Virtuális jelszó a kerítésen. Belül keresd.

Már a salgóbányai versenynél megtetszett a hely. Raktam ide is versenypalackot, de biztos voltam benne, hogy egyszer szeretnék ide egy ládát is. A GCTT05 bejárása közben útbaesett, mellesleg az első ellenőrzőpont is itt lesz/van/volt.

Megközelítés

Szinte majdnem drive-in láda. Ha gyerekkel érkezel, akkor lehetőleg a játszótér mellett tedd le a verdát.
 N 48° 9,344' E 19° 51,128' 440 m [GCeres+P]

Eresztvény

A barnaszenet 1766-ban fedezte fel Matussek Vencel és Fischer Antal, Eresztvény mellett, a Várberek-patak völgyében. A favágók hívták fel figyelmüket a füstölgő fekete földre. 1840-től kezdve bányászták a környéken iparszerűen a szenet, egészen 1959-ig. A Várberek-patak völgyében ma egy bazaltgúlába helyezett emléktábla, távolabb egy emléktáró állít a barnaszén felfedezésének illetve bányászatának emléket. 1868-tól kezdődőtt a bányatelep kiépítése, ez lett a mai Salgóbánya, ami annak idején a vidék egyik legszebb fekvésű, leggondozottabb bányatelepe volt. A város és Salgóbánya között épült ki Közép-Európa első ipari fogaskerekű vasútja. A 6 km hosszú, 239 m szintkülönbségű sínpálya először lóvasútként szolgált, majd 1879-ben építették át részben adhéziós, részben fogaskerekű vasúttá. Legnagyobb lejtőszöge 105‰ volt. A gőzüzemű kisvasút 1950-ig működött, utána felszedték. A terepen és a térképen is jól végigkövethető útvonalát azonban máig "Fogas"-nak nevezik a helybéliek.

A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt.

A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot, kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt.

forrás'