WAP:
A láda - 21*15*6 cm-es konyhai műanyag doboz - a főalapponttól ÉNy-i irányban kb. 40 méterre derék magasságban található.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A főalappont
N 47° 21,461' E 16° 30,517' 410 m [GCGEOD+ALAPPONT] Cák község felett a Gesztenyésben létesült a község és a Velem - Kőszeg út között. Sajnos egyik irányból sem vezet hozzá jelölt út, így azt csak ösvényeken keresztül lehet megközelíteni. Mivel a távolság egyik irányból sem jelentős, a GPS-szel ez nem okoz nagy gondot. A távolság és a magasságkülönbség is hasonló. A település felőli megközelítés mellett talán csak az szól, hogy az ösvények jobban ki vannak járva.
1. sz. útvonal - a Velem - Kőszeg összekötő út irányából:
Úthossz: 510 m; szintkülönbség: 50 m
Az út mellett a viszonylag széles padkán parkolhatunk a
N 47° 21,529' E 16° 30,210' 455 m [GCGEOD+1Parkoló] ponton. A ládához az ösvény nyugati irányba a
N 47° 21,508' E 16° 30,233' 455 m [GCGEOD+1ELÁG] pontról indul. Az ösvény a
N 47° 21,512' E 16° 30,313' 445 m [GCGEOD+2ELÁG] ponton keresztezi a
(piros) jelzést, majd tovább halad nyugati irányba. Az ösvényen a fehérre festett kőig kell menni
N 47° 21,489' E 16° 30,523' 410 m [GCGEOD+KŐ] Innen a ritkás erdőben a GPS alapján lehet a rejteket és főalappontot légvonalban megközelíteni - cca. 60 m.
2. sz. útvonal - Cák községből:
Úthossz: 530 m; szintkülönbség: 75 m
Autóval a Pincesor melletti elágazásig lehet menni. Itt célszerű parkolni
N 47° 21,337' E 16° 30,699' 335 m [GCGEOD+2Parkoló]. A kezdetben szélesebb földúton kell elindulni, ami hamarosan keskeny ösvénnyé válik. A GPS alapján az ösvényen mindig felfelé a fehérre festett kőig (N 47° 21,489 E 16° 30,523) kell menni. Innen a ritkás erdőben a GPS alapján lehet a rejteket és főalappontot légvonalban megközelíteni - cca. 60 m.
Leírás
A Cák fölötti Gesztenyésben létesült főalapponthoz hívlak benneteket. Ez a pont 1952-ben került kiépítésre és sajnos az alul leírtakon kívül több információval nem rendelkezem. (Szívesen veszem hozzáértő játékostársak kiegészítését!)
A megyei földhivatal kétévente történő karbantartásának köszönhetően a főalappont állapota jó. (A karbantartást a rejtést megelőzően fejezte be a Földhivatal.) A fedőkő feliratai megkoptak, nehezen olvashatók, ezért itt látható a teljes felirat:
"AZ ORSZÁGOS ELSŐRENDŰ
SZINTEZÉS FŐALAPPONTJA
CÁK - GESZTENYÉS
LÉTESÜLT 1952-BEN"
Mérésre az objektum ÉK-i sarkánál elhelyezett öv. csap szolgál.
A főalappont jelentősége
A gyakorlati mérés minden esetben összehasonlítást jelent. Hosszúság mérés során összehasonlítjuk, hogy a kérdéses távolság hányszorosa - vagy hányad része - az etalon méternek. A geodéziai magasságmérések során azt vizsgáljuk, hogy az adott pont magassága mennyivel tér el egy egyezményesen meghatározott alapsíktól. Ez a sík régebben az Adriai tenger, ma a Balti tenger középvízszintje.
Annak érdekében, hogy ezek a mérések könnyebben elvégezhetők legyenek, Magyarországon is először létrehoztak egy, nagy pontosságú mérésekkel kialakított, úgynevezett elsőrendű ponthálózatot. Ezen pontok magasságát nagy pontossággal határozták meg a tenger szintjéhez viszonyítva.
"Magyarország - sajátos történelmi helyzete révén és természetesen a technikai fejlődés következtében - eddig négyszer kezdte újra szintezési hálózatai kiépítését.
Az első hálózat 1873-tól kezdődően, az Osztrák-Magyar Monarchia területén épült ki. A két világháború közötti új hálózat bár elkészült a mérése, de a kiegyenlítésére és használatba vételére már nem kerülhetett sor. Az ország fele területén ma élő hálózat 1948 és 1964 között létesült.
Az 1970-es évektől megindult a kéregmozgási vizsgálatokra is alkalmas Egységes Országos Magassági Alapponthálózat kiépítése, de a teljes befejezés időpontja ma sem látható, mivel az előrehaladást pénzügyi problémák nehezítik. Csak az elsőrendű hálózat készült el az ország teljes területén, a II. és III. rendű hálózat csak fele részben. A hagyományos szabatos szintezési technológia szigorú szabályozásával, értő alkalmazásával és kismértékű megújításával a magyar szakemberek jó eredményeket értek el. ...
A III. országos szintezési hálózat
Az újjáépítést és a műszaki gyakorlatot szolgáló hálózat 1948 és 1964 között épült ki. Célja az volt, hogy minden lakott településen legyen legalább egy szintezési alappont; ez meg is való-sult, közel 23500 pont létesült, ami 1 pont/4 km2 átlagos pontsűrűséget jelent. A hierarchikus felépítés szerint az országos felsőrendű hálózat első-, másod- és harmadrendű vonalakból illetve pontokból épül fel. Az elsőrendű hálózat 1948 és 1956 között készült el, és 33 poligon-ból áll. A másodrendű vonalakat 1950-1958 között, a harmadrendűeket 1950 és 1964 között mérték.
8 ún. sziklás főalappontot létesítettek, hegységek sziklakibúvásaira telepítve; ezek földalatti üregben elhelyezett 3-3 gombot jelentenek, két fedlappal védve. Az előző hálózat meglévő pontjait természetesen felhasználták és más, helyi önálló magassági hálózatok pontjait is bevonták a mérésbe."
Az ekkor kialakított 8 főalappont helye:
1. Cák - GCGEOD
2. Diszel
3. Mórágy
4. Nadap -
GCSzOs
5. Budapest -
GCGhkm
6. Kemence
7. Szarvaskő
8. Baksipart
"A hálózat kiépítése közben, 1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni. Ez lényegében a Nadap pont (és minden adriai rendszerű pont) magasságának 0,6747 méterrel való csökkentését jelentette. Az áttérés természetesen sok kellemetlenséggel járt."
Források:
Busics György: "A szintezési hálózatok múltja és jövője Magyarországon" - Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar, Geodézia Tanszék - Székesfehérvár, Pirosalma utca 1-3.
Dr. Busics György: "Geodéziai hálózatok 6. - A szintezési hálózatok és a magassági alappontsűrítés" - Nyugat-Magyarországi Egyetem
Közeli ládák:
GCCAK - Cáki pincesor és kőfejtő
GCFRTO - Borha-forrás
GCVELE - Velemi barangolás
GCSTVD - Szent Vid kápolna
