Dugás-kút
A hírneves forrást bemutató láda (mérete 16 cm * 10 cm * 12 cm) a Zselici Tájvédelmi Körzet Dugáskúti-erdő nevű részében rejtőzik soktörzsű fa védelmében. A környék erdői a SEFAG kezelésében vannak, náluk általános szabály az erdőlátogatásra az, hogy a szarvasbőgés időszakában (egész szeptemberben, de helyenként októberben is) az erdőkben csak 9 és 15 óra között tartózkodhatunk. Az agancsgyűjtés időszakában (február-március) kizárólag a kiépített utakon, és a jelzett turistautakon szabad járni. Az erdőlátogatási korlátozásokat tekintve ez a térkép hasznos lehet. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Megközelítés
A Csillagpark megnyitása óta Simonfa felől szabad a behajtás a ropolyi erdőgazdasági aszfaltos útra, és a kiinduló pont a Ropolyi-tó lehet.
A Dugás-kút forrás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra jelzésről itt N 46° 14,654' E 17° 46,484' 175 m [GCDUGA+elágazás] leágazó jelzetlen szekérúton érhető el a Dugáskúti-erdőben, a Ropolyi-tó N 46° 14,634' E 17° 46,554' 172 m [GCDUGA+Ropolyi-tó] közelében, amely mellett esőbeálló és turistapihenő várja a természetjárókat. (Jelzett turistautak vezetnek akár a kiltátótoronytól, akár a tó keleti partjáról indulva.)
Nagyobb gyalogos \ kerekes túrák
1. Az első útvonal 7,1 km hosszú. Ekkor a kék sáv jelzés mellett, a zselickisfaludi N 46° 16,147' E 17° 43,846' 170 m [GCDUGA+1.parkoló] Vándor-turistaháztól indulunk. Az út első szakasza hosszú emelkedővel, mélyúton halad, míg felér a Bereknyei-szőlőhegyre. Innentől a Tergócs-erdő felé a dombháton haladva több helyen is kilátás nyílik a környező völgyekre és dombvonulatokra.
Hamarosan a Tergócs-erdőn át vezet utunk, érintve a táblával jelzett, különleges hársfaligetet, majd elérjük az évezredes múltú, mára eltűnt Kardosfa község helyén álló Hotel Kardosfa Ökoturisztikai és Konferenciaközpontot - az erdészet által kirakott tábláról megismerhetjük az elnevezés eredetét és a hely történetét is -, majd később a Ropolyi-horgásztó közelében elérjük a forráshoz vezető jelzetlen út kiágazását.
2. A másik útvonal hosszúsága 7,7 km. A 67-es útból Simonfától délre ágazik ki N 46° 15,558' E 17° 49,714' 260 m [GCDUGA+2.parkoló] a kezdetben kék kereszttel jelzett, aszfaltos erdőgazdasági út, végig ezen haladunk a Ropolyi-tóig. Az út első szakasza szép kilátást nyújt a jellegzetesen vízszintes dombhátakkal keretezett zselici tájra. Később az út a Zselici Tájvédelmi Körzetben halad, ahol az útról nem térhetünk le az erdőbe. Ezt a területet bükkös-ezüsthársas erdőtársulás uralja, az utóbbi génbankjaként szerepel. A Ropolyi Vadászház közelében az útról kis kitérőt téve, a környék történetét információs tábla ismerteti. Utunk érinti a nagy múltú, de mára eltűnt Ropoly község területét. Itt kis szakaszon a piros sáv jelet követjük, majd becsatlakozik a kék sáv , és a Ropolyi-tóig azon haladunk, ahol rátérünk a fentebb ismertetett szekérútra.
Az elágazás megközelítése két irányból is jellegzetes zselici tájon át vezet, ami azt jelenti, hogy a látóhatárt minden irányból közel vízszintes, nagyjából azonos magasságú, hosszan elnyúló dombgerincek zárják. A jellegzetes tájképnek a Zselic földtani múltja adja a magyarázatát. A Zselic fő tömegét a Kárpát-medence nagy részét kitöltő egykori Pannon-tó medencéjének homokos-agyagos feltöltése, a "sárgaföld" adja a helyenként akár kilométeres mélységben fekvő több száz millió éves kőzetek fölött. A Pannon-tó teljes feltöltődése után a terület 200...300 méter magasságú fennsíkká emelkedett a földkéreg mozgásai során. A földkéreg későbbi törései mentén az erózió völgyek sokaságát mélyítette a fennsíkba. Azt mondhatjuk, hogy errefelé nem hegyek keletkeztek, hanem völgyek, és ami közöttük megmaradt a fennsíkból, azok ma a völgytalpakhoz mérve 60...100 méter magas dombok (helyi fogalmak szerint hegyek). A dombtetőket és lejtőket többnyire a későbbi időszakokban szállóporból lerakódott 10...30 méter vastag löszréteg borítja.
