódik, viszont érdekes volt látni a sok régi lerobbant házat...
Visszafelé a Révész elmesélte, hogy itt még a 70-es években 17 család élt és 60 gyerek járt innen iskolába...
Köszi a rejtést! [g:hu 1.6.7]
A komp üzemeltetője átvitt minket a Bodrogon. Onnan rövid,de sáros és szúnyogos terepen jutottunk el a várromhoz. A várromnál nekünk látványosabb volt a régi zsidó temető. Mi is találkoztunk "az ásatást vezető remete jellegű emberrel". Nem ő vezeti az ásatást, ő ott él, nagyon kedves és sokat tud mesélni a várról és a temetőről. Érdemes vele beszélgetni.A legfőbb napi munkája, hogy 3 tehenével lelegelteti a temető füvét, hogy ne gazosodjon el. Nekünk nagy élmény volt ez a láda, köszönjük a rejtést.
Megcsináltuk! ???? A Révész nem hinném hogy a játék ellen lenne! Csak a maga stílusában megmondja miért “felesleges” át menni! Sosem hittem volna, hogy Augusztus elején használni fogom még a kocsiban felejtett TÉLIKABÁTOT!!! ???? Beöltözve mentünk-jöttünk! Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.5.0]
Megtaláltam! Három napos maratoni ládázás fercsipeterrel és Webberrel Tokaj környékén. 20/46
Erre a ládára nem készültünk előre, hirtelen ötlet volt, hogy felkeressük ezt is, így a révésszel előzetesen nem egyeztettünk. Szerencsénk volt, mert ott volt. Mindenáron megpróbált lebeszélni bennünket az átkelésről, ugyanis elmondása szerint a korábbi napok esőzései miatt nagy a sár és borzalmas mennyiségű szúnyog van, 10 percet sem bírnánk ki a túloldalon, már kapkodva futnánk vissza. Továbbá a bozótos benőtt minden, és a várból alig látni valamit. Mi nem vagyunk egykönnyen eltántoríthatók, így felvettük a hosszú kabátokat, kapucnit, vettünk magunkhoz gumicsizmát, befújtuk magunkat tripla réteg szúnyogriasztóval és kértük, hogy vigyen át. Csónakkal vitt át bennünket. A szúnyogáradat nem volt vészesebb, mint a nap során más erdős helyeken, a sár szintén könnyen leküzdhetőnek bizonyult. A várból amit láttunk hangulatos, a láda gyorsan meglett. Visszaérve a partra, pár perccel később már jött is értünk a csónakkal a révész. Hát nem kicsit izzadtunk le a közel 30 fokban beöltözve hosszú ruházatba, de megérte leküzdeni ezt az akadályt.
A viteldíj hármunkra oda-vissza összesen 1500 Ft volt.
Amikor ez a láda megjelent, akkor valahogy úgy voltam vele, hogy különböző okok miatt nem sok esélyét adtam annak, hogy (bár nyilvánvalóan vonzó célpont) viszonylagos nehéz megközelíthetősége miatt megkeressem. Aztán most úgy hozta a helyzet, hogy magával a Régész úrral eveztünk át agy csepergős ködös novemberi reggelen a Bodrog túlsó partjára. Ehhez mondjuk az is kellett, hogy kollegám egyik hallgatója a Nyíregyházi Egyetemen a tokaji várat választotta szakdolgozati témaként és ehhez végeztünk feltáró fúrásokat (én csak segítség voltam). Meglehetősen érdekes és izgalmas hely, a szitáló esőben a szúnyogokkal sem kellett megküzdeni. Érdekes a különböző korok egymás mellet élése is: várrom, temető és a ma már magányosan álló házak, ahol korábban még nagyjából 200 ember élt. A korábban már többek által emlegetett Lucsi is az egyik ilyen, ma már elhagyott házban él, vele most nem találkoztunk, csak az általa felhalmozott hulladékkal. Emiatt a helyiek nagyon haragszanak rá, mivel ezeket gyakran a Bodrog város felé eső oldalán hagyja. Ebből aztán délután már visszafelé evezve majdnem bajunk is lett, mivel egy helyi lakos válogatott kifejezéseket kiabált felénk a folyópartról azt gondolván, hgy Lucsi evezget a vizen, persze amikor a régész urat meglátta, egyből hangnemet váltott és elmesélte, hogy sok gondjuk adódott Lucsival.
Láttunk képeket a Bodrogról abból az időszakból, amikor a tiszalöki duzzasztás nem létezett: egy keskeny folyócska volt, amely ma már a vár parti falrészleteit is elöntötte, igaz ma már több méterrel hullámzik a XIX. században mért vízállás szintje fölött.
Összességében egy kalandos és minden szempontból hasznos és élménydús nap volt, ahol a kellemes és hasznos jól kiegészítette egymást, hiszen dolgoztunk is, de mellette geoládát is találtunk,
A láda épen és egészségesen várja újabb megtalálóit, itt túl sokan persze nem is bolygatják, legfeljebb azok akik kifejezetten ládakeresési céllal érkeznek.
