Négypontos multi. Az első ponton jelszórészletet és a következő pont koordinátáit találod. Minden ponton egy szép templom, jelszórészlet és újabb koordináta vár, a legvégén pedig egy 0,5 l-es, 17 cm magas, henger alakú kincsesláda.
1. pont: Sarokban mágneses
2. pont: Piactábla
3. pont: Villanyoszlopon matrica
4. pont: Láda diófa ölelésében

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Bonyhádi ökumené
A vallási türelem gyakorlására szép példa Bonyhád, ahol a hazai négy történelmi egyház hívei békességben éltek
egymás mellett évszázadokon át.

Megközelítés
Bonyhád központjában, a katolikus templom mellett (első pont) hagyhatod a kocsidat, innen kb. egy órás séta vár rád. Ha nem akarsz sétálni, a másik három pont közelében is tudsz parkolni.

Bonyhád rövid története
A középkorban Bonyhád falu még jelentéktelen település. A török megszállás idején a vidék falvainak jelentős része - így Bonyhád is - szinte teljesen elnéptelenedett. Az 1715. évi összeírás mindössze 16 (7 magyar és 9 rác) jobbágycsaládot említ a faluban.
A habsburg közigazgatási rend kialakítása során új földesurak jutottak birtokhoz a Völgységben. De hiába a föld, ha nincs, aki megművelje! Az új földesurak, báró Schilson János Mihály és Kun Ferenc a túlnépesedett német tartományokból hívtak telepeseket. 1730-ban Bonyhádon a családok száma 47, jórészt Fulda környékéről érkezett katolikusok.
Schilson báró örökösei 1743-ban a birtokot eladták Perczel Józsefnek és apósának, Gaál Sándornak, a Kun örökség a Kliegl családra szállt. A 18. század közepétől a Perczelek emelkedtek vezető földesúri családdá. Ők újabb telepeseket fogadtak be : németországi evangélikusokat és morva-galíciai iparos-kereskedő zsidókat.
Az 1767. évi úrbéri összeírás idején a bonyhádi jobbágycsaládok száma már 100, a lélekszám pedig több mint 800 fő.
1782-ben II. József Bonyhádot mezővárosi rangra emelte. A vásártartási joggal és bizonyos autonómiával járó kiváltság jótékonyan hatott a gazdasági-társadalmi fejlődésre és a népesség gyarapodására (1786: 3000 fő, 1820: 4700 fő, 1845: 5300 fő).
A döntően német nyelvű lakosság vallási megoszlása a reformkorban a következő: 40 % katolikus, 30 % protestáns (főleg evangélikus) és 30 % izraelita.
Egyed Antal plébános szerint a németek "józan értelműek, a félszegség ritka nálok, nyakasak, zsembelödők, iparkodóak". Perczel Mór feljegyzéseiben "a zsidóság birtokolta a nyers termékekkeli kereskedést... A zsidó a társas élet nélkülözhetetlen faktora, és így a nemzetnek hasznos tagja volt".
A kiegyezés korában Bonyhád elvesztette mezővárosi státusát, és község (1872), majd nagyközség (1903) kategóriába sorolták. A lélekszám 6000 körül mozgott.
A 20. század közepén a tragikus "újkori népvándorlás" gyökeres változásokkal járt, s Bonyhád nyelvi, etnikai és vallási összetételét átalakította. A veszteségek (a zsidóság likvidálása, a svábok kiűzése) és a gyarapodások (a székelyek és a felvidéki magyarok betelepítése, a vidékről beszivárgás) nem kevés feszültséget okoztak. A fájdalmak tompulásához, egy új közösség kialakulásához majd egy emberöltőre volt szükség.
1977-ben Bonyhádot ismét várossá nyilvánították.