Dugás-kút forrás
A forrást N 46° 14,115' E 17° 46,691' 188 m [GCDUGA+Forrás] régebben fa dongákkal (dugákkal) védett merítős medencével foglalták, de az 1971-es vadászati világkiállítás alkalmából kőből falazott, boltívvel védett formában újították fel. A 2000-es évekre a forrásház tönkrement, vize a gyűjtőmedencéből nem kifolyócsövön, hanem alsó repedéseken folyt ki. A forrás 2014-es felújítás során nyerte el mai formáját.
A tartós aszály időszakát kivéve bővizű forrás a Ropolyi-árok nevű vízfolyás egyik eredése, amely aztán északra veszi az irányt, felduzzasztva létrehozza a Ropolyi-tavat, majd a Berki-patakkal egyesülve 15 km után ömlik Kaposba.
A forrás mellett kis erdei pihenő várja a természetjárókat asztalokkal, padokkal és tűzrakó hellyel.
A völgyben vezetett valaha (1917-1929) a Kaposvár - Ropoly keskeny nyomközű gazdasági vasút, amelynek emlékeként a SEFAG egy vágányszakaszt és tájékoztató táblát helyezett ki.
Zselici betyárok
A kút története összefonódik a somogyi betyárok emlékével, elsősorban Patkó Bandi legendáival. A környékbeli erdők voltak a Patkó fivérek, Patkó János és öccse, István - becsületes nevükön Tóth János 1825-1862 és István 1827-1862 - bandájának egyik rejteke [1]. Ropoly környéke útvesztő völgyekkel szabdalt, sűrű erdőivel a törvényen kívüliek számára sokáig jó búvóhelyet jelentett. A népi emlékezet alapján egyetlen személynek, Patkó Bandinak emlegetik a két fivért a legendák és népdalok. Annál is inkább, mert sok a közös vonás életsorsukban: eleinte közös bandában tevékenykedtek, majd szétválásuk után a halál is ugyanabban az esztendőben érte őket. Összekülönbözésük miatt István áttette működési területét a Koppány völgyébe. 1862-ben bandája tűzharcba keveredett Nyim határában a zsandárokkal és megsebesült. A vezért a többiek Nagybábonyba menekítették, de másnapra elhunyt. Az egyházi szertartást megtagadták tőle, ezért a temető partoldalában földelték el. Sírhelyét egy kopjafa őrzi a mai Bábonymegyerben.
János bandája a Zselicben maradt, és a déli területeken folytatta tevékenységét, míg őt is elérte a sors keze. Szintén 1862-ben Galambok határában folytattak tűzharcot a hatóság embereivel. Súlyos sebesülése után pajtásai Fenékpusztára menekítették, de sebe elüszkösödött, helyzete reménytelenné vált. Agyonlövette magát - hűséges pajtását, Bergán (Fülöp) Jánost kérte meg, hogy szabadítsa meg szenvedéseitől [2].
Kirándulások a környéken A kardosfai szállodától több helyi jelzés indul.