Megtaláltuk párossal. A környezetet nem bírtuk szeretni, mert Timikét véresre marta egy szúnyog. Visszaútban nyomunkba szegődött egy feltűnően szelíd róka. A révész szerint éhes, szerintünk meg veszett lehetett. Majréztunk egy kicsit, ezért közel nem engedtük magunkhoz.
A lelcache tours jóvoltából egy parádés Bodrogköz evezésen vettünk részt a mai napon. Gyönyörűek ezek a holtágak. A víz tiszta, az állatvilág gazdag. Rengeteg féle madarat láttunk és a velünk tartó madarásznak köszönhetően meg is tudtuk, hogy melyikük micsoda. A szuper túra befejezése képpen még eleveztünk ehhez a várhoz, ahol a helyi erő körbevezetett minket és rövid bemutatót tartott, hogy az ásatásás közben miféle dolgok kerültek elő. Köszönjük, örülök, hogy itt lehettem.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy geoláda. GCartu névre hallgatott. 15 évvel ezelőtt hozta létre gazdája és "életpályája" során mindössze egyetlen megtalálást élt meg, majd megszűnt. Nemzeti parkos döntés miatt szűnt meg. Valaki, magas szinten hozott egy döntést, nem ismerve, nem vizsgálva, nem megértve azt, hogy mi is az a geoláda. Csak tiltott, mert megtehette...
Azután eltelt 15 év és egy maroknyi lelkes (lelcache?) ládász úgy döntött, hogy kenuzik egy jót családjával a Bodrog árterén és gyakorlatilag lejárja az egykori multi útvonalát. Teljesen legálisan, helyben (750 Ft/felnőtt) nemzeti parkos "belépőt" váltva és egy csodálatos napot tölt a környéken. Hibátlan, 18 fokos, szűrt napsütéses, szúnyogtalan áprilisi vasárnap. Elképzelni sem tudtam volna szebbet-jobbat! Minden percét élveztem és köszönöm lelcache barátom szervezését, a többieknek pedig a társaságot. Azt sajnálom csak, hogy az a 15 évvel ezelőtti döntös milyen sok embert fosztott meg ettől az élménytől. Maguktól eszükbe sem jutni idejönni (csak nagyon keveseknek).
Egyszer talán lesz itt még kereshető láda, de igazából GC nélkül is felejthetetlen ez a hely...
Az idei 6. vizitúrám bejárt útvonala: https://www.strava.com/activities/2273016202
Ismét itt vagyunk és ismét nem visz át. Ünnep van és szabadságon van. Mi is csak ünnepén tudunk idejönni. Hátha megkegyelmez a rejtő. BUÉK! [Geoládák v2.2.5]
Ma ládavadászatra indultam Tokajban s nem akartam kihagyni a Tokaji várat. Szép őszi idő van, Gábor a révész a romig vitt ladikkal. Csendes, nyugodt vidék, a rom s a temető is megállásra késztet.örülök hogy átjöttem.Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
Tokajból jöttünk át komppal. Nekünk a révésszel szerencsénk volt, semmi rosszat nem mondhatunk róla. A visszaútra ladikkal jött értünk, jót beszélgettünk.
A várrom, és a feltáró megszállottsága csodálatra méltó.
Érdekes sírokat láttunk a szomszédos zsidó temetőben.
Kösz!
Bodrogközi háttérrel ezt a ládát szárazföldön akartam megkeresni. 4 éve már nekifutottam, akkor 2 defekt és 500 méterrel a cél előtt kidőlt nyárfák állták az utamat. Most minden optimális volt, száraz időben Zalkod felől jöttem, autóval meglepő módon ~3 km-re meg lehetett közelíteni, ott biciklire váltottam, csak az utolsó 500 méter volt kicsit döcögős, de MTB-vel sikerrel vettem. A várrom környéke kihalt volt, a Bodrog szép, az elhagyott zsidó temetőben pedig finom a szilva.
A ládába tettem tollat.
