A bükkfa tövében elrejtett 15x10x6 cm-es láda a jelszó mellett tartalmazza a bónuszládára vonatkozó információt is. Ne felejtsd el feljegyezni!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ez a láda a "Források a Börzsönyben" ládasorozat hatodik állomása. A sorozat célja, hogy olyan forrásokhoz hívjunk túrázni a Börzsönybe, amelyek érdekesek, szépek, vagy csak kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.

Megközelítés

A Törökmező turistaház közelében tudsz parkolni  N 47° 49,810' E 18° 56,767' 200 m [GCBF06+parkoló], ahonnan indulj el a Törökmezei-turistaházat (mely egyben OKT bélyegzőhely is)  N 47° 49,856' E 18° 56,595' 237 m [GCBF06+turistaház] célba véve! Innen kövesd egy ideig a P- jelzést a  N 47° 49,942' E 18° 56,620' 233 m [GCBF06+letérés] pontig, majd a ZO jelzésre váltva már csak 118 méter, hogy elérd a forrásokat  N 47° 49,943' E 18° 56,642' 230 m [GCBF06+források]. A kocsitól alig 600 méternyi távolságot kellett megtenned.

Az itt fakadó 5 forrás (odaérkezési sorrendben):
- Fehér-kút név nélküli mellékforrása
- Fehér-kút
- Havanna-forrás
- VIT-forrás
- Alsó-VIT-forrás (tábla nélkül)

A forrásokról

A Dél-Börzsöny dús füvű hegyi legelőinek középkori eredetét és a települések életében betöltött kiemelkedő szerepét történeti források bizonyítják. Nagymarosnak a legelők használati jogáért többször is pereskednie kellett. A szobiakkal az 1720-as években folytatott per során a marosiak Zsigmond király 1430-as években kiállított okleveleire hivatkoztak, melyek szerint az erdei tisztásokon szabadon legeltethettek. A szobiaknak Mátyás királytól volt legeltetési jogot biztosító oklevelük. Az 1750-es években a szokolyaiakkal kellett pereskedni, mivel a szomszéd település állattartói a marosi területeken legeltettek.

Az állatok itatására a rét szélén fakadó Fehér-forrás (mint legbővizűbb forrás) vizét hasznosították. A víz felfogására lépcsőzetes vályúrendszert alakítottak ki: innen ered a Hét vályú elnevezés. Az itatót - a későbbi bővítés után - Tizenegy vályú néven említik. Szent György-naptól Szent Mihály-napig a Törökmezőn legelő, sokszor több ezer állat számára az itató közelében éjszakai szálláshelyet is kialakítottak. Az aklokat az 1980-as évek közepéig használta az itt juhokat legeltető gödi termelőszövetkezet.

Forrás

Ami még érdekes adat, hogy bár a források bizonyára már régóta külön-külön helyről törnek fel, foglalásukra mégsem egyszerre és egyazon szervezet által került sor. Ha (jobb híján) végignézzük a fotókon az egykori táblákat, akkor kiderül számunkra, hogy ahány forrásház, annyi foglaló egyesület, szakosztály vagy szervezet. És a foglalások között is eltelt legalább 15 év.