-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A ládát eredetileg rossie77 és Nargoth rejtette, tőlük adoptáltam 2020.08.23. napján. Utólag is köszönet a Rejtőknek! :)
A rejtés
5x10 cm-es láda a temető alsó sarkában (kívülről) hársfa tövében kövek takarásában.
2022.10.14. 17.00 óra: A láda ismét kihelyezve, s újra várja, hogy megtaláljátok!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Somogyhárságy autóval a Szigetvár-Kadarkút autóúton Somogyapátinál leágazva, vagy a 67-es számú útról Szulimánnál letérve érhető el legegyszerűbben.
Buszok a faluba Szigetvárról indulnak.
A rejtésről
A ládát keresve meglelheted Somogyhárságy múltját és jelenét is egy helyen.
Az ajánlott parkoló
N 46° 9,372' E 17° 45,855' [GCDZSK+parkolo] mellett található présház ad otthont a helytörténeti kiállításnak, valamint a minden Pünkösdkor megrendezésre kerülő Parasztolimpiának.
Az épület mellett magasodik az egy éve átadott kilátó,
N 46° 9,337' E 17° 45,825' [GCDZSK+kilato] amelyről csodálatos zselici panoráma tárul elénk.
A parkolóból a láda irányában elindulva áthaladunk a falu temetőjén, amelyből messziről kitűnik a gyönyörűen faragott harangláb
N 46° 9,356' E 17° 45,899' [GCDZSK+haranglab] és a Festetics mauzóleum fehér épülete
N 46° 9,351' E 17° 45,921' [GCDZSK+mauzóleum].
Tovább haladva a rejtés felé - ha teheted - állj meg egy pillanatra Kapoli Antal Kossuth-díjas fafaragó pásztor, a Népművészet Mestere sírja mellett
N 46° 9,323' E 17° 45,937' [GCDZSK+sír]
Kapoli Antal (1867-1957)
Id. Kapoli Antal elődjei juhászok voltak, ő is folytatója lett a pásztorkodásnak. Kisbojtárként látott egy-két pásztort faragni, aztán ő is kipróbálta. Kezdetben csak növényi díszítményű tárgyakat készített, majd embereket és állatokat is ábrázolt. A regionális stíluson belül az 1880-as évek végére kialakult egyéni stílusa, melynek egyik jellemzője volt, hogy a növényi ornamentika keret, összekötő, illetve térkitöltő szerepet kapott. Fő motívumai: pásztor, vadász, betyár és egyes történelmi személyiségek, akiknek alakja karcolással, vagy enyhe plasztikájú domború faragással került fel a fa, a szaru felületére. 1930-ban a juhászatot abbahagyva, már csak faragásból élt. Két házasságából öt gyermeke született, közülük Antal nemcsak a pásztorkodásban, de a faragásban is követője lett.
A Népművészet Mestere díjat faragó tudásáért 1954-ben kapta meg, munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Fazekas tudásáért a Népművészet Mestere díjat 1961-ben kapta meg.
A négyévente Balatonlellén megrendezésre kerülő Országos Faragópályázat az ő nevét viseli.
Somogyhárságy
Az első írásos források a XIV. századból valók, a község ekkor a Győr-nemzetség ősi birtoka, mely az 1346. évi osztályos felosztás alkalmával Szerdahelyi Dersfi Péternek jutott, ekkor a neve Hassagh formában található.
A XVI. században (1598-1599) Székely Mihály a földesura, majd a XVII. században (1626-ban) Imrefy Farkas. Egy 1703 előtti összeírásból tudjuk, hogy ekkor már Festetics Pál birtokában volt. A település a török uralom alól felszabadító háború során elpusztult és négy évtizeden keresztül nem tartották nyilván. Rövid időn belül lakatlan hely lesz, a 150 esztendős török uralom pusztító következménye, majd a Habsburgok elleni függetlenségi harc eredménye lett a lakosság kihalása vagy elmenekülése. A benépesítésre csak a külföld, elsősorban a német fejedelemségek lakói jöhettek számításba. Elsőként iparosok érkeztek a telepítés második időszakában, Mária Terézia idejében. Hárságy 3-4 év alatt virágzó faluvá válik. A római katolikus templom is ez időben, 1779-ben épült. A falu földesura a XIX. század végéig a Festetics család maradt, eztán a gróf Bolza család birtokolja 1945-ig.
A német lakosság a XIX. század végéig növekedett, ekkor a lakosság 70%-át tette ki. 1914-ben a község a szigetvári járáshoz tartozott, ekkor már Somogyhárságy néven. A háború után a község életében új korszak vette kezdetét. A kitelepítések után nagy számban jöttek a faluba telepesek, akik a kitelepítettek házaiba költöztek. Jöttek Békés, Somogy megyéből, Horvátországból és a felvidékről.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Forrás
Wikipédia
delzselic.hu
somogyharsagy.hu
parasztolimpia.com
studiolum.com'
Jó szerencsét, eredményes vadászatot!