Az emberevő révésszel semmi baj, a tenyeremből evett. (nem szó szerint)
Vitt, hozott, mindent megbeszéltünk, még azt is elmagyarázta, hogy hol van a fagyizó. Rendes ember.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
2 kajakkal érkeztünk 3-an, a révész így kimaradt. Ilyenkor nyáron burjánzik minden növény, a temetőnél sok a bögöly. De a ládánál nem. Találtunk a háznál egy egyszerű emberkét, aki kedvesen fogadott minket. (nem a régész) Ő is az ásatáson dolgozott. Mutatott pár érdekes leletet, képeket a várról s egyéb korábbi leletekről. Az ágyugolyók és a korabeli dobókocka tetszett legjobban. [Geoládák v2.2.4]
Bicajjal Sárospatakról. Zalkodig kellemes hátszélben jól repült a bringa, majd a rajzolt utak mocsárba, vízágba futottak, így az éppen itt kajakoztató erdész tanácsára visszafordultam, és Zalkod kenézlői végéről a gátra hajtva, majd földútra letérve a Tisza partján közelítettem a várromot. Az utolsó 1.5 km igen kalandos, de megoldható. Tracket is lőttem az ajánlott nyomvonalról. A helyszínen most senkivel nem találkoztam, csak a szúnyogok érdeklődtek ténykedésem iránt. Egy kis nézelődés után megpróbáltam a tokaji révnél fogni valakit, aki esetleg átvinne, de nem jártam sikerrel. Sebaj, visszafelé már ismertem az utat Kenézlőre, majd komppal Balsára, ill. tovább Rakamazra. Jó kis kör lett! :)
Erre volt leginkább járható: http://turistautak.hu/tracks.php?id=40982
A komposról olvasott történetek alapján meg sem próbáltunk komppal menni. Az Unió Vízitelepről béreltünk egy 4 fős túra kajakot (4000 Ft/nap) ezzel eveztünk a túlpartra. A kompkikötőnél szálltunk vízről és onnan követve az utasításokat könnyen meglett a láda. (közvetlenül a várromnál is ki lehetett volna kötni, ezt akkor láttuk mikor már ott voltunk) Megnéztük a zsidó temetőt is.
Köszönjük a rejtést, nagy élmény volt a kenuzás.
A logokban leírt herce-hurcákat elkerülendő - kenut béreltünk a Fesztiválkatlan tövében. Kikötöttünk a ládához legközelebbi ponton - megetettük a szunyogokat - majd feleveztünk a közeli 3 ládát meglátogatni.
Jó túra volt.
Tokaj környéki 3 napos pünkösdi ládázás vége felé észrevettük, hogy még van itt a közelben 1-2 láda, amit a GPS mutatott. Közel a parthoz, rájöttünk, hogy a megtaláláshoz át kell kelni a túloldalra. Láttuk, hogy ott állt a komp, ezért odamentünk, de nem volt ott a révész. Viszont ült a köveken egy pár, és az úr mondta, hogy ez a komp sose jár, de ott jön a révész, kérdezzük meg. Megkérdeztük. Sajnos nagyon mogorva fickó volt. Mondtuk neki, hogy a várat szeretnénk megnézni és vigyen át minket. Azt mondta, hogy semmi értelme, mert van ott egy-két kődarab, nehogy má' azért akarjunk átkelni. Pedig mi azt szeretnénk. Akkor jöjjünk vissza holnap, mert hétvégén nem dolgozik. Mondtam, hogy hétfő van, akkor se. Kifizetjük a viteldíjat, akkor se- volt a válasz és elment...
A parton egy nő a motorcsónakját tisztogatta, megkérdeztük, hogy átvinne -e, megfizetjük. Mondta, hogy nem. De lejjebb van egy bácsi, aki sokat ül a csónakjában és szívesen átviszi az turistákat a várhoz. Az alsó úton menjünk.
Odamentünk és ott álltunk meg vártunk, de sajnos nem jött a bácsi és senki más sem. Pedig 100 méterre voltunk.
Kedves rejtő! Megértésedet kérjük, hogy annak ellenére elfogadod a megtalálást, hogy nem sikerült az átjutás.
Mellesleg többször is hívtunk telefonon, de Téged sem sikerült elérni.
[Elutasította: geocaching.hu, 2017.07.06 19:18]
Köszi! Csak azért nem lett elfogadva, mert a rejtő kijelenti, hogy nem? Milyen esetben fogadtad volna el? Tanuljak neg vizen járni? Ha megtaláltam volna, nem raktam volna fel jelszó nélkülit. Vagy mint manapság olyan divatos megkérdeztem volna egy kollegát?
Osztálykirándulás alkalmával, remek társasággal látogathattam meg ezt a helyet. Kísérőnk személyében pedig olyan embert üdvözölhettünk, aki valószínűleg a legtöbbet tudja a helyszínről: Makoldi Miklós a Herman Ottó Múzeum ásatásvezető régésze vezetett minket körbe és avatott be a vár és a régészeti feltárások történetébe. Ezúton is köszönjük neki az előadást, valamint azt a mintegy tízperces türelmét, ami alatt mi kb. harmincan tettünk egy kis kitérőt a ládát megkeresni. Makoldi úr ismerte ezt a játékot, így minden olajozottan működött.
És persze köszönjük a lehetőséget a rejtőnek!
Nekünk nem volt szerencsék azzal a számmal, amit Strombus megadott,mert többször is próbáltam és nem vette fel a telefont. Egy kis ideig álldogáltunk a Bodrog partján, amikor megérkezett a révész, mit utóbb kiderült Ő volt a Méder úr. Nekünk szerencsék volt vele, egyből felajánlotta hogy átvisz és szívesen segít is. Igaz hogy morgott, de jogosan- azokra az emberekre, akik műanyag palackba zárt kenyérrel akarták etetni a halakat-. Megadta a telefonszámát, és amikor visszaértünk, hívtuk és jött is.Kedves és készséges volt.A telefonszáma: 30/409-2485
A Zöldsport túráján. Számomra a 3 nap alatt ez a láda volt a legnagyobb élmény. Ahogy Strombus írta, mi is az oda-vissza szállításon kívül még idegenvezetést is kaptunk. Köszönjük!
