-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A 21*12*7 méretű geoláda a Kálvária-domb mellett egy villanykaró tövében található.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Mezőhegyest és Battonyát összekötő (4444-es) útról
N 46° 17,575' E 20° 59,177' 97 m [GC250+keresztezodes] fordulj le Tompapuszta (44136-os) irányába és haladjatok 5 km-t még el nem éritek a parkolót
N 46° 19,531' E 20° 58,355' 103 m [GC250+parkolo].
A majorról és környezetéről röviden
Horthy Miklós kormányzó felesége Purgly Magdolna, első unokatestvéréről Purgly Emilről, akiről mint tulajdonosról nevezték el a majort.
Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19. - Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán és később földművelésügyi miniszter volt, kinek szeretnék ezzel emléket állítani.
Bővebben
itt olvashatsz róla.
Battonya külterületén az egykori Purgly-birtok központját képező kastély és kastélypark emlékét csak egyetlenegy szerencsésen megmenekült tölgyfa és néhány vadgesztenyefa őrzi. Az egyéb értékekből a Kálváriadomb (
N 46° 19,565' E 20° 58,549' 103 m [GC250+kalvariadomb]) és egy magtárépület maradt meg. A védetté nyilvánított tölgyfa korát 250-300 évesre becsülik, törzskerülete 580 cm.
Ez Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája. (a másik: "Szépapó"
GCVTYN)
Kocsányos tölgyekről
A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.
Elterjedése:
A kocsánytalan tölggyel váltakozva Európa nagy részének uralkodó tölgyfaja. A Kárpát-medencében élő hét tölgyfaj egyike; a medencében a közepesen hűvös és csapadékosabb részeken él:
a hegyvidéken 400-800 m között; az Alföldön pedig a galériaerdőkben,
azokon az öntés- és homokterületeken, ahol a talajvíz szintje magas,
a Délnyugat-Dunántúltól dél felé (szlavón tölgy).
Jellemzése:
A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe középszürkéről sötétszürkére vált. Zöldesbarna, kissé viaszos fényű vesszői kopaszok.
Bővebben
itt olvashatsz róla.
Irodalom
Wikipedia, internet