-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: 3*10 centiméteres kapszula fejmagasságban.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Ezekkel a sorokkal és ládáinak gondozásával szeretnénk megőrizni játékostársunk, Vgyuri (Dr. Varga György) emlékét. A geocaching magyarországi indulásánál már ott volt, első ládája a 45. sorszámot kapta, a GCLHDC (Cívis reptér). A repülés szerelmeseként jelentős szerepe volt a budaörsi (GCLHBS) és a tököli reptér, (GCLHTL) ládák létrehozásában is. Elindította a "minden reptérnek legyen ládája" akciót. Összesen 11 ládát hagyott ránk, köztük a sinus90-el közös rejtését, a GCHGny-t, amelynél egy óriási kódex várja a megtalálókat, valamint a zsinagóga sorozatát."
Megközelítés:
A megközelítés kulcsa a a
N 47° 31,750' E 21° 38,450' [GCdort+gyalogos bejáró2] pont, magát a templomot kizárólag innen és gyalog lehet elérni. Gépkocsival a Hajnal utcáról a
N 47° 31,650' E 21° 38,288' [GCdort+Letérő] az Alkotmány utcán célszerű bemenni kocsival a Kossuth gimnázium "ligetes parkolójáig", és onnan a Késmárk utcán át lehet megközelíteni a templomot.
Gyalog, kerékpárral egyszerűbb a dolog, úgy több bejáró is van a területre. Pl. a
N 47° 31,790' E 21° 38,387' [GCdort+gyalogos bejáró1] a Faraktár utcáról (ld. a bal felső képet).
Történet:
Debrecen legújabb templomát, a kicsiny Szentháromság ortodox templomot 2010-2012 között gyakorlatilag saját kezével építette a Sóház városrészben néhány hívő, főleg az első parókus, Sipos Barnabás és édesapja. A kiindulási alap egy kétkocsis garázs volt, annak tetejét cserélték le sátortetővel, az orosz templomokra hajazó kicsiny középtoronnyal. Az eredmény, ha nem is vetekszik a kijevi Lavra székesegyházaival, de a maga helyén egy kis ékszerdoboz.
A megcélzott "közösség" sokrétű. Az ortodox egyház a bizánci kapcsolatok révén már ezer éve jelen van hazánkban, de a "saját" létszám eleinte nem volt nagy. A különböző eleve ortodox országokból - főleg a török elől menekülve - sokan választották hazájuknak Magyarországot, bolgár kertészek, szerb iparosok, görög kereskedők alapítottak saját falvakat, városokat szerte az országban. Debrecen - bár az első Szent Miklós templom már a kora középkorban felépült - ebből a folyamatból évszázadokig kimaradt, a "kálvinista Rómában" ugyanis 1740-ig más vallású le sem telepedhetett. A más vallású kereskedők csak a híres debreceni nagyvásárt látogathatták. Amikor a görög Sztavriász kalmár saját elrejtett aranyaival mentette (volna) meg 1604-ben a várost egy kiélezett helyzetben, és ezért polgárjogot kapott (volna), Debrecen püspöke kiközösítette az azt saját hatáskörben megadni szándékozó főbírót. (
ld. Szabó Magda: Kiálts város!)
Később, amikor már tehették, bolgár kertészek és görög kereskedők telepedtek le a városban. Végül még az első világháború orosz hadifoglyaiból is maradtak itt néhányan.
Ma a bolgár és görög kisebbség és az orosz és ukrán "importfeleségek" kicsiny csapatát a debreceni egyetemen tanuló görög diákok is szaporítják. Tágabb értelemben sokan vannak a városban, de a vasárnapi szertartásokon 30-40 fő vesz részt. Ebből még kórusuk is alakult, amely nélkül nincs ortodox szertartás.
A debreceni parókia nem a konstantinápolyi patriarchátus magyarországi ortodox egyházmegyéjéhez, hanem a moszkvai patrarchátushoz tartozó orosz ortodox egyházmegyéhez tartozik, a magyar nemzetiségű parókus Ungváron végezte tanulmányait.
A berendezés:
A piciny templom, ahogy egy ortodox templomhoz illik, egy ékszerdoboz, főleg az aranydíszek mennyiségét tekintve. A berendezésben, ami nem meszelt fal, az fából készült. Az ikonosztázon kívül a beltér legszebb dísze a mennyezetről lelógó fa csillár. A falakon mindenütt ikonok, a legérdekesebbek a magyar ortodox szenteket
(Mózes, Efrém, György) ábrázoló ikon és az ereklyetartó.
Bejutás:
Hétköznaponként 18:00 órakor, vasár- és ünnepnapokon 10:00 órakor van magyar, görög és egyházi szláv nyelvű istentisztelet. A többi időben a bejutást egyeztetni kell +36 30 480 7740 számon Sipos Barnabás parókussal.
További információk:
A parókia honlapja
Egyéb:
Ha szeretnéd a többi debreceni és környékbeli hagyományos és multi geoláda pontjait egyetlen nagyítható térképen látni, akkor ajánlom figyelmedbe KPisti által elkészített térképet, mely a
geocaching.lap.hu támogatásával jött létre:
Debrecen és közvetlen környékének összes geoláda pontja Google Maps térképen