A tokaji szüreti napok alkalmából a mai napon a vár napja volt, így folyamatosan jártak két motoros csónakkal a Bodrog két partja között, és a környéket is megtisztították a gaztól.
Csónakkal sikeres átkelés volt és vissza is.
A ládát rögtön megtaláltuk. de még három órát sétáltunk odaát mert nagyon tettszett nekünk ez a szép hely.
Köszönjük: Szalamandra lányok
A láda megvan! Újra a helyén! A logolás mellett sok nem várt élménnyel is gazdagabbak lettünk.
Úgy kezdődött, hogy Tokaj felé menet elolvastam a ládaoldalt. Jaj-jaj, ez nehéz ügy, át kell jutni a szigetre, de láda sincs meg és a révész is csak 3-ig dolgozik! De nagyon eltökélt voltam, hogy én ide bizony átjutok, ha másképp nem, úszva! Nosza, hívjuk fel a révészt! Siker, felveszi a telefont! "Miért akarnak átmenni?" "Hétfőig szabadságon vagyok, akkor keressenek." Második segítségként felhívtam a rejtőt, hogy megkérdezzem, milyen más átjutási lehetőség van, mert a révész sajnos szabadságon. "Lehet, hogy csak mondta, nem is igaz." - mondta a rejtő, de én ezt nem akartam elhinni. Hisz amúgy is 3 óra után jöttünk, miért kellene ezt mondania? Közben odaértünk. Én még mindig a telefonon, így Péter60 egyedül ment le a vízhez terepszemlét tartani. Ott talált egy embert egy szürke fémcsónakban ücsörögve. Szépen megkérte, átvinne-e minket a túlpartra. "Igen, 1 000 Ft-ért." Aztán elkezdtett az ember kérdezősködni és nagyon úgy hangzottak a kérdések, mint a pár perccel korábban nekem feltettek. Péter60 rákérdezett: "Maga a révész?" "Igen." Ekkor kerültem elő én és már indultunk is.
A rövid út során kiderült, hogy a révész tud a geoládáról és megvan a véleménye a játékról, a rejtőkről, a keresőkről, a gyerekekről, a vízről, a romról - és még biztosan sok minden másról, de további negatív gondolatait nem tudta ránk önteni, mert átértünk. Azzal búcsúztunk, hogy a túlparton lesz, lát majd minket, ha visszajöttünk. Nekivágtunk utunknak. "Vajon nekünk sikerül-e megtalálnunk a ládát?" Ha nem, már készen álltunk az újrarejtésre. Így céltudatosan haladtunk, a sűrű, elvadul növényzetbe vágott széles ösvényen, ami hamarosan szétnyilt előttünk és a vár romjaihoz értünk.
"Jaj, ne!" A láda helyétől 20 méterre megpillantottunk egy embert. Lelkileg nem voltam felkészülve egy újabb találkozásra, magyarázkodásra vagy álcázásra. Minek is tudnánk itt álcázni a tevékenységünket? Reménytelen. Ezért inkább egyenesen a tárgyra tértünk. "Egy játék miatt jöttünk, egy műanyag dobozt keresünk." "Egy műanyag dobozt?" Pont tegnap találtam egyet a körtefa alatt egy kőkupacnál!" És már hozta is. A teljesen ép, eredeti geoládát! "Csodálkoztam, hogy került oda, ki vitte ki a házból, ugyanis pont ilyen dobozokban gyűjtjük a leleteket." - és ezzel már be is invitált minket a régészek házába, hogy megmutassa. És tényleg, pontosan olyan fajta műanyag dobozok sorakoztak ott! Ezután ágyugolyókat és cserépkályha csempe darabokat fogdoshattunk, a várról régi metszeteket, újabb vázlatokat nézegettünk, majd új ismerősünk, Lucsi (Lucskai László) körbevezetett minket az ásatásokon és megmutatta az általa karbantartott nagyon érdekes zsidó temetőt is. Persze, közben a ládát is visszatettük eredeti rejtekébe.
Végül Lucsi felajánlotta, hogy átvisz csónakkal, nem kell visszagyalogolnunk. Visszautasítottuk, hisz a "barátságos" révész vár minket.