A. Zöld házikó: Kardosfa - Enyezdi Barakk Vadászház - Kishárságy 7,5 km
B. Zöld bükklevél: Kardosfa - Ropolypuszta - Génrezervátum 6,5 km
C. Zöld szarvas: Kardosfa - Szarvasfarm 6,8 km
D. Zöld tölgylevél Kardosfa - Betyársír - Görgényi vadászház - Zselickisfalud 23,7 km
E. Zöld hárslevél: Kardosfa - Emlékhársas 2,7 km (része az 1. útvonalnak)
Felhasznált források: [1] Szerk. Dávid János: Kaposvár és környéke. Dávid kiadó, 2000. p. 190. [2] Király Lajos: Híres betyár vagyok. Somogyi Honismereti Egyesület, 2002. p. 177- 178 Észak-Zselic forrásai Tótszentgyörgy község honlapja Megjegyzés
A betyártörténetek nemcsak a nép képzeletében alakulnak-szépülnek, sajnos a felhasznált forrásmunkák is egészen eltérő adatokat tartalmazhatnak. Magam Patkó Bandi történetét komoly szaktekintélyek munkáiból több változatban gyűjtöttem ki, és azt a változatot írtam le, amelyik valamilyen okból a leghihetőbb. Nem vettem figyelembe például Mészáros Ádám & Rózsás Márton (Somogyi Múzeumok Közleményei 18: p 251-260 Kaposvár, 2008.) véleményét, akik ezt írják: 'Ezen a néven két betyár, Patkó István és János (valójában Csorba István és Bergán János) működött, nevük és legendájuk a folklórban, a népi emlékezetben Patkó Bandi apokrif személyében fonódott össze. Csorba "Patkó" Istvánt 1862-ben, Bergán "Patkó" Jánost 1864-ben lőtték agyon a pandúrok.'
Ennek ellentmond többek között az, hogy Patkó István Tóth Istvánként szerepelt a halotti anyakönyv bejegyzésének megfelelően (Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, Új-Somogy Nyomda 1944.) a sírja fölé állított korabeli fejfán, lásd a róla megemlékező POI-t.
A betyárokról szóló hitelesnek tűnő adatok is ellentmondásosak. Egyrészt tisztességes családjuk érdekében álnéven szerepeltek, amelyet időnként változtathattak is. A tűzharcban elesettek azonosítása személyes iratok híján megbízhatatlan volt. Gyakran a nagyobb nevű elesett, de élőnek híresztelt vezér nevével szerzett magának tekintélyt a futóbetyár, de az is előfordulhatott, hogy az elfogott bajtárs a vezéreként azonosította valamelyik elesett közbetyárt, így segítve az elmenekült vezér társadalomba való visszailleszkedését.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk flevyvel. Ládával minden rendben volt. Egy kicsit elkezdett ránk sötétedni, ezért igyekeztünk vissza a parkolóba. Csodálatosan szép így téliesítve is ez a környék. Lefelé sétálva egy nagy csorda szarvassal találkoztunk.
Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltuk, köszönjük az ötletes rejtést! Élveztük a szép, igazi erdőt és a madárcsicsergést. A tóhoz vezető úton pedig rengeteg szúnyoggal és bébi békával találkoztunk. Hátha az utóbbik megnőnek és megeszik nemsokára az előbbiket. Úgy talán kevésbé lesz csapkodós a séta. :) [Geoládák v3.12.10]
Bingo! Megtaláltam! Köszönöm! A kút és a tó már csontszáraz, de a környezet még mindig ugyanolyan szép mint rég. A kis zacskó teljesen el ázott. [Geoládák v3.12.10]
Betelt logfüzet cserélve. Ez most egy kicsit helyrebillentette a mostanában sokszor megtépázott lelkivilágomat, mert a régi logfüzetben alig-alig volt üresen kihagyott lap ill. oldal.
4 napos zselici csavargás Anita, Bea, Judith, Molka, kópé1993, LionDaddy és pliptai társaságában. Idei bázisunk Almamelléken volt, ahonnan csillagtúráztunk. A szokásos frenetikus hangulat mellé szokatlan meleg társult, de ez nem vette el kedvünket a környék felfedezésétől.
A csillagda után látogattuk meg a kék háromszög-kék kör jelzésen. Az alig több mint 2,5 km oda-vissza út közel 170 méter szintet tartalmazott, ráadásul nem tudtunk logbookot cserélni, mert a csillagdánál maradt a kocsiban...
2020 és 2021 zempléni geotúrái után idén a Zselicre esett társaságunk - Anita, Bea, Judith, Molka, kectam, kópé1993 és pliptai - választása. Ennek megfelelően almamelléki szállásunkról csillagtúráztunk az ott töltött 2 napon, de odafelé és hazafelé is keresgéltük a ládákat. 32/14. találat.
A GC272M (Csillagles) ládánál jó sok időt eltöltöttünk az előadással, így ehhez a ládához jó tempóban, ~ 4,5 km/h átlaggal "szaladtunk" le és fel. A forrás ki van száradva, de a láda - eltekintve a teli logfüzettől - rendben van.
