WAP: Túl nagy a mozgás, a takarítási buzgalom. Az eredeti rejtés helyében a pótjelszó lép életbe. , pótjelszó, egy kintebbi pihenőhely drótszamár-tartóba kapaszkodva egy kis táblán ... A bosszankodásért bocsánat!!!!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelíthető:
20-as major, Kamaráspuszta, a TÖRZSKANCAMÉNES
( N 46° 20,100' E 20° 49,910' 96 m [GCMHLO+20major])
Mezőhegyes felől, a táblától kb 2,4km-re, a jobb oldalon, Mezőkovácsháza felől a város ha közeledik, egy fákkal szegélyezett úton balra letérve. Vonattal érdemes Belsőkamaráspuszta megállóhelyen leszállni, egy jó kis túrával esőmentes időszakban könnyen megközelíthető. A város felől kerékpárút vezet a méneshez.
KEDVES KINCSKERESŐK!

A Mezőhegyes történetét, épített örökségét bemutató GCMHMB geoládát figyelmetekbe ajánlva, a lovas- hagyományok őrzésének szeretném szentelni első ládámat. A lovak szerelmeseit szeretném különleges helyszínekre kalauzolni, egyben megmutatni a város egyedülálló település szerkezetét, azokat a majorokat, amelyek a lótenyésztéssel vannak kapcsolatban.
"A Ménesbirtokot , a város életében 2017. január 1 óta gyökeres változás következett be. Az állami kézbe került, immár Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a növénytermesztés mellett a hagyományőrző lótenyésztés, turisztika, valamint a szakemberutánpótlást biztosító oktatást tűzte ki fő célként, egy mintagazdaság kialakítását, amelynek az elmúlt néhány évben már jól láthatók a jelei.
A lótenyésztésről, tervekről bővebben itt: Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság
A Ménesudvarban a Központi istálló, a Fedeles lovarda és mellette A PLATÁNFA! GCMHPF, a legismertebb helyek, érdekességek.
Ide az eddigi geoládák gazdái is elkalauzoltak.

Mezőhegyes különleges település-szerkezetéről

A legenda szerint 99 majort alapítottak Mezőhegyes körül, és csak azért nem százat, mert akkor saját hadsereget kellett volna alapítani, fenntartani a városnak.
A valóságban az 1784. december 20.-án alapított Állami Ménesbirtok területét tervszerűen építették meg, a ló utánpótlás, illetve a hadsereg élelmezése céljából. A réteket, a legelőket, erdőket, állattartó területeket, lakóterületeket, majorokat számokkal látták el. A majorokban éltek az állatokat gondozó, a mezőgazdaságban tevékenykedő lakosok, cselédek. Gondoskodtak az ellátásukról, volt iskola, sőt művelődési otthon is. A majorokat a központtal kisvasút-hálózat kötötte össze. Ezeken a vonalakon személy és terményszállítás is folyt, különösen a Cukorgyár megépülése után vált ez igazán fontossá: a cukorrépa a környező településekről is a kisvasúton érkezett. A régi kisvasút nyomvonala sok helyen fellelhető, van ahol télen ezeken a jól járható vasúti töltéseken közlekednek kerékpárral a majori lakosok a központba. Jelzett turistautak is találhatók már több felé.
A majorok számozása ma is létezik. A lakómajorokat számuk alapján emlegetik, a mezőgazdaságban is használják. A lakóterületeknek nem csak száma, neve is van. A hivatalos okiratokon így szerepelnek a lakások, létesítmények.
A majorok közül három ma is a lótenyésztéssel függ össze.

20-as major, Kamaráspuszta, a TÖRZSKANCAMÉNES
( N 46° 20,512' E 20° 51,090' 96 m [GCMHLO+20major])

Mezőhegyesről Mezőkovácsháza felé haladva, különös látvány tárul elénk, a 19-es erdő rejtekéből: A hagyományos Hild istálló pillérei, az évszázados fák, és a mellettük békésen legelésző ménes. Ki nem állna meg szívesen megcsodálni az emberek iránt rendkívüli kíváncsisággal megáldott szépséges állatokat! A mezőhegyes táblától 2,4 km-re érdemes lassítani, A legelésző ménest "villanypásztor"is őrzi, így közelítsetek! Ha a lovak felfigyelnek ránk kíváncsian jönnek felénk. Jelenleg itt tartják a törzskanca állományt, elkülönítve a NONIUS és GIDRÁN állományt.
A fedeles lovarda falán lévő dombormű 1872. május 9-én egy a 20-i ménes előtti jelenetet ábrázol: Kozma Ferenc bemutatja az angol félvérménest I. Ferenc József császárnak. Ha kerékpárral vagy, a ménestől vadonatúj kerékpárúton indulhatsz a város felé, a Ménesudvar hátsó bejáratához jutsz.