Várt a fenét! Kicsit ácsorogtunk a révnél, de a túlparton híre-hamvát sem láttuk Méder "úr"-nak. Közben a rejtővel egyeztetve, az ő kérésére a további várakozás helyett inkább gyorsan visszavonultunk és visszacaplattunk Lucsihoz. Ő kedvesen áthajózott velünk a túlpart egy kellemes pontjára, kb. ide: N 48° 07,731' E 21° 24,692'. Ez a Merítő bástya romjaival szemben van, egy hangulatos kis kikötőrész, néhány csónakkal. Azt is felajánlotta, hogy ha másnak sem sikerül a révészt rábírni a munkára és ha előre szólnak vagy éppen itt van és ráér, szívesen működik komposként és ha örömmel veszik, szívesen megmutatja a bodrogzúgi látnivalókat is, amiket nekünk is: az ásasást, a temetőt, az elhagyott lakóházakat. A telefonszáma: +36 20 554 5811.
Indulás az általam megadott koordinátáktól. Igazi élmény volt a vele való találkozás. Kivánom, hogy másnak is legyen hozzá szerencséje!
Elképesztő volt látni a két ember közötti kontrasztot: az egyik keserű és minden nehéz a számára, haragot fröcsög maga körül, a másikból sugárzik a nyugodt derű és segítőkészség. Mindkettő nagyon érdekes figura. Remélem, az előbbi még most is csodálkozik, hogy hova tűntünk. Pedig biztosan milyen jó viccnek gondolta, hogy megvárakoztat minket és csak akkor kerül elő, amikor a kedve tartja. A mi viccünk jobb volt. :-)
A rejtőnek nagyon igaza van, hogy át kell menni a túlpartra!
Fogtam!
Bodrogi vízitúra alkalmából a kompnál kötöttünk ki, onnan a megadott fordulók segítségével közelítettünk.
A ládát mi sem találtuk meg, kérlek fogadd el ésKata, BoDoKo megtalálását is a képek alapján!
Tokajban egy kis családi motorcsónakázáson vettünk részt, és javasoltam a láda megkeresését a többieknek. Elég közel sikerült kikötnünk a vár(rom)hoz, ahol az ottani munkások már a napi munka levezetését töltötték. A beton fedlap alatt nem találtuk a ládikót, pedig mindenfelől megnéztük. Mivel a ténykedésünkre a házból is felfigyeltek, megkérdezték, mit csinálunk. Az egyik ember, aki tudta mi a geocaching, még le is mászott a fedlap alá, de ott sem találta a dobozt. Közben jó sokat mesélt a vár történetéről, így (mivel elég nagy vármegszállott vagyok) sikeresnek éltem meg a programot. A láda tehát vélhetően eltűnt. A képek alapján kérlek, fogadd el a megtalálást!
A medvék megtalálták! ! [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Az elég extrémre sikerült "Zempléni powerkessing" túránk első állomása! Végre sikerült a révésszel napokkal előtte megegyezni hogy átvisz minket, de azért a szakadó esőben így is csak pislogott hogy -Biztos akkor hogy menni akarnak??" -Persze, azért jöttünk!
Úgyhogy végre sikerült átjutni a túlpartra, a ládához vezető út szépen van felvezetve gps-re, egyértelmű, jó rejtés. A láda jó állapotban, sértetlenül várja megtalálóit. Köszönjük a rejtést, valóban megéri a ládát a hely.
Zempléni Geotúra 16/2.
A nap egyik fő pontja. A révész bácsi ma sem akart dolgozni, többször is megkérdezte, hogy biztosan megyünk-e. Az első 10 percben a csónakból merte a vizet, utána gyorsan partot értünk. Sár és igazi ősdzsungel fogadott minket. Érintetlen természet, remek utacskákkal. Nekem a régi temetők a kedvenceim, most is ebben leltem kedvem. A láda remek állapotban van, könnyen meglett.
Parttól parig nagyjából egy órát áztunk :)
Köszi
Köszönjük a rejtést! Érdekes volt, mert a kompos nagyon érdeklődött, hogy minek megyünk át a Bodrog másik partjára, mert az fokozottan védett terület. Volt aki eltévedt benne. Így röviden elmondtuk a "ládázás" lényegét. Nagyon felkeltette az érdeklődését és elkísért minket a ládáig, tetszett neki a játék. Azt mondta, megjegyzi a jelszót magának. Megkérdezte, miért nem hozzuk át a ládát erre az oldalra, hogy ha járhatatlan a túlpart akkor is elérhető lenne. Mondtuk, hogy mi nem tehetünk ilyet.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést. A kompos először vonakodott, hogy hétvégén szünnap van, de aztán segítőkész volt. Mikor a ládánál voltam a semmiből megjelent vagy 20 ember, pedig azt hittem nincs senki a környéken.
Itt nem járt sose vonat!