A DDK-n Simonfa felől érkezve érdemes erre kanyarodni: bár picit kerülő, de szebb is ez az útvonal a Csillagles láda felett, plusz egy logot is jelent és nem kell aszfalton caplatni!
Megleltük, mély lélegzések közepette a Zselicben Szabinával. Kösszi a rejtést! --- Az a tervünk, hogy ma nem ládázunk, DUGÁBA dőlt... hehe...Ajtony színvonalas rejtéséhez van vasúti csatlakozás...hehehe....sajnos semmilyen szexuális vonatkozást nem találtunk a forrással kapcsolatban....hehehehe. najó, abbahagyom.
Bőszénfáról, az ajánlott parkolóból indultunk egy nagy kerékpáros körre.
A Ropolyi tótól gurultunk be az erdei úton a ládához. Többé-kevésbé járható biciklivel az út.
Megtaláltuk ! 🙂
A GCCSIL rejtés pontjainak végigjárása közben kerestük fel ezt a rejtést is a forgalom elől megnyitott erdészeti utak lehetőségét kihasználva. Köszönjük a lehetőséget! ! [Geoládák v3.4.1]
Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra Abaliget - Zalakomár szakaszát jártam be négy nap alatt, nagy zsákkal, sátorban aludva. A Pölöskei-forrás ládája után felkapaszkodtunk egy dombgerincre, és széles, erdei gépek által járt utakon jutottunk el Ropolypusztára. Gyönyörű a környezet, nagyon szép időnk volt. A Ropolyi-tó partján megpihentünk. A nagy zsákomat hátrahagyva a pihenőbe, elindultam megkeresni a forrást és a ládát. Szerencsére nyírt fű volt a forrásig, így kényelmesen el lehetett sétálni. Először azt hittem, hogy eltűnt a láda, de jobban körülnézve már könnyen meglett. Köszönöm a rejtést!
Zselici ládakeresés húgommal. Ez volt az egyik kedvencünk, szépen felújított forrást, érdekes kisvasúti emléket és szuper rejtést találtunk itt. Az egyetlen negatívum, hogy valaki ételt helyetett a ládikóba, amit természetesen eltávolítottunk. Sok-sok hóvirágot is láttunk, jön a tavasz. :) Köszönöm a rejtést!
Wow! A láda nélkül eszembe sem jutott volna letérni az aszfaltról a csillagpark és a tó között. És mekkora hiba lett volna ez!
Köszönöm! Ezután csak erre. [Geoládák v2.2.5]
A szokásos újévi Dugás kúti sétánkon találtunk egy "befalazott madárodút". Győzött a kíváncsiságunk és kiderült, hogy ez egy geoláda. Kitűnő rejtés, köszönjük!
Csillagkessing közben. Még a vihar előtt. GC272M -től indultunk egy körre: GCCSIL 4. pontja - GCDUGA - GCSZKE 2. pontja (elkezdett dörögni az ég) - GCCSIL 1., 2., ahol aztán utolért a vihar, még éppen idejében sikerült lestoppolni egy jószívű erdészt, aki visszahozott a kocsihoz. Azért a pár perc alatt is sikerült jól elázni a platón.
A rejtés frappáns, igazán beleillő a környezetbe.
Sajnos gyorsan kellett cselekedni, mert két fiatal leány a hangos rikoltozásukkal gondolta elkergetni a vaddisznókat... - meg minden mást is.
Az ilyen emberek ne járják az erdő mélyét, ha félnek.
Még szerencse, hogy időben szembe mentünk velük, és az iszogató őzet lencsevégre tudtuk venni.
Egy jó körben...
A GC272M közelében parkoltunk, majd indultunk ide a Dugás-kúzhoz. A továbbiakban a GCCSIL 1.2.3. pontját kerestük meg, majd balra letértünk. Először a GCSZKE 2. pontjáért, majd átvágtunk a GCMARA-hoz. Az út nagy részén senkivel sem találkoztunk, és ahhoz képest, hogy beengedik az autókat az aszfaltos útra, nem volt nagy forgalom és zaj. Összesen 15 km volt és a legkalandosabbra az utolsó km sikerült.