A 20-i ménes másképpen is megközelíthető, főleg kerékpárosok számára ajánlott a a Battonya felé vezető útról letérni coord lat="N 46° 19,204'" lon="E 20° 49,169'" " waypoint="leforduló" icon="21" description=" kanyarodás 20 felé"> a kiállítási terület és lovaspálya felé. Vagy csak egyszerűen a Ménesudvarból a Nónius istálló mögött elindulni a táblák jelzései alapján. A lovaspályára érdemes betérni! Ezután a lovaspálya és a temető között balra térni, ahol az erdőbe érve kerékpárút vezet a 20-i méneshez.
48-as major, Külsőpereg-Rákóczi telep, a CSIKÓMÉNES
( N 46° 17,636' E 20° 55,559' 101 m [GCMHLO+48major])

A Battonya felé vezető úton, a Mezőhegyes táblától 7,8 km-re,  N 46° 18,076' E 20° 55,599' 100 m [GCMHLO+3leforduló], majd 780 m-t földúton, majd balra kanyarodás, és bejutunk a 48-i ménesbe.
Ez a telephely jelenleg nem működik.
Még is érdekes: a régi időkben kettős karám között "járatták" "hajtották" a ménest, ami nagyon impozáns látványt nyújtott. Tartottak itt csikós bemutatót, ostorpattogtatással, a vállalkozó kedvűek lóra pattanhattak. A változások szele elsodorta mindezt. Itt is található egy ún. csikós lak, vagy putri, földbe vájt építmény, amelyért az elmúlt évben civilek fogtak össze.
48 felé haladva felkutathatjuk a GCgluz ládát az 57-es majorban. Csak kb 200 m-re található a majori letérőtől a GCZasi láda!
A 48-i erdő mentén, ha kb 500 m-t tovább haladunk a Battonyi úton, a Kráterhez, vagy feneketlen tóhoz jutunk.

39-es major, Árokospuszta, a SPORTLÓ MÉNES
( N 46° 17,720' E 20° 51,039' 101 m [GCMHLO+39major])

A ládámat ide terveztem, pár évig itt is volt, majd az átépítések kapcsán telepítettem a 20-i méneshez. Ez a major van legközelebb a városközponthoz. Máig is lakják a régi sorházakat. Szomorú látni az itt élők körülményeit! Itt is található zabsilótorony, vagy ahogy a helyiek nevezik, bolondtorony. Szinte hihetetlen, hogy volt valaha iskola is, éppen a torony közelében. A sorházakhoz a vízelvezető árok felett szív alakú betonhidacskák ívelnek át.
Ha elsétálsz a major széléig, a közelben látható erdő túlsó szélénél húzódik a magyar- román államhatár.
15-20 éve még tehenészet működött az állattartó telepen, majd néhány évig az egész major úgy tűnt az enyészeté lesz. 2011-ben az istállók átalakítása megkezdődött, és júliusban ügetőlovak érkeztek.
2017 után hatalmas felújítás.... itt is csodaszép minden, még is a másik majorba, a látogatóközponthoz hívlak Benneteket! Az igazi rajongóknak ajánlom az idelátogatást is!
Ha megérkezel a méneshez, itt is illik a gondozó személyekkel fölvenni a kapcsolatot! Látogasd meg az állatokat! Igazán jó fejeket láthatsz! A gondozók nagy szeretettel mesélnek, nagyon értik a dolgukat!

Csanádi Pista bácsi mezőhegyes-történeti könyveit használtam forrásmunkaként, előtte tisztelegve idézem az egykor a Központi istállóban elhelyezett márványtábla szövegét:
"EMBER!
A ló előnye tenger,
a bölcsőnek is ló való,
mert lóvá tesz az ember
és emberré tesz a ló."