---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A ládáról
A doboz sajnos nem bírt ellenállni egy felhőszakadásnak, kéretik a logbookot a zacsijába vissza zárni!
A rejtést a parkosítàs miatt àt kellett helyeznem. Egy villanyoszlopon keresd!
SAJNOS a trükkös rejtés megsemmisült. Valami primitív előember ellopta. A pótlása időigényes. Igazából a legbosszantóbb, hogy a játékosokat fosztotta meg egy élménytől.
Megközelítés

Tömegközlekedéssel a Nyugatitól induló 291-es busszal, a Zugligeti út 64 megállóig, vagy a Széll Kálmán térről induló 22-es busszal a Labanc u. megállóig, és onnan pár perc séta a( Kisdobos ) Tersánszky Józsi Jenő közön át.
Autóval érkezőknek közvetlen az épület előtt és után is tágas, bőséges parkolóhely van. (szelektív kuka közvetlen környéke üvegcserepes, inkább ne álljunk rá autóval! )

A zugligeti lóvasút és végállomásának története

Zugliget vadregényes tölgyesei között a kiegyezés és századforduló idején a folyamatosan erősödő fővárosi polgári réteg egyre több nyaralót épített fel magának. A terület vonzerejét a nyüzsgő Duna-parti kereskedelem zajához relatív közelsége, s mégis eltávolodó, időtlen nyugalma, csendessége adta, melyet Petőfi Sándor Zugligetről írt verse: A hegyek közt fejez ki legszebben.

Másik jelentős vonzerejét a déli fekvésű lejtők szőlőgazdaságai adták, melyre szép számmal épültek ki a majorságok, azután a borkimérő vendéglátóhelyek, mint a Szarvas vendéglő, a zugligeti Sípos vendéglő, a Disznófő fogadó és forrás, a Fácán kert és fogadó.

Nem csoda hát, hogy a szervezett tömegközlekedés első járata, a ló vontatású négykerekes társaskocsi, az omnibusz 1832-ben ide, Zugliget völgyeibe indult meg, s ennek egy következő fejlődési lépése volt a pesti oldalon már 1865. május 1-e óta bevált új közlekedési forma: a lóvasút.

A budai oldalon, sínpárokon ló vontatású városi vasúttal először 1867-től a Lánchíd (ma Clark Ádám tér) és Óbuda-Újlak (Kolosy tér) útvonalon utazhatott a konflishoz vagy szekérhez szokott utazóközönség. A második budai lóvontatású járatot a Budai Közúti Vaspálya Társaság (Festetics Béla alapításának köszönhetően) szintén a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki, addig a telekig, amelyen az egykori indóház ma is áll, s melyet az 1867-es nyomvonalterv Hegyesi-féle telekként jelez.

Az útvonal a Bem rakparton északi irányba indult, a Pálffy (ma Bem József) téren fordult nyugatnak a Bem József úton a Mechwart liget felé, majd a Margit körúton haladt a Széna térig. Onnan a Retek utcába befordulva érkezett ki a Fasorra.

A Budagyöngyénél ágazott le az Ördög-árok folyásával létrejött fasorról, s tartott a Budakeszi úton rövid darabon, ahonnan befordult a Zugligeti útra, melyen végig eljött a Laszlovszky-majoron túlra egészen a Hunyad-orom lábáig. A Szépilonán kialakított lóistálló és kocsiszín lett később a villamosok remíze, mely helynév ferdítve Tündérilonaként Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című regényében is megjelent.

A ma is álló és 2017-ben részben visszaépített tégla-fa szerkezetű végállomás-épület 1885-1886 között épült fel a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) számára Kauser József műépítész tervei szerint az 1868 óta üzemelő zugligeti lóvasút-vonal új, maradandó téli-nyári várócsarnokaként.

Az 58-asra sokan úgy emlékeznek vissza, hogy az nem csak egy villamosvonal, hanem egy legenda. A járat népszerűsége megugrott a János-hegyi Libegő 1970. augusztus 20-i átadása után, a hegymeneti pálya állapota, ahogyan az egykori lóvasúti indóházé is, rohamosan romlott, ezt mutatja az 1959-es baleset, amikor két 58-as összeütközött, és egy 1000-es szerelvény felborult. Veteményeskert és egyre elvaduló természet takarta el a romantikus hangulatú homlokzatdíszeket. A BKV budai trolibusz hálózattal kívánta kiváltani hegyvidéki járatait, így a zugligeti vonalát nem is érintette a Szilágyi Erzsébet fasori villamospálya 1975-ös felújítása. 1977. január 17-én a zugligeti villamosjáratot a BKV megszüntette, s helyébe az 58 V villamospótló busz állt, amíg a troli-rendszert kiépítik. De nem építették ki, megszilárdult az ideiglenes buszos pótlás, melyet átszámoztak 158-asra, 2008-tól 291-re, majd a Moszkva tér 2015-ös felújítása idején 102-re, s azóta vissza 291-re.

A zugligeti lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017-ben sikerült az épületet az eredeti, Kauser József-féle köntösében rekonstruálni, Zoboki Gábor építész és társai tervei szerint, immár kibővítve, a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény új központja és egy vendéglátóhely számára. Újra megcsodálhatjuk a hiánytalan lombfűrészelt indákat, rózsákat, akantuszleveket a homlokzaton, mely ékszere a századforduló svájci modorú épületeinek. A XXI. századi igényeknek megfelelően pedig a belsőben télen-nyáron rendezvények, kiállítások, foglalkozások várják a kerület és természet szerelmeseit. A Normafa Park János-hegyet és Zugligetet egyaránt érintő fejlesztése után remélhetőleg a zugligeti indóház újra a budai Hegyvidék kapujaként fogadhatja a kirándulni és feltöltődni vágyó közönséget. Vörösmarty Mihály sorai kísérjék őket a környék felfedezésekor: "Jókedvében teremtette az isten a Zugligetet, gond és bánat itt víg kacagásra derül".

Az épületben a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont működik. A mellette lévő új épületben látható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény.

A kiállítás nyitvatartása:
hétfő, kedd: zárva
szerda-vasárnap: 10-18-ig.

Ládaellenőrzés:
2018.02.09-én új láda elhelyezés

Források

2022.01.10. Ládaellenőrzés. Új logbook.