Zselici séta során ennél a kútnál tartottuk az ebédszünetet és szusszantunk egy jót. Az erdő gyönyörű őszi ruhába bújt. :)
A kút vize is igazán finom.
Köszi
A GC727M megtalálsa után indultunk el a forráshoz, de hajtóvadászat miatt félúton visszafordultunk, mert nagyon közelről hallottuk a hajtók és a puskák hangját.. Legközelebb újra megpróbáljuk. :)
Kóborlás a Zselicben, autóval és gyalog.
A nap utolsó ládája egy rövid séta végén. Egy érdekes ikonnal jelölt úton sétáltunk a ládához. Szépen karbantartott a környék.
A Ropolyi-tónál parkoltunk és onnét gyalogoltunk a ládához. Néhol meggyűlt a bajunk a sárral, de azért mindenhol el lehetett menni.
Köszönjük a rejtést.
GCTOUR aszfaltbetyárokkal közös megtalálás!
Egy szuper gurulás után zötykölödtünk el ide az úttól. MElső volt a láda, majd egy kis ivókúra. S közben egy traktor is megjelent közöttünk.:)
Gyors kitérés, gyors találattal
Köszönöm, hogy megmutattad!
Könnyű séta a Ropolyi-tónál lévő nyuszi-láda után. Az út környéke tele van zsenge medvehagymával. A leírást annyival egészíteném ki, hogy a kúthoz zöld "csepegő forrás" tanösvény jelzés vezet a tótól, mely elvileg körtúra.
Köszönjük a rejtést! Csodálatos helyre hozott a láda! Mintha megállt volna az idő!!! Több kiló sarat cipeltünk a bakancsunkon, de a látványt mindent megért! Az előzetes leírásban nem csak a betyárokról, hanem az ott marad sínpárról is szívesen olvastam volna, hogy mikor, és mire használták, de így is nagyon érdekes volt! Mégegyszer köszönjük!
Nyanya, Yeti
Zselici családi kirándulás során. Ötletes rejtés, de mintha tegnap már láttunk volna hasonlót :-). Nagyon tetszett a táj, a halastó, az erdő, a forrás. A láda mellett a kisvasút hídjának maradványa pedig külön bónusz volt a gyerekeknek. Köszönjük a rejtést!
Nagyon szép a Ropolyi-tó. A kút szépen felújítva, sajnos a láda mellett a kivágott fát rakták kocsira, így nem álltam neki keresni. A fotó alapján kérnék egy jóváhagyást.
Megtaláltam! :) Sajnos ezt múltkor ki kellett hagynunk, de ma a szép napsütéses tavaszias időt kihasználva megkerestük. A tónál parkoltunk le, majd onnan gyalog folytattuk a fennmaradó távot. A tó környezete igényes, a panoráma pedig fantasztikus!... :) Útközben láttunk több disznó túrást ill. pata nyomot is; persze ez nem véletlen, hiszen a kis patak az erdei állatok ivóhelyeként szolgál. A szokásos Ajtony féle praktikus rejtést gyorsan megleltük; de erről a kútról még sose hallottunk, köszi hogy megmutattad! :) Egyébként a kutat valóban most újítják fel; a kardosfai úton pedig fakitermelés zajlik. Köszi a lehetőséget. :)
Az egyik kedvenc részem lett a Zselicben ez a Ropoly és Kardosfa közötti rész. A Dugás-kút is remek hely, egy nagyon aranyos kis családdal találkoztunk a forrásnál, így Újév napján meg is lepődtünk hogy más is túrázásra adta a fejét. Köszi a rejtést!
Ma Ajtony napot tartottam. Volt egy délelőttöm pár multi és egy hagyományos láda végigjárására. Kerékpár nem volt nálam, így autós drive-in módon próbáltam a pontokat beszedni. Általában sikerült is. A Zsilic 2 keréken multival kezdtem Kardosfa felől. Itt gyorsan a Dugás kútnál egy kis sétát tettem. Visszaállva a kerékpáros multiba, a második pontja után láttam, hogy keresztezi a Postakocsi multi is az utamat. Elég jó minőségű földesútnak tűnt, ezért a 3-as és 4-es pontot gyorsan összeszedtem a kerékpáros multi közben. Mire végeztem vele, megláttam, hogy a 4 fa multi is kiabál, hogy keressem meg. Bőszénfa, Gálosfa, Cserénfa sorrendben meg is kerestem ezeket is. Után még belekóstoltam a Kaposvár dombjai multiba, de nem volt időm végigcsinálni, ezért Lonkahegy után lekanyarodtam a 67-es útra, és Zselickislak felől a postakocsi multi első két pontját is abszolváltam. Innen már csak Simonfára kellett visszakanyarodnom, hogy a 4fa túrát is befejezzem. Aztán mennem kellett ebédelni:)
Jó kis túra volt, régen nem geoládáztam, köszönet a rejtésekért, köszönet a lehetőségért, igazán élveztem.
