Elhelyezés időpontja: 2012.10.30 14:30
Megjelenés időpontja: 2012.11.03 18:30
Utolsó lényeges változás: 2020.09.08 20:48
Utolsó változás: 2020.10.23 18:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: V_Gabor
Felhasználó: V_Gabor Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 230 + 2 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Röviden: 12x8x5 cm méretű geoláda. A felső várfal keleti oldalán kívül, a várfal lábánál. Megközelítés: az alsó falon kell végigmenni.
A kilátóba fizetni kell a belépésért, előzetes bejelentkezés lehetséges. Részletek lent, a kilátó leírásnál.
Figyelem! Tekintettel a koronavírus miatti fertőzésveszélyre, jelszó nélküli logot is elfogadok, ha rajta vagy Te és a Felsővár-kilátó! A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről. Inkább maradj otthon, a geoládák megvárnak!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
A Felsővár romjai fölé magasodó kilátóhoz invitállak benneteket, mely egyben Szendrő város legmagasabb pontja is. Fentről szép időben csodálatos, 360 fokos panoráma tárul elétek. Láthatjátok a Bódva völgyében elterülő várost, mely a Gömör-Tornai karszt és a Cserehát határán fekszik.
Megközelítés
A városon a 27-es út vezet keresztül. Edelénytől 14 km-re, Miskolctól pedig 39 km-re fekszik északi irányban. A központban, a kilátót jelző táblától N 48° 24,473' E 20° 43,762' 147 m [GCszvr+letérés] vezet fel egy szűk, viszonylag meredek út. Az első ajánlott parkolóig N 48° 24,580' E 20° 43,957' 164 m [GCszvr+1parkoló] aszfaltozott, s eddig megegyezik a piros négyszög útvonalával. Innen egy újonnan épült lépcsősor érhetitek el a csúcsot. A kényelmesebbek autójukkal tovább is haladhatnak egy éles balkanyar után a száraz időben jól járható murvás úton, s feljuthatnak a kilátó mellé. N 48° 24,459' E 20° 44,109' 215 m [GCszvr+2parkoló]. A lépcsőzés (most lefelé) a ládáig nem úszható meg így sem! :)
Az Alsóvár maradványa gyakorlatilag egy, a házakkal egybeépült, azokba szinte beleolvadó faldarab. Egy kerítés és egy kiskert "rejti", így pusztán annak különleges történelmi szerepe alapján érdemes értékelni azt. Egy buszforduló mellett van, oda tilos behajtani!
A leírásban is szereplő többi látványosság gépkocsival is megközelíthető. Érdemes egy kis időt szánni megtekintésükre!
Felsővár kilátó megtekintése
2012. augusztus 17-én átadott, 25 méter magas kilátóból jó időben 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk.
Feljárata zárva van, de a város településőrsége (polgárőrök) napkeltétől napnyugtáig őrzik, áprilistól októberig.
Látogatása 2012-ben volt ingyenes!
Előzetes bejelentkezés alapján látogatható (a többi nevezetesség is hasonló módon tekinthető meg). Munkaidőben a Közművelődési Központ és Könyvtárat kell telefonon felhívni a +36 48 460 395 telefonszámon. Előzetes bejelentkezés alapján akár hétvégén és ünnepnapokon is ki tudják nyitni a kilátót. Belépőjegy várhatóan 600/400 Ft (teljes árú / kedvezményes).
A ládáról nem tudnak.
Szendrő történelme
Szendrő első említését 1312-ből ismerjük, azonban bizonyos Árpád-kori megléte. Nevének eredete bizonytalan. Egyes kutatók a Szend személynév és a rév (átkelőhely) főnév birtokos összetételének tartják, eszerint jelentése "Szend réve" a Bódván; mások nevét a szláv Semidroch személynévből eredeztetik.
Első várát (az "Alsóvárat") N 48° 24,512' E 20° 43,763' 145 m [GCszvr+alsóvár] a Várhegy tövében építették föl a Bebekek, majd a 16. század első felében már állt a hegyen a védművekkel kiépített Felsővár is N 48° 24,444' E 20° 44,146' 209 m [GCszvr+felsővár]. Szendrő a török korban játszott jelentősebb végvár szerepet. 1566-ban Schwendi Lázár császári főkapitány vette be az erődítményt. 1604-ben Bocskai hajdúi szállták meg a várat, s maradt náluk a bécsi béke megkötéséig, 1606-ig.
Csak kevesen tudják, hogy híres várkapitánya volt az 1570-es években Zolthay István, aki már Dobó István egri parancsnoksága alatt vitézül állta a törökök ostromát.
1612-ben Borsod vármegye közgyűlése Szendrőt egy időre megyeszékhellyé választotta. A várost 1672-ben a kurucok foglalták el, melyre válaszul a Felsővár német parancsnoka az Alsóvárat a várossal együtt fölégette.