1. Római katolikus plébánia templom
1727-34 között az energikus János Márk plébános vezetésével a katolikus gyülekezet fatemplomot és iskolát épített. Miután a betelepítés folytatódott az egyházközség kinőtte kis fatemplomát.
A város főterén ma is álló nagyméretű templom építésére a tudós, hittérítő pap, Winkler Mihály plébánossága (1769-1789) idején történt, a Kliegl és Perczel földesurak támogatásával, a protestáns jobbágyok robotmunkáját is igénybe véve.
.A barokk stílusú templomot 1782-ben a szeplőtelen fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
Téralakításában a bonyhádi templom észak-déli irányú hossztengelyre van felfűzve. A szentély a nyolcszög három oldalával záródó, csehsüveg boltozatos. A tömegalakításban meghatározó a homlokzatból kilépő alacsony, hagymakupolás torony, a nyeregtetős, hasábalakú, lekontyolt hosszház. A falazatok és boltozatok építőanyaga tégla, a tetőszerkezete fenyőfából készült, hódfarkú cseréppel fedett. Jellemzőek a hegedű alakú és íves záródású ablakok. Érdemes megfigyelni a déli homlokzat szobrait. A hagyomány szerint Szent Péter mellett Szent Pál szobra kellene, hogy legyen. De itt, a jobb oldali szoborfülkében a katolikusok által nagyon ritkán ábrázolt Mózest láthatjuk. Mi ennek az oka? Winkler Mihály missziós feladatának tekintette a betelepült izraeliták katolikus hitre térítését. Az ő kedvükbe kívánt járni ezzel a szoborral és tanult meg jiddisül is. Teológiai felkészültsége és minden igyekezete ellenére terve sikertelen maradt.
1925-ben avatták fel a templom keleti fala előtt a "Katonabajtársak" szobrot amit "A világháborúban elesett bonyhádi hősök emlékére 1914 -1918" szenteltek. 160 név sorakozik rajta.
1927-ben Mayer Albert pécsi orgonamester új orgonát készített, az orgonaszekrényt megtartotta eredeti formájában.
1990-ben Jónás János plébános (1979-2005) szervezésében nagyszabású külső és belső felújítás történt. Ehhez hozzájárultak a Bonyhádról Németországba kitelepített hívek anyagi segítségével és a helybeliek, nemcsak adományaikkal hanem munkájukkal is.
Az eredeti állapotában helyreállított kimagasló jelentőségű Utolsó Vacsora freskó helyreállítása 2006. június 30-án befejeződött be. A főoltár, a mellékoltárok; a gyóntatófülkék; a szószék eredeti barokk stílusú helyreállítása; új csillárok és belső bejárati kapu készítése is megvalósult.

2. Zsinagóga
Az első imaházat Bonyhád első rabbija, R.Jichok ha-Lévi Spitz építette, aki 1746 és 1768 közt működött Bonyhádon. Ez az épület elpusztulhatott, mert 1782-ben már arról értesülünk, hogy nincs önálló imaházuk, hanem a Perczel családtól bérelnek helyiséget istentisztelet céljára. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben viszont már gyászdalban siratja el a tűzvész martalékává lett zsinagógát, ami valószínűleg az imént említett bérelt épület lehetett. 1795-ben új zsinagógát építettek. Alig telt el pár év, egy újabb épületre is szükség mutatkozott. 1801-ben a közösség Perczel Zsigmonddal szerződést kötött arról, hogy templom céljára épületet vásárolnak az uradalomtól, a régi templomhelységet pedig átengedik a talmudegyletnek.
Egy 1807-es összeírás szerint az említett két zsinagóga mellett még egy magánháznál is folyt istentisztelet.
A művészettörténeti kutatás szerint a ma üresen álló zsinagóga az 1795-ben emelt épülettel azonos, amit 1868 óta a neológ hitközség használt. Műemléki szempontból azért fontos, mert lényegében ma is őrzi XVIII. századi állapotát. Jelentősebb átalakítást csak egyszer, 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek. A nagyon leromlott állagú épület felújítási munkálatai elvileg 2002-ben kezdődtek el, de sajnos nem sokra jutottak vele az elmúlt tíz év alatt. Az épület régi fényére méretéből és érdekes ablakaiból következtethetünk.

3. Református templom
A bonyhádi reformátusok a XVIII. század kezdetétől lakták a települést. Szerény kisebbséget képviseltek a német katolikusok és evangélikusok, valamint a zsidóság mellett.
II. József 1781. évi türelmi rendeletét követően a település egyik birtokosa, Kun Ferenc megengedte számukra a vallásgyakorlást. Paticsfalu templomuk 1796-1801 között épült.
Az eredeti torony megrongálódása után 1877-ben készült a neobarokk épület ma is látható faszerkezetű tornya, amelyben két harang lakik.
A templom építésének 200 éves évfordulója alkalmából a gyülekezet teljesen felújította otthonát, melyről hálaadó istentiszteleten emlékezett meg 2001. május 20-án.

4. Evangélikus templom
A bonyhádi evangélikusok sokáig Majos alá tartoztak. 1795-ben kezdték saját templomukat építeni, ami a Majostól való fokozatos elszakadást is jelentette. A karcsú, szép arányú templom kialakítása Schneiderhahn Fülöp bonyhádi építőmester érdeme. Külső megjelenését tekintve egyike a legszebb magyarországi evangélikus templomoknak. A belső térben sajnos ma már csak a szószékoltár az eredeti. Az oltárkép és a karzatképek is a XX.sz. elejéről származnak. Az első, a kistormási März Ádám által 1818-ban készített szép orgona Szekszárdra került, amikor 1931-ben új orgonát kapott a templom.
A XIX. század elejétől az önállóvá váló egyházközösség fokozatosan átvette a Völgységben a vezető szerepet, amit csak tovább fokozott az, amikor 1874-ben Sárszentlőrincről ideköltözött az evangélikus gimnázium.

Forrás:
Bonyhád látnivalói
Fotók: Dr. Lázár Gy. Levente és Dr. Keller Péter

Az első megtaláló jutalma egy geocoin.