Hmmm... Még sosem mertem a Ropolyi tótól beljebb menni. Nagyon kellemes, de főleg csendes hely. Jó volt a megtalálás után kicsit "ejtőzni" a padokon és hallgatni a semmit! A rejtés érdekes! :)
DDK közben kihagyhatatlan láda.
Gyönyörű napos,meleg időt fogtunk ki.
A kis tó vize szépen csillogott,a halőr
nagyon unatkozott. A forrás elég viharvert
állapotban van,az oldalából csorgott egy
kevéske viz.A ládát először nem találtuk a
fa lábánál.Mikor lefotóztam a fát,akkor vettem
észre a rejteket.
Gc2ker közben tértünk ki érte a leendő forrás jelzésen. A ládánál éppen a keresést feladni készülő kesserekbe botlottunk így létrejött az üzlet: Mi segítünk megkeresni a ládát, cserébe kipróbálhatjuk a gyerekek íjait:)
Előre, gondosan eltervezett útvonal kerékpáros bejárását akartam vasárnap reggeli indulással végrehajtani, amin az sem változtatott egy cm-t sem, hogy közben scele is bejelentkezett túratársnak. Örültem a társaságnak, mert a környék annyira nyugodt és szép, hogy jó, ha az ember megosztja valakivel az élményeket, tapaszatokat. Scelével ráadásul régen bringáztam, így volt miről beszélgetnünk bőven. Fél kilenc környékén találkoztunk a ZS67 kilátónál a 67-es út mellett. Jó kis kessertalálkozó jött össze, hisz' mikor leparkoltam épp a kilátóban tartózkodott Mathau, Gubirobi és hölgy kísérőik :-) Ők is valami bringázáson törték a fejüket.
Scelével szépen elindultunk déli irányba a 67-esen, de kisvártatva a Hotel Kardosfa (nini egy újabb -fa!) táblájánál jobbra borítottunk egy jó minőségű erdészeti aszfaltos útra. A GC2ker pontjai adták a kör nyugati részének a vázát, 4-3-2-1 sorrendben. Persze beiktattuk azokat a ládákat is, amik valamelyikünknek nem voltak még meg: Dugás-kút, Ropoly, Milleniumi emlékhársas és a Surján völgyét.
A Dugás-kúthoz mély érzelmek fűznek. Tavaly volt a környéken egy december eleji DDRKT esemény, ami nagyjából arról marad emlékezetes, hogy iszonyatos hóvihar tombolt odakinn :-) Ennek ellenére akkor - némi kalandvágytól fűtve - nekiindultam, hogy slick gumis trekking bringámmal eljutok a Dugás-kútig és vissza. Légvonalban másfél kilométerre tudtam megközelíteni, de olyan iszonyatos időjárási körülmények között, amiben előtte soha nem volt részem. Számolgattam és arra jutottam, hogy nekem azonnal vissza kell fordulnom, hogy ne szivassam meg a magpet buszos társaimat. A bringát kb. 20 perce hagytam magára és teljesen behavazódott. Tegnap tekertem azt az útvonalat és annyira más képet mutatott, csak egy két jellegzetes pontról ismertem fel újra a bejárt szakaszt. Ég és föld volt a különbség. Ma egy egyszerű, kilométeres kitérő volt. Semmi kihívás, de elégtételt éreztem :-)
Szép hely amúgy, főleg a tó és a kis völgy. Köszönöm a rejtést! Profi munka.
Kerékpáros találat.:-) A geocacing versenyen most mint fesztiválon vettem részt, így a közeli bringás multikra vetettem rá magam, persze nem válogattam és a nem kerékpáros, meg nem multi is áldozatul esett ami épp utamba akadt.:-) ide is betekertem a tó mellett. A kútból sajnos épp nem folyt a víz, de a hely tényleg szép.
