WAP ON
Orfű déli határában, barlang bejáratához legközelebb álló hatalmas bükk északi oldalán némi avar alatt rejtőzik a 140 milliliteres (kb. 7 * 7 * 5 cm külső méret) geoláda.
WAP OFF

Bevezető
A Nyugat-Mecsek egyik különleges szurdokvölgyébe hívlak ezzel a rejtéssel, ahol a felszínen sajátos mikroklíma és vegetáció, a mélyben varázslatos karsztjelenségek várnak.

A Szuadó-völgy barlangjai
Bár a szakembereket régóta foglalkoztatta a Szuadó-völgy kapcsolata a Vízfő-forrás mögötti barlangrendszerrel és 1969-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport 3 m mélységig feltárta a völgytalpi 3. sz. nyelőt, de a terület beható tanulmányozása csak bő két évtizeddel később kezdődött meg. A Szuadó-barlang 1995-ös feltárása után a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztálya 1997. októberében bontotta meg a 3. sz. nyelő feltöltött torkát. Munkájuk eredményeként egy látványos szálkő-nyelő tárult fel. Ezután a feltárást a nagy mennyiségű agyagos kitöltés lassította. Az immár Trió-barlang nevet viselő alakzat végpontját 2001. február 23-án sikerült megbontani és bejutni a barlang - kötéltechnikával járható - folytatásába. A következő években aprólékos, kitartó munkával a feltárt járathosszúság a 200 métert, a mélység azt 50 métert is meghaladta, így ma a Trió-barlang a Nyugat-mecseki-karszt jelentősebb karsztobjektumainak egyike, a karsztos-nemkarsztos kőzethatáron kialakult tipikus víznyelőbarlang.
A völgyben még két jelentős barlang ismert, az elsőként feltárt Szuadó- barlang és a 2003-tól kutatott Gilisztás-nyelő. A három ún. B-típusú karsztperemi víznyelő közel egykorú, semelyiknek nincs kitüntetett szerepe. Természetes körülmények között a legfelső (Szuadó) mindig aktív, de középvíz felett már nem győzi nyelni a patak vizét és az továbbfolyik a lentebbi nyelőkbe. A továbbfolyó víz megoszlása a nyelők illetve a túlfolyás között mindig az aktuális feltöltöttség és a vízhozam függvénye.
A Trióban határozott irányú vízvezető járatok vezetnek a bejárattól a végpontokig, a lejtős, lépcsőkkel tagolt folyosóknak pedig csak a magasabban fekvő vagy inaktív szakaszain találunk cseppkőképződményeket, aljukat sok helyen különböző, behordott üledékek, hordalék, homokkő-kavicsok borítják. Barlang legnagyobb cseppkőkomplexuma, az Első-aknában található Búboskemence és a felette függő sztalaktit.
Erős preformáltság jellemzi a barlangot. A járatok jobbára É-D irányú vagy erre merőleges tektonikus vonalak mentén alakultak ki, melyre a leglátványosabb példákat az Ablak előtti illetve utáni barlangszakaszok, a Vizes-ág Hasadéka és a Sártenger jelenti.
Az aknák sajátosságai alapján itt egy X-zónával állunk szemben.
A Harmadik-aknától kezdődően 2-3 l/perces vízhozamú állandó patak csordogál. Szintén sajátos hidrológiai jelenség a barlangban a végponti-elágazásnál található barlangi mélységi lefejezés.

Ládatörténet
2019.05.09 15:35 Az eltűnt ládát az előző rejtekében pótoltam.
2015.04.28 Az eltűnt ládát egy kb 0,2 literes befőttesüveggel pótoltam mérési hibahatáron belül, egy méretes bükk tövében.
2007.11.10 Az évek alatt leamortizálódott ládát a vtsp&tav-duó kívül-belül - a tőlük megszokott alapossággal - rendbe hozta. Köszönet érte!
2007.09.10 A ládát adoptáltam CoVától, aki felé itt szeretném kifejezni köszönetemet az eredeti rejtésért és az öt évnyi gondoskodásért.
2002.07.30 08:00 A geoládát cova elrejti.

Forrás
Eredeti ládaleírás
http://www.szkbe.hu/dok/20140302/kutatasijelentes2001.pdf

Sikeres kincskeresést!