1690-ben Csáky István országbíró szerezte meg a várost az Alsóvárral együtt az I. Lipóttal kötött csereszerződés révén, ám a Felsővár továbbra is császári kézen maradt.
Az utolsó hadi események 1703 őszén zajlottak körülötte, amikor a nagyságos fejedelem kurucai csak hosszas kiéheztető blokáddal tudták megszállni.
Csak 1704-ben került Rákóczi kurucaihoz, végül a romosodó védművet a fejedelem parancsára, 1707 tavaszán a földdel tették egyenlővé, amit oly sikeresen véghezvittek, hogy a napjainkban folytatott régészeti feltárással csak alapfalainak jutottak nyomára. A Rákóczi-szabadságharc leverését követően a Csáky család maradt birtokosa egészen a 19. század végéig.
A századfordulótól egyre inkább visszaszerezte központi rangját. Két gőzmalma, szénbányája működött a két világháború között. 1950-től 1966-ig önálló tanáccsal bírt, 1966-tól közös tanácsi székhelyközség lett. 1971-ben nagyközséggé, 1996-ban várossá nyilvánították.
Az Alsóvárból csak néhány falmaradvány maradt, a Felsővár ásatásai jelenleg is folynak. Régi gótikus templomát az 1890-es években bontották el, helyébe 1897-ben épült föl a ma is álló református templom. A mellette magasodó harangtorony feltehetően 16. századi eredetű, és az egykori Alsóvár bástyájából alakították ki. Hasonlóképpen a várfal bástyájából épülhetett a népi barokk vakolatdíszes Kékfestőház is N 48° 24,528' E 20° 43,396' 142 m [GCszvr+kékfestő], mely ma ipar- és helytörténeti gyűjteménynek nyújt otthont. Az 1741-ben mai formájára épített római katolikus templom eredetileg a ferencesek rendházához tartozott, berendezése eredeti rokokó munka. A Kálvárián álló barokk kápolna N 48° 24,454' E 20° 43,242' 159 m [GCszvr+kápolna] 1760-ból való (innen szép a kilátás a keleti irányban található Várhegyre). A barokk Csáky-kastély N 48° 24,326' E 20° 43,630' 142 m [GCszvr+kastély] jelenleg a városka kulturális életének központja.
Mónika és Gábor
2015.05.15 - a ládát Galci pótolta (kösz), új a jelszó is
2016.03.16 - a ládát Dr. Lada pótolta, új a jelszó is (kösz!)
2016.07.10 - Attibati új ládát helyetett ki, köszönet érte!
2017.04.09 - a láda és a rejtek megsemmisült
2017.04.15 - Hegedüs Zsuzsa új helyet keresett neki, kösz!
2018.10.25 - 404 link módosítása
2019.07.08 - benist új helyen pótolta a ládát, jelszó változott
2020.09.08 - anettx pótolta a ládát, új a jelszó
2020.10.23 - utigabi60 visszajelzése alapján a rejtést leírását és a doboz méretét pontosítottam
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
TFTC!
5 napos BAZ-megyei kirándulgatás Miskolctapolcai bázissal.
Rejtőt hívtuk a helyszínről, így megtörtént a ládapótlás régi rejtekben, új jelszóval.
Egyébként szuper helyszín, nagyon tetszett, még úgy is, hogy a kilátó zárva volt és nem lehetett felmenni.
[Geoládák v3.6.0]
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
Nagyon szép helyszín a Felsővár kilátó és a környezete, még így is, hogy a kilátó zárva volt. Érdekes olvasmány a ládaoldal leírása. Köszönet a rejtésért.
A láda nincs a helyén próbáltam hívni a rejtőt,de nem vette fel. Kérek egy elfogadást köszönettel. építkeznek ezzerrel, tele szeméttel minden, lehet nem is érdemes most ide dobozt tenni. a panoráma szép.
Sokat járunk barlangászni Aggtelek környékére, és ilyenkor mindig elgurulunk Szendrő mellett. Most ismét volt időnk felmenni a dombra. Szép a kilátó, a vár maradványai és a kilátás is. Az ásatások jelenleg is zajlanak. Sajnos a doboznak csak a helyét találtuk meg. Kérlek a fotók alapján fogadd el a megtalálást.
A rejtekhelyet megtaláltuk a pontos leírás alapján, de a ládát eltulajdonították. Elég könnyen kerülhet illetéktelen kezekbe, megfontolnék egy virtuális ládát, illetve kőbe vésett jelszót. Mellékelek képeket, kérlek ezek alapján fogadd el a megtalálást @Toti-nak és nekem. Köszönjük szépen!
Úgy tűnik a rejtek ki van fosztva, a ládát sehol sem találtam. Kérek egy elfogadást, köszönöm. [Geoládák v3.3.2]
Egyébként: há-rom-száz!! Há-rom-száz!! Szinte napra pontosan 2 évvel az első ládám után!! :)
[Jóváhagyta: V_Gabor, 2020.05.13 17:04]