WAP:
1. N 47° 58,999' E 21° 43,193' A láda (14cm magas 9cm átmérőjű) aranyszínű doboz egy tölgyfa tövében lapul, kéreggel és faággal álcázva.
2. N 47° 59,307' E 21° 43,206' Mikroláda(3cm átmérőjű x10cm magas) fekete tereptárgy fedele alatt. A 2. pont után menj át a vasúti sineken és fordulj balra!
3. N 47° 59,157' E 21° 42,870' Láda az úttól nem messze egy nagy fa odvában talajszinten.
4. N 47° 58,709' E 21° 42,865' Jelszórészlet fémlapon az emlékmű bal oldalához közeli faoszlopon.

Jelszó: a 4 ládában szereplő jelszórészleteket írd sorban egymás után!
Logbookot több ponton találsz (ajándékokat is itt cserélhetsz), de van ahol csak jelszót tartalmaz a láda.
A ládákat mindig jól rejtsétek vissza, hogy ne lopják el!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A multi láda azért jött létre, hogy az ide látogatók ne csak egy részét ismerjék meg a Sóstói erdőnek, hanem annak minden arculatát. Sétálva 1-1,5 óra, biciklivel 30 perc alatt kényelmesen megtehető a táv.
Rakjatok fel minél több képet a logotokhoz ha tudtok, és írjátok le mennyi idő alatt tettétek meg a távot.

Megközelítés és Parkoló:
Nyíregyháza belváros felől a Sóstói úton haladva, majd a kórház előtt jobbra kell fordulni a Csalló közbe, utána balra fordulni az Ózon panzió hátsó bejárata felé.  N 47° 58,715' E 21° 43,152' 98 m [GCSSPE+letérő]
Vagy helyi tömegközlekedéssel a Vasútállomástól a 8 és 8A az Buszállomástól a 12 és 20 buszokkal.
Parkoló az Ózon panzió hátsó bejáratánál található parkolóban. (Nem fizetős, bárki igénybe veheti)  N 47° 58,754' E 21° 43,234' 106 m [GCSSPE+parkoló]

A parkerdő kellemes időtöltést ad biciklizéshez, kocogáshoz, futáshoz, hosszabb rövidebb sétákhoz. A tornapályát felújították és modernizálták. Játszóteret alakítottak ki a gyerekek számára, valamint egy szabadtéri színpadot építettek mely rendezvények lebonyolítására alkalmas. Az erdőben kialakítottak több helyen szalonnasütő helyeket, melyek egy hétvégi bográcsozásra és nyársalásra kiváló lehetőséget adnak időseknek, fiataloknak és családoknak.

Útvonal leírás:
/az útvonal oldalt látható a képek között illetve GPS-re tölthető innen/
Parkolótól az Ózon panzió mellett haladva érjük el a játszóteret és a tornapályát, a multi első állomása e mögötti erdőrészben található. Ezután visszatérünk a Kék jelzésre. Balra a 3. ösvénynél letérünk, keresztezzük a betonutat, majd a jobbra fordulunk. A kisvasutat keresztezve érjük el a multi 2. pontját. Ezután a síneken átkelve balra fordulunk az ösvényen.
A 2. és a 3. pont között elhaladunk egy róka és egy őz sírja mellett. Az ösvény végén elérünk egy elkerített erdőrészt, ezt balra kerülve indulunk el az úton, majd a második ösvénynél szintén balra fordulva egyenesen elérjük a Piros jelzést, ahol megtalálhatjuk a Multi 3. pontját. A láda bezárása után elhaladunk egy esőház mellett, a Piros jelzésről és a Mária útról elfordulunk jobbra (nem kell még átmenni a síneken). Ezen az úton 1km-t haladva elérünk egy kereszteződést ahol balra fordulunk és átkelünk a síneken. A sínek után jobbra fordulunk az első lehetőségnél, majd balra a második lehetőségnél lefordulva érjük el a multi utolsó pontját. Innen egyenesen továbbhaladva elérjük a Sóstói utat ahol balra fordulva a bicikliúton odaérünk a Sóstói úti kórházhoz, itt a zebrán átkelve az Ózon panziót megkerülve érünk vissza a parkolóhoz.

Multi 1.
A ládát (14 cm magas 9 cm átmérőjű aranyszínű doboz) a játszótér mögötti erdőben, egy tölgyfa tövében találod kéreggel és faággal álcázva.
 N 47° 58,999' E 21° 43,193' 113 m [GCSSPE-1]

Multi 2.
A mikroládát és a második jelszórészletet megtalálod az adott koordinátán található piros tereptárgy fedelét felemelve.
 N 47° 59,307' E 21° 43,206' 98 m [GCSSPE-2]

Multi 3.
A ládát az úttól nem messze egy nagy fa odújában találod.
 N 47° 59,157' E 21° 42,870' 98 m [GCSSPE-3]

