Wap
A jelszó első része templom ajtótól az oltár felé haladva a harmadik sor, balról első kazettáján olvasható 8 betűs szó N 46 4,311' E 17 45,099''.
6x14x19 cm-es hagyományos láda a Rákóczi u. 32 szám alatt található tájház tornácának utolsó oszlopán N 46 4,271' E 17 45,0762''. A második pont pótjelszava a tájház díszes ajtaja melletti villanyóra alján van.
Kérlek, óvatosan keress, mert a helyi kölykök sajnos rájárnak a ládára, így jó volna, ha minél később fedeznék fel az új rejteket.
Ha a templom nincs nyitva, a szomszéd házban (Rákóczi utca 42.) lakó nénit, (vagy Peti Géza István polgármestert 0620-2534783) keressétek, náluk van a kulcs!
Amennyiben mégsem tudnál bejutni a templom előtt készült fényképekkel elfogadom a megtalálást.

Jelszó: a jelszórészletek egybeírva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Patapoklosi autóval a Szigetvár-Kadarkút autóútról táblával jelzett leágazás után érhető el. Ajánlott parkoló  N 46° 4,312' E 17° 45,112' [GCPPK+1parkolo]
Amennyiben a templomot nem találjátok nyitva, a szomszéd házban (Rákóczi utca 42.) lakó néninél van a kulcs, ő ingyen körbe vezet benneteket és mesél a kazettákról. A tájház pár házzal található messzebb. Amennyiben szeretnétek megtekinteni a tájházat, Peti Géza István polgármestert keressétek, telefonszáma:0620-2534783. Amikor mi ott jártunk a szomszéd bácsi jött ki és hívta fel telefonon a falu vezetőjét, aki öt perc múlva ott is volt.
Pontok
1.  N 46° 4,311' E 17° 45,099' [GCPPK-1]
2.  N 46° 4,271' E 17° 45,062' [GCPPK-2]

Patapoklosi
1950-ben a Somogy megyétől átcsatolt Pata és Poklosi községekből alakult.
Pata első említése 1283-ból való. A település a nevét "a hagyomány szerint onnét vette, hogy itt volt és van nagy temetkezési helyük Szigetvár ostrománál elesett hősöknek, s ezen szó "Pata" egyszersmind temetkezési helységet is jelent". (Pesty Frigyes) Más megközelítésben a Pata helynév személynévből keletkezett magyar névadással. A település fénykora 1283 és 1536 között volt, amikor még állt a patai vár és mezővárosi ranggal büszkélkedhetett.
Poklosi neve először 1431-ben bukkant fel, mint Patához tartozó kis falu. A poklosi helynév valószínűleg a ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik. Esetleg arra is gondolni lehet, hogy egykor ez a falu volt a poklos (=bélpoklos (leprás)) betegek egyik elkülönítő helye.
A település több szempontból is egyedülálló a kistérségben. Egyrészt rengeteg szobrával tűnik ki a többi közösség közül. A szoborparkban, melyhez egy székely kapun át vezet az út, megtaláljuk Árpád vezér, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós szobrát is. Itt került felállításra az erdélyi Gernyeszeg testvérközösség ajándéka, egy kopjafa valamint világháborús emlékmű. Letűnt korokat idéz az 1828-ból származó kézi kocsifecskendő. A templommal szemközti parkban állították fel Szegedi Kiss István 17. századi református pap, Luther egykori tanítvány szobrát. A szobrok egy részének további érdekessége, hogy az általuk ábrázolt személyek egyben annak az utcának a névadói is, ahol állnak.
Az "isten házától" nem messze található az 1884-ben épült parasztház  N 46° 4,272' E 17° 45,090' [GCPPK+Tájház], amely egykor Ambrus Gábor birtokos tulajdona volt, 2002-óta funkcionál tájházként. A házat a Szigetvári János és Szaffenauer József tervei alapján újították fel és állították helyre. Az épület első szobája festett famennyezetű, ajtaja különleges színes faragvánnyal ékesített. Jelenleg egy szőttes-kiállításnak, Pálfy Cézár Zselici tájak, zselici emberek című fotókiállításának és a hagyományos paraszti élet egykori kellékeit bemutató tárlatnak ad otthont.
Poklosi településrészen a buszmegállónál találjuk a Kossuth-szobrot, kissé távolabb pedig a bélpoklosok emlékezetére szánt emlékművet.

Református templom
Bár a szobrok önmagukban is elég okot adnának, hogy a környékre látogatók betérjenek ide, az igazán vonzó kincs mégis a falu református temploma. 1316-ban már plébánia templommal bírtak, mely a település szélén lévő kerek dombon állt és Szent András nevét viselte. A török harcok idején lerombolták. Maradványait - a legenda szerint - Szigetvár várának erősítésére használták fel olyan módon, hogy a környékbeliek Patáról- Szigetvárig sorba álltak, és egymás kezébe adták a köveket. A következő, majd a harmadik templom fából épült, ekkor már a reformátussá vált lakosság keze által.
1794-ben "tekintetes és Tisztes Béczi György" felépítette a mi is álló patai templomot. Az elmúlt több mint kétszáz év során az épület belső szerkezete és berendezése többször átalakult. A második világháborút követő állapotok, valamint a gyülekezet létszámának rohamos csökkenése miatt már-már az enyészeté lett. A nyolcvanas években betört ablakú, beázó tetejű, lepusztult romként csúfkodott. A rendszerváltást követően a falu frissen megválasztott polgármesterének kezdeményezésére a gyülekezet, valamint számtalan támogató segítségével indult meg a szervezőmunka a műemlék megmentésére. Az összefogás eredményeként ma teljes pompájában tekinthető meg ez a gyönyörű épület.
A templom igazi különlegessége a karzatok aljának festett kazettás burkolata, mely a népi rokokó színpompás alkotása. A két kórus borítását összesen száztíz festett kazetta díszíti. "A patai festett díszítés legfőbb jellemzője a finom eltérések mellett is az egységes stílus és a témagazdagság. Az ábrázolás tárgyának sokféleségével kiemelkedik a dél-dunántúli templomok sorából." (Zentai Tünde néprajzkutató).

Forrás
patapoklosi.hu

Változások
2013.08.29. A ládát meggyógyítottuk, a 2-es pontot pontosítva