A Bodrog zugban is a legközelebbi kis vonat is 11,5 km van és volt ÉK irányban, de az sem üzemel a világháború óta. Hogy miért? Itt informálódhatól: GCBATI és a GCNVKH
Eredeti nyomvonal részlet a Ny.háza -Gávavencsellő - Balsa - Kenézlő - Viss - Újhely iránya. Még mellékvágánya sem volt erre. Tehát amit láttál az vár részletei megbújva itt és ott! :-)
Az emberek ide erre a részre mindig is a Bodrogon közlekedtek nyáron csónakkal, télen pedig szekérrel! Igen szekérrel! ;-)
Örülök, hogy felkerested a várat!!! (A láda csak egy eszköz, ami szentesíti a célt!) :-)
Megvan. Tokaji biciklis felkeresés 3/6 ládája Debrecenből. A révészt még az Erzsébet-ládától hívtam fel, mondván, hogy geoládát keresnék, és szó nélkül átvitt, bagóért. A túloldalon nem éppen bicikliseknek kedvező terep fogadott. Vizes erdei út, nem kevés fűvel benőve, ráadásul teli pókhálóval: látszik, hogy hetek, talán hónapok óta nem jártak erre. Meglátszik, hogy ártéren keresztül vezet az út, a fák tele vannak elszáradt hínárokkal, néhol több méteres magasságban. A zsidótemetőn keresztül ismét csak a kütyü szerint vezet út, amúgy reménytelen eset ott utat találni. A láda könnyen meglett. Meglepő, hogy még itt is életvitelszerűen élnek emberek. A visszaúton, már a temető után, ahol ismét van némi út, tehenek álltak. Az egyikük, a kani lehetett, nagyon csúnyán nézett rám, és lassan elindult felém. Gondoltam, ennek rossz vége is lehet. Ez be is igazolódott, amikor elkezdett felém rohanni. Egy jó nagyot üvöltöttem rá, talán emiatt inkább meghátrált, én meg pucoltam, ahogy tudtam. A folyó túloldalán már látott a révész, és jött értem. Amúgy a fickó jó fej, szerintem gond nélkül átvisz mindenkit, elég csak a ládára hivatkozni. Meg mernék rá esküdni, hogy valamikor itt vasút vezetett, erre utal a magasított töltés, és a nem is olyan kevés zúzottkő. Köszönöm a lehetőséget!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Evezőstúrán a 10.b-vel... [g:hu 1.4.30] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon köszönöm a ládát. Hányszor lehaladtunk, s nem is tudtunk a maradványokról. Jó volt olvasni róla. Köszönöm.
A komp kezelője nem volt hajlandó átvinni vasárnap. Még szombaton hívtam, arra hivatkozott, hogy csak hétközben üzemel, hétvégén csak akkor ha több nappal előre egyeztetünk. Egyébként is elutazik, mondta a telefonba.
Vasárnap tettünk egy személyes kísérletet, otthon volt, valakivel pont a kapuban beszélgetett, de csak a hétfő reggeli időpontot ajánlott ismét.
Ezzel is próbálkoztunk:
http://tokaj-info.hu/zenit-vizibazis/csonak/
De őnáluk csak májustól van igazi víziélet, a csónak vízre bocsátásához nem volt most személyzet, csak egy adminisztrátor hölggyel beszéltünk. Itt is néhány nappal elöbb kellene egyeztetni legközelebb.
Nemzeti ünnep, ami ráadásul hétvégére esett -, a komp természetesen nem működött :-( Felhívtam a közelben megadott telefonszámot, hogy szeretnék átjutni megnézni a vár maradványát, mire az úriember közölte, hogy abból a várból már nincs semmi. Az utolsó esélyem az volt, hogy mondtam, geoláda van ott -, erre azonnal jött, hogy ne rontsa el a játékomat :-):-):-)
Mikor visszahozott minket, még ajándékot is kaptam tőle :-)
A várból tényleg csak egy picinyke darab maradt, már ha az egyáltalán az..., a területén az öregecske hétvégi házak mögött pedig egy régi temetőt találtunk.
Köszönjük, hogy ide is eljuthattunk.
Megtaláltuk,köszönjük a rejtést!A kompnál majdnem feladtuk,de felkerestük a révészt a lakásán és hajlandó volt átvinni minket csónakkal.A félszigeten két idegenvezetőnk is akadt,kutyák személyében.
4 ládából 2 találat, de márcsak a finom borokért is megérte :) Na jó, a motorcsónakázás és a körbevezetés is remek volt; a Bodrogról nem is beszélve, ami mindig gyönyörű, sárguló fákkal körülölelve talán még inkább.
Megtaláltuk!
A szüreti fesztivál alkalmából tartózkodtunk tokajban, és vasárnap amikor felkeltünk hallottuk hogy ma van a vár napja és ingyen elvisznek a várhoz, nem is kellet több indultunk is.
Köszönjük a rejtést!
Már évek óta tervezem, hogy megnézzem a Tokaji várat, de a kompos sose tudott átvinni mindig másra hivatkozva...
...megérte várni. Ma volt a Tokaji Vár Napja és ingyen átszállítottak minden érdeklődőt, és még egy jó órás előadást is kaptunk a feltáró régésztől körbevezetve az egykori vár maradványainál.