Multi 4.
A jelszórészletet fémlapon az emlékmű közelében lévő oszlopon, talajszinthez közel találod!
 N 47° 58,709' E 21° 42,865' 107 m [GCSSPE-4]

Sóstói erdő:
Jelenlegi tudásunk szerint a Nyírség egészére többé-kevésbé zárt, összefüggő erdőségek voltak jellemzőek az ember megjelenéséig. A Sóstói-erdő minden bizonnyal egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának. Fejlődése szempontjából említést érdemel, hogy nagyon közel - mintegy 4 kilométerre - helyezkedik el a Tisza egykori öntésterületétől (azaz a Rétköz peremétől), ezért közvetlen kapcsolatban volt az azóta már szintén elpusztult magas-ártéri erdőségekkel.
Egy jól ismert anekdota szerint azonban Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint valamikor az 1700-as évek elején a Bécsben lakó földesúrnak elfogyott a pénze, s látván, hogy a mák ára igen magas, elhatározta, hogy nyíregyházi birtokán nagyban termeszteni fogja ezt a növényt. Írt hát az ispánnak, hogy ezer hektárt azonnal vessenek be mákkal. Mikor egy év után hazaért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszlenek a hatalmas területen. Mikor kérdőre vonta az ispánt, kiderült, hogy a földesúr elfelejtett ékezetet tenni az "a" betű fölé: így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet. Nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy megtaláljuk ennek az "igaz történetnek" a gyenge pontjait.
Nyíregyháza területén legelőször egy 1426-ból való okmány említ erdőt. A Sóstói-erdő jelenlegi helyén történő ábrázolása először az I. Katonai felmérés 1784-ben készült térképlapján látható. A felméréssel egy időben készült országleírás szerint ekkor fiatal, sűrű tölgyerdő állt itt. Az erdő területén már ekkor - és a későbbi ábrázolásokon is - több jelentős kiterjedésű vízállásos-mocsaras folt volt, ezek azonban a lecsapolások következtében a XX. század elejére jórészt eltűntek vagy összezsugorodtak. Közvetett információk arra is utalnak, hogy a magasabb buckatetőkön fátlan tisztások is voltak.
1824-es átadási okmányból tudjuk, hogy az erdőművelés már az örökváltság előtt vágásos rendben történt. Rendszeres üzemterv szerinti kezelés 1883 óta történik.
Később megjelent az igény a sokkal ésszerűbb erdőhasználatra. Ennek több oka van. Egyrészt a trianoni békeszerződést követően Magyarország fa-nagyhatalomból egycsapásra erdőben igen szegény országgá változott, s véget kellett vetni a rablógazdálkodásnak. Másrészt a polgáriasodó lakosság igénye is megnőtt a szép kikapcsolódást nyújtó erdei környezetre. 1924-ben célul tűzték ki az akácosok 30 éven belüli tölgyessé alakítását és a szálerdő üzemmód (azaz makkról való tölgynevelés) bevezetését a gazdasági rendeltetésű erdőrészletekben. Még inkább előremutató célkitűzés volt, hogy a parkerdő rendeltetésű részletekben szálalást írtak elő.
A tölgyesek vágásfordulóját a gazdasági erdőben 100, a parkerdőben 120 évben határozták meg.
A legszomorúbb tendencia, hogy az erdő területe az elmúlt évszázadok során fokozatosan csökkent. 1774-ben még 588 hektár, 1924-ben 520 ha, 1936-ban pedig csak 464 ha volt az erdő területe, az 1978-ban készült erdészeti üzemterv szerint pedig mindössze 375 hektár. A zsugorodás oka a város terjeszkedése. Jelenlegi állapot szerint a Sóstói erdőtömb területe 371 ha. A csökkenés mellett erős feldarabolódás is kezdetét vette: 1872-ben megépült a Nyíregyháza-Csap vasútvonal, 1905-ben a kisvasút, a ma ismert Sóstói út pedig csupán néhány évtizede épült meg. Egyes részei a XX. században beépültek, a Kórház, a Főiskola, a Vadaspark, több üdülő is az erdőből harapott ki újabb részeket.
A legutóbbi üzemtervi időszakok során természetvédelmi szempontból kedvezőtlennek kell értékelni az őshonos állományokban nagyobb összefüggő területeken végzett tarvágásokat, melyeket gyakran helyben nem őshonos fajjal (vöröstölgy, cser) történő beültetés követett. De ma már találunk itt erdei- és feketefenyőt, juharlevelű platánt, madárcseresznyét, zselnice meggyet, kanadai vasfát, fehér akácot, bálványfát, juhart, hársat, kőrist, szilt, mézgás égert, gyertyánt, csertölgyet, fekete diót, szomorú füzet, bibircses nyírt, ostorfát.

A környéken felkereshető ládák:GCEVV GCNYIR GCALAT GCBOTA

Forrás:
Sóstói erdő

Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánok mindenkinek!
Jáger Patrik (haywire)

Ládatörténet:
2017.12.16. Karácsonyi karbantartás keretében pontok felújítva, aktualizálva.
'