Elhelyezés időpontja: 2012.11.10 00:00
Megjelenés időpontja: 2012.11.16 14:59
Utolsó lényeges változás: 2012.11.17 11:56
Utolsó változás: 2018.09.30 10:55
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: RoriZo
Ládagazda: RoriZo Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 227 + 8 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP
1. pont a láda, kb. 2,5 m magasan a kőfal egyik üregében kővel takarva, ha felfelé indulsz a S+ jelzéssel párhuzamos patak medrében, akkor a vízesés előtt kb. 2 méterrel balra esik a rejtek!
Nem kell falat mászni, egy lépést fel kell lépni hozzá! A GPS koordináták a magas sziklafal miatt pontatlanok lehetnek.
14*9*7 cm-es doboz benne a logfüzettel, és az ajándékokkal.
2. pont a hídon felfestett turista jel környékén keress egy GC gravírozott táblát!
Legutóbb a Jakab-hegyen túráztam a fiammal, és összefutottunk macikupac-al ( Papp Zsolt). Szóba került, hogy egyre nehezebb jó helyek találni, és Zsolt adott egy ötletet. Miért nem tesztek egy ládát a Hidasi-völgybe? Az ott lévő GCHIDA a völgy első felén van, és a vízesést mutatja meg, a völgy többi részét nem. Így került ide ez a multi!
Hidasi-völgy
Hidasi-völgy túrázók által gyakran látogatott, erdővel benőtt festői patakvölgy a Kelet-Mecsekben, a Hosszúhetényhez tartozó Pusztabánya kirándulóhely közelében. Nincs köze az ugyancsak baranyai Hidas településhez. A név állítólag onnan származik, hogy a patakon valamikor fahidak vittek keresztül, amelyek ma már nincsenek meg. A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz.
A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.
A völgyben sok jóízű forrás fakad: a Betyár-, György-, Lajos-, Pius- és a Wein-forrás.
Legegyedibb látványossága a Csurgó, egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre. GCHIDA
A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. Eredetileg egy beépített eternitcsőből folyt a víz és szárazon rakott kövekből volt megépítve. A forrás állandó kifolyású, kb. 8-25 liter/perc érték körüli vízkifolyással. Megnevezése a kifolyócső feletti nagy sziklába vésett ovális márványtáblán olvasható. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt. A forrást 2006-ban újította fel Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő.
A forrás egy kis ház alakú háromszögletű építmény, melyben a kifolyócső felett a forrás homlokzatán helyezték el a márványtábláját. Felépítménye mellett több forrásmező is jelentkezik bő hozamokkal. Nagyon bővizű forrás. A foglalásból kifolyó víz 6-40 liter/perc értékkel jellemezhető, de a teljes forrásmező hozama gyakran eléri a 100 liter/perces hozamokat is. Vizét csővezetéken át a közeli mésztufadomig vezették, ahol vízesésszerűen hullik alá a víz. A mésztufakiválás mértéke jelentős. A forrást Csokonay Sándor és Kiss Lajos építette ki 1961-ben, és a közeli Betyár-tanyáról nevezték el.
A lapos kövekből összerakott falazatban látható a márványból készült tábla, alatta a kifolyócső. Vize a felső jura mészkőrétegekből lép ki alacsony hozamokkal. Vízhozama 1-8 liter/perc között változik. A forrást 2007-ben Biki Endre felújította. A forrást Pintér Lajos erdőmérnökről nevezték el, aki a zobáki erdőgondnokság vezetője volt, 1949-ben halt meg. Régen a forrás közelében egy vadászház állt, romjai még ma is kivehetők.
Mára a Wein György-forrás a völgy egyik legnagyobb forrásává vált. A fehér színű mészkövekből épített forrás kifolyócsöve felett látható a szürke gránit névtábla. Csapadékosabb időszakokban a víz a foglalás oldalán is jelentkezik. Hosszú száraz időszakokat követően a kifolyócsövön már nincs vízjelentkezés, hanem attól lejjebb 6 m-re tör elő a talajból. Az alsó forrás minimum hozama 3 liter/perc. Foglalása előtt természetes módon egy barlangocskából lépett ki a víz. A barlangi patakocska medrében korábban sarkos és koptatott kőzettörmelékek mellett vulkáni kőzetek kavicsait is meg lehetett találni. Szélsőséges vízhozamokat produkál, vízhozama 0-400 liter/perc között változhat.
Az első pontot megkerestük a mai túránkon, a 2. ponthoz már nem volt időnk elmenni. Izgalmas a rejtés, főleg ha ennyire csúszik a terep mint a mai napon. Szép hely.
Hosszúhetény felől támadtunk. Az 1. pont tökjó helyen van, bár sétapálca nélkül nem ment volna. Látszik, hogy három hónapja nem járt arra senki, mert a rejteket teljesen feltöltötte a csapadékos ősz hozományaként a sár. A magunk szerény eszközeivel igyekeztünk megtisztítani, hogy a dobozfedélről le lehessen olvasni a kontroll jelszavat. Aztán a bájos Hidasi völgyön felfelé megleltük a kettes jelszavat is. Egész jól tartja magát.
Halló!
Röfi túra a Kelet-Mecsekben. Kösszi a rejtést! --- Elázva érkeztem már ide (1.pont: mindegy volt visszafordulok-e vagy nem), így is csodás volt a patakvölgy. A másik felét másnap bringával gyűjtöttem be.
Szép a tavaszi erdő, és a patak is. A 2. pont közelében parkoltunk, és onnan jártuk végig. Az 1. pontnál kicsit megzavarodtam, mert rosszul olvastam el a leírást, és azt hittem, a másik oldalon van, hát persze, hogy nem ott volt. Az viszont már nem az én figyelmetlenségem, hogy a ládaoldalon össze vannak cserélve a parkolók koordinátái. Szerencsére ez nem zavart meg. Ja és a ládában nem találtunk füzetet, a jelszót csak a doboz tetejéről tudtuk leolvasni (de ott is eléggé elmosódott). A jelszó amúgy nem tetszik. Az elangolosodás a különböző kultúrák létét veszélyezteti.
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrázásról kitérve megkeresett ládánk. Az 1. pontot mi viszonylag könnyebben megközelítettük, nem csúszott a domboldal. A 2. pont a Kéktúrás tájékoztató oszlopon is fent van. Nagyon hangulatos a völgy.
A logok alapján jobban féltem az első ponttól,mint amit a valóságban tapasztaltam.Tudom,hogy mindenkinek más az ingerküszöbe,más körülmények fogadják akár csak pár óra elteltével is,de nem volt olyan vészes most.A rejteket gyakorlatilag már fentről beazonosítottuk,igaz közel sem 2.5méter magasan,jóval lejjebb van.A második pont persze jóval egyszerűbb,egyből belefutottunk a kéktúrás oszlopon,ugyanis ott is van egy,de azért megnéztem a hídnál lévőt is,ami megegyezik az elsőnek látottal.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (235 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 12,169' E 18° 19,801' 348 m [GCHV-1]
N 46° 11,682' E 18° 19,004' 320 m [GCHV+Északi parkoló]
N 46° 12,191' E 18° 19,782' 307 m [GCHV+Hidasi-forrás ]