A Gc2ker teljesítése közben ugrottam el a forráshoz. A bringákra feleségem vigyázott a műút mellett én pedig futva tettem meg az utat a ládáig és vissza. A láda az orrom előtt volt, mégsem találtam egy jó ideig. Hiába, a szokványos rejtésekez vagyunk szokva.
A vaddisznó óvatos állat, de ha a malacait vezeti, annyira aggódik értük, hogy nagyon agresszív tud lenni. Nagyon helyesen tetted, hogy elkerülted őket.
Hosszú szünet után kerekeztem egy nagyot a Zselicben.
Felkerestem a Vadvirág út szobrait (köszönöm a rejtést), majd a Milleneumi emlékhársast, aztán a Dugás kút jött.
A ládát nem tudtam (mertem) keresni, mert egy meglehetősen népes vaddisznókonda turkált a megfelelő irányban 10-12 malaccal.
A körülményekre tekintettel, kértem a rejtőt, hogy a láda megtalálását fogadja el!
Köszönöm a segítséget!
Sziasztok!
Csodálatos időben, csodálatos helyen sikerült az első ládánkat megtalálni.
Két gyerkőccel (3 és 14 évesek) tettük meg a ropolyi tótól a kevéssel több, mint 1 km-es távot.
Láttunk egy csapat szarvast, egy mókust, ebihalakat, vadkacsákat, hallottunk kakukkot, fácánt, énekes madarakat.
Nagyon jól éreztük magunkat! :-)
Köszönjük a rejtést!
Köszönöm Ajtony Vezér, hogy ládát telepítettél ide, és hogy megemlítettél a leírásban. Talán én vagyok az egyetlen, aki nem a tó felől közelítette meg a helyet! Mikor először itt jártam, vadmacskát is láttam!
Sokat járunk a környéken kirándulni, de a forrást még nem láttuk. Az alvó zselici táj most is szép volt. Mi meg nyakig sárosak lettünk a séta végére. Két coin beköltözött.
Köszönjük a lehetőséget.
Volt egy kis dolgom Ropolynál, így aztán gondoltam összekötjük a kellemest a hasznossal, és egy kis sétát is beiktatunk a ládához. Már régóta szerettem volna eljönni errefelé, a láda csak megerősített benne, hogy érdemes.
Csodálatos az óriási kidőlt fa a közelben, a gyerekek nagyon jót játszottak rajta.
Részt vettem a rejtésben, ezért az első néhány hely meghagyása után bejelentem a megtalálást.
Erről a forrásról már régen hallottam, de csak idén láttam először. Aztán nemsokára másodszor is: most, amikor rejtettük a ládát. Nagyon várom már, hogy elkészüljön a forrás felújítása!
Tegnap délután nyugodtan konstatáltam, hogy Ajtony mester ismét talált egy különleges, megmutatásra érdemes helyet Somogyországban. Estefelé viszont - ahogy újra meg újra a ládaoldalra nézve továbbra sem láttam találatot - kezdtem izgalomba jönni. Különösen a másnapi időjárás előrejelzés megismerése után: 15 fok körüli csúcshőmérsékletet prognosztizáltak Dél-Dunántúlra. Megpróbáltam hát összeszedni legékesebb szólásomat és szemérmetlen ajánlatot tettem Strombus-nak egy másnapi közös tekerésre a Dugáshoz. Nem telt bele sok idő és meg is érkezett az igenlő válasz - ám közben a szűz ládát már kezelésbe vette egy közeli pár. Kicsit elbizonytalanodtam, de végül Strombus logisztikai ajánlata meggyőzött: érdemes lesz a Zselicbe menni Dél-Baranya helyett.
Másnap a hosszúra nyúlt éjszakai műszak után fél tizenkettő felé sikerült elhagynunk Pécset. Szentlászlónál járművet váltottunk és - számomra kicsit - kemény tempóban nekiestünk a 67-es útnak, ahonnan Kardosfa felé tértünk le. Ropolynál megálltunk a Rejtő másik ládájának deflórásítására majd az előző nap defloreáláson túlesett Dugás-kúthoz haladtunk. A rejtés kifejezetten igényes volt - a látnivalók közül viszont nekem inkább a közeli Ropolyi-tó tetszett, amelyet lényegében körbejártunk a ládától/-hoz jövet-menet. Túl sokat nem időzhettünk, mert még jópár kilométer várt ránk: Kardosfa- Szenne- Bárdudvarnok- Bánya- Bőszénfa- Antalszállás útvonalon haladtunk tovább.