Köszönjük a rejtést! Egy élmény volt ez a délelőtt is :)
Mindent megtettem a szent cél érdekében. Egy kedves horgász átvitt csónakjával a túlsó partra. A ládától 10-20 méterre megpróbáltam partra szállni, de az alacsony vízszint miatt az átázott fövenybe azonnal térdig süppedtem. Ezzel fel is adtam a próbálkozást. A láda környékét behatóan tanulmányoztam - távcsővel. Valahogy nem sikerült a dolgok mélyére látni :-)
A rejtő kegyelmére bízom magam. Tracket és fényképet mellékelek.
3nap, 36 találattal, 1 láda gyógyítással, a Bükk, és a Zemplén - tágan értelmezett- déli végein.
A fő csapásirány Tokaj, és környéke volt.
Még a GC előtti korszakban 2x is próbálkoztam megnézni a vármaradványokat, de akkor nem sikerült átjutni.
Most szerencsém volt, a szolgálatkész révész - aki már felismeri a GPS-t - azonnal átvitt csónakon, a nevetséges 50Ft-os díjat ezért illett kipótolni.
Párommal 3 fantasztikus napot töltöttünk Tokajban, igaz most csak ezt az egy ládát kerestük meg, de vissza fogunk térni a többit is begyűjteni. Köszönjük!
A víz nem akadály :))
A Tutajos kempingben voltunk 1 hétig. Innen csillagtúráztunk a vízen és kirándultunk a környéken. Kenuval a kempingből eveztünk vissza a várhoz. A várnál az egyetlen stégen szálltunk ki (nem ott ahol a csónakok voltak). Megnéztük a romot, utána pedig megkerestük a ládát. Eleinte máshol kerestük, de aztán csak meglett. Ez volt az első láda amit vízi úton kenuval teljesítettünk, tetszett.
Köszönjük a rejtést, élmény volt.
Igazából 2x sem találtam meg. Igaz alternatív útvonalon a Bodrogközben Viss - Zalkod felől közelítettem az elején még jól járható földutakon. Sajnos első próbálkozásra a céltól 1 km-re defektet kaptam, aznap már a másodikat, így pót-pót gumi hiányában visszafordultam és toltam ~6 km-t míg a telefonos segítség megérkezett.
2 nappal később kora reggel próbálkoztam, sajnos a földút utolsó 1 km-re csak a TUHU-n látszik jónak, a valóságban kezd megszünni, plusz előző éjjel a vihar rengeteg nagy nyárfát döntött az útra, így most kb. 500 méterre a ládától adtam fel. Sebaj sok földutat le-track-eltem, jövőre újra megpróbálom.
Révész csónakkal vitt át minket, nagyon kedves volt.
Szúnyogriasztó és hosszú nadrág kötelező. Nem sok látszik a várból, de kalandos volt, megérte. Ládában nem volt toll, vigyetek legközelebb. Edit, Gabi
A helyi kocsmában (horgászjegyet vettem), egy ember letegezett, a barátját "utasította", hogy kísérjen el engem egy bácsihoz, aki ideadta (!!!) a ladikját.
- Tud evezni?
- Há... mhm... khmh.... izééé.
- Na, majd látja, hol kell átmenni.
Ezzel eltűnt, én, mint Tutajos a Tüskevárban, habverőztem egy kicsit, közben szinte hallottam Matula morgását: "Nem ringlispíl a'!... Lapjával húz, élivel kormányoz. Érti?"...
Evickéltem egy órát fölfelé - most elég jó sodrása volt a Bodrognak -, aztán át, kikötés, és evezővel a hónom alatt keresgéltem (a Gé nem akart mozdulni, úgyhogy az utolsó 84 métert a leírás alapján tettem meg, simán meglett a láda.
Én meg élek, vagyis gond nélkül visszatértem a ladikkal a jobb partra.
:))
Embert nem láttam.
Megvan. Sima ügy volt, a beteg révészt helyettesítő urat (aki Mikulásék képén a csónakmotort bütyköli) átkelésért lehet hívni a 20/2252828 számon, jön és segítőkész. Engem kérésre a vár mellett tett ki, még gyalogolni sem kellett. Érdekes hely, de azért még van mit tuningolni a váron...
Én bringával jártam a várnál júliusban is, a megjelenés előtt három nappal :), Balsáról a töltésen, majd a mezőkön át teljesen kivitelezhető, de egy kb. 1 km-es szakaszon a mezőn keresztül kell menni, ott nem nagyon van út, a többi ok.
Ez igen! Le a kalappal! Tetszik a kivitelezés ötlete. :-)
A ládaoldal létrehozásakor én is elgondolkodtam Balsa felől kerékpáros megközelítési alternatív lehetőségre, de idén nem volt időm még ezt a nyomvonalat feltérképezni. Talán jövőre mint "Végszükség esetén" járható útvonal.
Én Zalkod felől támadtam és bejött. Nem volt egyszerű , de ezt a délutánt erre szántam. Ameddig lehetett autóval elmentem a földutakon amíg egy nagyobbacska "tócsa" nem állta az utam. (Szerintem ha 2-3 héttel korábban vágok neki akkor közelebb értem volna autóval, de nem bánkódok ezen.) Innentől gyalogosan mentem tovább.
