Elhelyezés időpontja: 2012.11.10 00:00
Megjelenés időpontja: 2012.11.16 14:59
Utolsó lényeges változás: 2012.11.17 11:56
Utolsó változás: 2018.09.30 10:55
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: RoriZo
Ládagazda: RoriZo Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 189 + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP
1. pont a láda, kb. 2,5 m magasan a kőfal egyik üregében kővel takarva, ha felfelé indulsz a S+ jelzéssel párhuzamos patak medrében, akkor a vízesés előtt kb. 2 méterrel balra esik a rejtek!
Nem kell falat mászni, egy lépést fel kell lépni hozzá! A GPS koordináták a magas sziklafal miatt pontatlanok lehetnek.
14*9*7 cm-es doboz benne a logfüzettel, és az ajándékokkal.
2. pont a hídon felfestett turista jel környékén keress egy GC gravírozott táblát!
Legutóbb a Jakab-hegyen túráztam a fiammal, és összefutottunk macikupac-al ( Papp Zsolt). Szóba került, hogy egyre nehezebb jó helyek találni, és Zsolt adott egy ötletet. Miért nem tesztek egy ládát a Hidasi-völgybe? Az ott lévő GCHIDA a völgy első felén van, és a vízesést mutatja meg, a völgy többi részét nem. Így került ide ez a multi!
Hidasi-völgy
Hidasi-völgy túrázók által gyakran látogatott, erdővel benőtt festői patakvölgy a Kelet-Mecsekben, a Hosszúhetényhez tartozó Pusztabánya kirándulóhely közelében. Nincs köze az ugyancsak baranyai Hidas településhez. A név állítólag onnan származik, hogy a patakon valamikor fahidak vittek keresztül, amelyek ma már nincsenek meg. A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz.
A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.
A völgyben sok jóízű forrás fakad: a Betyár-, György-, Lajos-, Pius- és a Wein-forrás.
Legegyedibb látványossága a Csurgó, egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre. GCHIDA
A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. Eredetileg egy beépített eternitcsőből folyt a víz és szárazon rakott kövekből volt megépítve. A forrás állandó kifolyású, kb. 8-25 liter/perc érték körüli vízkifolyással. Megnevezése a kifolyócső feletti nagy sziklába vésett ovális márványtáblán olvasható. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt. A forrást 2006-ban újította fel Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő.
A forrás egy kis ház alakú háromszögletű építmény, melyben a kifolyócső felett a forrás homlokzatán helyezték el a márványtábláját. Felépítménye mellett több forrásmező is jelentkezik bő hozamokkal. Nagyon bővizű forrás. A foglalásból kifolyó víz 6-40 liter/perc értékkel jellemezhető, de a teljes forrásmező hozama gyakran eléri a 100 liter/perces hozamokat is. Vizét csővezetéken át a közeli mésztufadomig vezették, ahol vízesésszerűen hullik alá a víz. A mésztufakiválás mértéke jelentős. A forrást Csokonay Sándor és Kiss Lajos építette ki 1961-ben, és a közeli Betyár-tanyáról nevezték el.
A lapos kövekből összerakott falazatban látható a márványból készült tábla, alatta a kifolyócső. Vize a felső jura mészkőrétegekből lép ki alacsony hozamokkal. Vízhozama 1-8 liter/perc között változik. A forrást 2007-ben Biki Endre felújította. A forrást Pintér Lajos erdőmérnökről nevezték el, aki a zobáki erdőgondnokság vezetője volt, 1949-ben halt meg. Régen a forrás közelében egy vadászház állt, romjai még ma is kivehetők.
Mára a Wein György-forrás a völgy egyik legnagyobb forrásává vált. A fehér színű mészkövekből épített forrás kifolyócsöve felett látható a szürke gránit névtábla. Csapadékosabb időszakokban a víz a foglalás oldalán is jelentkezik. Hosszú száraz időszakokat követően a kifolyócsövön már nincs vízjelentkezés, hanem attól lejjebb 6 m-re tör elő a talajból. Az alsó forrás minimum hozama 3 liter/perc. Foglalása előtt természetes módon egy barlangocskából lépett ki a víz. A barlangi patakocska medrében korábban sarkos és koptatott kőzettörmelékek mellett vulkáni kőzetek kavicsait is meg lehetett találni. Szélsőséges vízhozamokat produkál, vízhozama 0-400 liter/perc között változhat.
Az oldalsó völgynél a ládához való lejutás némi tervezést igényel...A láda tartalma nyírkos, a ládát fedő kődarab elég kevés védelmet nyújt. A vízesés ebben az időszakban csontszáraz volt. Egyébként szép a völgynek ez a része is.
DDK járása közben kerestem a pontokat, a 2. pont simán meglett, az 1. ponton láttam a láda helyét, vagyis a követ, ami eltakarta. A S+ jelzésről közelítettem, de eső után több, mint 100 km-rel a lábamban, bot nélkül nem ereszkedtem le. A képeket elküldtem, egyeztettem a rejtővel. Csodás ez a völgy, elég sokat jártam a Mecsekben, de itt még nem. Köszönöm a rejtést!
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Az első pont már 2021.06.27-én megvolt, amikor a csobogótól sétáltam fel. Most meglett a 2. is. A völgyet még nem jártam végig, legalább marad még opció egy új túrához. [Geoládák v3.11.3]
Nagyon jó kis túra volt, szép helyekkel. Egyszer már próbáltuk megtalálni ezt a ládát kb. másfél évvel ezelőtt, akkor nem sikerült, most pótoltuk. Nagyon szép a völgy, érdemes volt ide visszajönni.
Mucik, Panna, Juli és Bori
N 46° 12,169' E 18° 19,801' 348 m [GCHV-1]
N 46° 11,682' E 18° 19,004' 320 m [GCHV+Északi parkoló]
N 46° 12,191' E 18° 19,782' 307 m [GCHV+Hidasi-forrás ]