Köszönet a Rejtőnek, hogy remek apropót teremtett az egyik utolsó idei bringabarát napon egy kiadós tekeréshez - és ugyanekkora köszönet Strombusnak a logisztikáért és a motiváló társaságért! 20121119_Zselic
Tegnap éjjel az alábbi című e-mail virított a képernyőmön Fairy-től: "Dugás holnap?" Mindig is szerettem a célratörő férfiakat, így azonnal igent mondtam. Mire leleveleztük a részleteket, kiderült, hogy Fairy-nek az erdő mélyén már nem szűzzel lesz dolga és ez egy kicsit elkedvetlenítette. Végül mégis megegyeztünk a mai randiban. Jó későn, kb. 12:40-kor rajtoltunk Szentlászlóról biciklivel. Eleinte a 67-es úton, majd Bőszénfánál az erdészeti útra térve, a Ropoly ládát érintve, szép környezetben, jó minőségű aszfaltos úton tekertünk egészen a Ropolyi-tóig. Innen már nincs 1 km-re sem a láda, de az egy kicsit keserves km volt a kátyúkkal gazdagon tarkított, kerékmarasztaló földúton.
Először a forrásház került a szemünk elé, majd a pontos koordinátáknak köszönhetően a láda is hamar meglett. Jó kis rejtek!
Visszafelé a tó másik oldalán jöttünk. Itt nem volt sáros, viszont vakondtúrásoktól(?) hepehupás.
Útközben favágók mellett mentünk el, - kicsit féltünk, hogy ránk döntik a fát. Elég közeli lövések hangját, majd hajtók csujogatását hallottuk. Szerencsére nem lőttek le és egy megriadt szarvas sem ütött el minket. Hogy mit meg tesz az ember egy jó Dugás, akarom mondani rejtésért!
Utunkat a Milleniumi Emlékhársas felé folytattuk.
Köszönet a rejtésért. Nargoth-val és Puszi kutyával.
Vasárnapunk kicsit zsúfoltra sikeredett, aztán Nargoth este nyolckor megkérdezte, nem megyünk-e ládázni? Fejlámpánk, bakancsunk, kalandvágyunk volt, így neki indultunk. A tavat persze nyomokban sem láttuk meg a nagy sötétben, de végül is azt már ismerjük, kedveljük. A forrásról nem tudtunk, még sötétben is szép a hely.
Ami igazán lenyűgözött az az éjszakai élet! Micsoda tömeg: csorda-tali a tóparton, futkározás az úton, föld turkálás az útszélen, hihetetlen állatsereglet vonult fel előttünk, Puszit nem is mertük elengedni, szigorúan pórázon jött velünk.
Köszönjük! Esti kutyaséta helyett inkább ládáztunk egyet!
Nagyon tetszett a hely - még sötétben is -, nekünk teljesen új volt a hely, pedig milyen közel van a tóhoz!
jelzésről itt 
N 46° 14,654' E 17° 46,484' 175 m [GCDUGA+elágazás]
N 46° 14,634' E 17° 46,554' 172 m [GCDUGA+Ropolyi-tó]
N 46° 16,147' E 17° 43,846' 170 m [GCDUGA+1.parkoló]
jelzett, aszfaltos erdőgazdasági út, végig ezen haladunk a Ropolyi-tóig. Az út első szakasza szép kilátást nyújt a jellegzetesen vízszintes dombhátakkal keretezett zselici tájra. Később az út a Zselici Tájvédelmi Körzetben halad, ahol az útról nem térhetünk le az erdőbe. Ezt a területet bükkös-ezüsthársas erdőtársulás uralja, az utóbbi génbankjaként szerepel. A Ropolyi Vadászház közelében az útról kis kitérőt téve, a 
jelet követjük, majd becsatlakozik a kék sáv 
Kardosfa - Betyársír - Görgényi vadászház - Zselickisfalud 23,7 km