15 km. gyaloglás.
"Ez jó mulatság, férfi munka volt!"
Tokaji ládázás közben szerettük volna megkeresni ezt a rejtést is, illetve megnézmi a várat, sajnos a kompnak a vezető kötel tényleg el van szakadva. Bár egy csónak ki volt kötve a komp mellett, nem kockáztattuk meg annak elkötését.
Jó lenne, ha a rejtő adna valami alternatív eljutási lehetőséget, hogy ezt a ládát is felkereshessük, mert azért csónakot nem tud mindenki vinni egy Tokaji ládázáshoz.
Egyébként a rejtőnek gratulálok a többi tokaji rejtéséhez, ismét egy kelleme napot tölthettünk el Tokajban, sajnos a borokat ismét nem kostolhatam meg, mert én vezettem :-(
Már régóta szerettük volna levadászni ezt a ládát, de (hála a révésznek, aki a végén már a mobilt sem vette fel) eddig nem jött össze. Úgyhogy Bodrogkeresztúrról lekenuztunk Milánnal (boat-in-találat :), a többieket egyenként átszállítottuk, és így lett meg a láda - ami amúgy nagyon tetszett! Köszönjük a rejtést!
Sárospatakon és környékén töltött egyhetes nyaralásunk utolsó napján útban hazafelé szerettük volna megkeresni ezt a ládát, de a komp nem működött, mert elszakadt a vezetőkötél, így nem jutottunk át a Bodrogon. Ottlétünkről ez az információ és néhány kép is tanúskodik. Kérjük ez alapján az elfogadást.
Munkaidejében kötelessége átvinni mindenkit aki kéri! Én a legelején három különböző időpontban telefonáltam neki. Sosem ért rá. Amikor mondtam neki, hogy már harmadjára nem ér rá a héten akkor átvitt.
Ezt a ládát kivételesen nem bringával cserkésztük be, kenuba szálltunk, s a bodrogzugi vízitúránk előtt ide jöttünk. Amúgy bringával (vagy gyalogosan) is becserkészhető, de akkor a Bodrogzug felől kell jönni.
Az idei "nagy" nyaralásunk Istvánnal: Hortobágy-Debrecen-Tokaj, aztán Tisza völgyi kalandtúra, aztán még pár nap a Tisza-tónál. 11 nap, 500 km kerekezés, egy nap evezés, rengeteg élmény, rengeteg látnivaló, 41 láda.
Ez a találat elég kalandosra sikeredett, és bevallom, én "nem is egészen" találtam meg, de azért talán volt benne annyi részem, hogy a találat megadható. Amikor 23-án elindultunk hazulról, még nem is tudtunk a ládáról, a vonaton eleem barátunk szólt, így nagyjából leírtam, amit ő mondott. Aztána helyszínen révészt persze nem találtunk, és amíg a "kikötőnél" tébláboltunk, egy úr (talán a múzeumhoz tartozott) "segíteni" akart, ami abból állt, hogy mindenképp le akart beszélni minket arról, hogy átmenjünk a túlpartra, mivel ott nincs semmi látnivaló. Na nem hagytuk magunkat, de István már azon gondolkodott, hogy úszva hogy tudná vízhatlanul átvinni a telefont... Ekkor kenusok jöttek a Bodrogon, akiket én gyorsan lestoppoltam, és megkértem őket, hogy vigyenek át egy embert, meg vissza. (Ugye, az már túlzás lett volna, hogy kettőt forduljanak kettőnkkel!) Szerencsére segítettek, amit ezúton is még egyszer köszönünk! Átvitték Istvánt, (ő megkereste a ládát, beragasztotta a cédulánkat a logbookba) megvárták, aztán visszahozták. És ekkor kiderült, hogy István ottfelejtette a ládánál a pénztárcáját! (Abból vette elő a cédulát.) Ekkor segítőink még egyszer átvitték Istvánt, még egyszer megvárták, és még egyszer visszahozták! Még egyszer nagyon köszönjük!
Másnap ugyanitt a Bodrog partján a Tisza völgyi kalandtúra keretében egy kiselőadást is hallottunk a tokaji várakról.
N 48° 7,820' E 21° 24,546' 95 m [GCTVBP+letérés]
N 48° 7,831' E 21° 24,552' 95 m [GCTVBP+parkolo]
N 48° 7,787' E 21° 24,742' 92 m [GCTVBP+horgony]
N 48° 7,833' E 21° 24,547' 95 m [GCTVBP+infótábla]
![IMG_20200517_094237[1]](/thumbs/logimages/2020-05/120994_20200517_205038_57496912f8a781008544733616dd5c94f9607d1a.jpg "IMG_20200517_094237[1]")
![IMG_20200517_102100_1[1]](/thumbs/logimages/2020-05/120994_20200517_205103_62af7ba409f4a1ed515486bf17446a067b50d1aa.jpg "IMG_20200517_102100_1[1]")
