A geoláda legkésőbb június végétől újra kereshető lesz.
-----------------------------------------------------------

12x8x7 cm-es konyhai doboz, a parttól kb. 5m-re, mesterséges tárgyba rejtve.

---

Megközelítés:

Tömegközlekedéssel:
- A Ráckevei HÉV-vel Dunaharaszti külsőig kell jönni, majd innen kb. 4km-re van a láda.
- A Volánbusszal érkezőknek a Népligettől indulva Dunaharaszti, Bajcsy-Zs. utcai megállónál kell leszállni. Innen kb. 2 km kellemes séta.

Autóval érkezőknek javasoljuk a ládához viszonylag közel fekvő parkoló használatát:  N 47° 21,021' E 19° 4,221' 100 m [GCDTCS+parkoló]
Innen egy 600 m-es csatorna parti sétával lehet eljutni a ládához.

Kerékpárral a rejtekig el lehet gurulni.

SUP-pal, kenuval és kajakkal is meg lehet közelíteni a ládát.

---

Ezzel a ládával egy több száz éve tervezett, de a mai napig el nem készült mesterséges csatorna kiindulópontjához invitálunk Benneteket.
A Duna-Tisza csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával, körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. A csatornából eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.
Nem feltétlenül a táj szépsége (bár azért az sem elhanyagolható) miatt invitálunk ide Benneteket. Inkább azért, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy az egyéni és politikai érdekek akár több száz éven keresztül tudnak hátráltatni egy nagy, az egész országunk számára fontos döntést, vállalkozást.

---

A Duna-Tisza csatornáról
Magyar szakemberek közel 300 éve ostromolják a kormányokat a Duna és a Tisza összekapcsolásának követelésével. Az eddigi 13 kísérlet megbukott az érdekellentéteken, és a kormányok rövid távban gondolkodó politikáján. Az elmúlt évszázadokban, elsősorban, a hajózás, áruszállítás megindításának szükségessége indokolta a csatorna megépítését. Ma sokkal erősebb érvek! Többek között a XX-XXI. század, a globalizált világ környezetkárosító kihívásai, és az európai együttműködés erősítésének közös érdekei követelik meg, a Duna és a Tisza természetes erőforrásainak hasznosítását.

Az első tervek
A csatorna megépítésének gondolatát először 1715-ben vetette fel a bécsi udvarnál bizonyos Dillher báró, Szolnok parancsnoka. Az ő terve nyomán még Pesttől délkeleti irányba haladt volna a hajózható csatorna, Szolnoknál érve a Tiszába. A megépítés okai között ekkor főként gazdasági és hadi jellegűek húzódtak meg, mert így lehetett volna az Erdélyben bányászott sót, valamint a máramarosi épületfát olcsón elszállítani. A báró számításai szerint a csatorna ára egy év alatt megtérült volna, amit az érintett 16 kerület vármegye lakossága ásott volna ki 3 hónap alatt.

A 19. századi elképzelések
A csatorna gondolata továbbra sem hagyott nyugodni egyeseket, annál is inkább, mivel 1802-ben átadták a Ferenc-csatornát a Délvidéken, amely szintén a Dunát kötötte össze a Tiszával. A vállalkozás üzletileg is sikeresnek bizonyult, így báró Podmaniczky József mellett többen is felléptek a csatorna megépítése mellett, majd az 1840. évi Országgyűlés még törvényt is alkotott a "Dunát a Tiszával összekötő csatornáról".
Azonban a munka nem kezdődött el. Ezek után gróf Széchenyi István, Reitter Ferenc, Zichy Jenő gróf is felvetette a csatorna megépítésének gondolatát.
A kiegyezés után, szintén többen javasolták a Duna-Tisza-csatorna megépítését, de ez ekkor sem realizálódott.

A 20. századi építkezések
Az első világháború után Magyarország tengerparttal nem rendelkező országgá vált és elvesztette a Délvidéken húzódó Ferenc-csatornát is, így egyre többen sürgették a két nagy folyót Magyarország területén összekötő csatorna megépítését. Külön lendületet adott ennek a Mahart új folyami tengerjáró hajóflottájának megépítése, valamint a csepeli szabadkikötő további bővülése.
Összesen 11 nyomvonalat vizsgáltak meg az 1930-as években, majd 1943-ban törvényjavaslat készült báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter aláírásával, melyben a csatorna megépítését "a magyarság legeredetibb bölcsőjének, az Alföldnek gazdasági javulását látta". A második világháború nehézségei miatt az építkezés nem kezdődhetett el, majd csak 1947-ben, amikor is maga Tildy Zoltán köztársasági elnök is jelen volt a csatorna megépítésének elkezdésénél. A munkálatok azonban 3 hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt.
Az egész társadalmat megmozgató felbuzdulás csak az első 22,5 km-es szakasz félszélességben történő elkészítéséhez volt elegendő.
Többféle terv is készült még 1947-ben, magasvezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. Az akkori vizsgálatok a mai modern környezeti hatásvizsgálatok elődje.
A munkálatok leálltak 1947 őszén, és azóta sem kezdődött újra az építkezés, bár ismét többfajta nyomvonalterv született.

21. századi elképzelések
Az 1992-ben átadott Rajna-Majna-Duna-csatorna bebizonyította, hogy van ráció a hajózócsatornák üzemeltetésében. Ezt látva Magyarországon is többen felvetették a vízlépcsők, valamint a Duna-Tisza-csatorna megépítésnek szükségességét. Az igazi lökést azonban az adta, hogy az 1970-es évektől a homokhátság fokozatos kiszáradása és az átalakuló éghajlat miatt jelentősen csökkent a Kiskunságban lévő talajvíz szintje. Ezt felismerve 2000 után ismét terítékre került a csatorna megépítésének szükségessége, környezeti és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe véve. A terveknél már számoltak EU-s pénzekkel is, a bekerülési költség egy 2008-as számítás szerint 150-200 milliárd forint lenne.

Technikai jellemzői
Eredetileg 32-33 méter szélességre tervezték, amely elegendőnek bizonyult volna az 1000-1200 tonnás uszályok közlekedtetéséhez. A zsilipes megoldásnál számoltak azzal, hogy a vizet szivattyúzni kell, illetve hogy a Ráckevei-Dunát rendszeresen kotorni a megnövekedett hajóforgalom miatt. A modern tervek is hasonlóan számolnak, valamint új kikötők építését, de egyes vélemények még több kiágazó apró csatornát is számításba vesznek.
A csatorna a Dabas mellett folyó Átok-csatornába csatlakozva délnek fordul.
Egészen a hetvenes évek végéig még fürödni is lehetett benne, amikor is járványveszélyre hivatkozva azt a Köjál megtiltotta.

Ha felkeresitek a ládát javaslom, nézzetek meg a lehjtóval szemben kb. 100 m-re fekvő, kápolnát  N 47° 20,503' E 19° 4,419' [GCDTCS+Kápolna] is, ami a közelben található GCdhkd láda fontos része, valamint a GCdhss ládát is keressétek fel!

Kellemes sétát és jó keresgélést kívánunk!

Linkek, források:
wikipedia
DTCS

Ládatörténet
2021.05.28. - A láda karbantartása megtörtént, ismét lehet keresni.