Wap: Három pontos multi.
1, N 47° 57,288' E 21° 42,835' A dombornyomott fémlapot egy zöld ajtós objektum keleti oldalán keresd az eresz alatt.
2, N 47° 58,216' E 21° 43,271' Téglán található fekete szám.(két karakter)
3, N 47° 57,620' E 21° 43,634' A
ládát alacsony tégla falban keresd . Mérete: 15x12x6 cm. Tollat vigyél magaddal! Ha nagy a forgalom, kérlek használd az alternatív jelszót!
Jelszóképzés: Az ajánlott keresési sorrendben, összegyűjtött jelszavakat szóköz nélkül egymás után írjuk.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Nyíregyháza város megközelítése
Budapestről a távolság: 240 km. M3 autópálya lehajtás Nyíregyházánál,
N 47° 52,985' E 21° 42,623' 120 m [GCBATF+Letérő] majd a 4-es számú főúton érkezünk be a város központjába a Kálvin térre, majd észak-keleti irányban a Hunyadi út 57. szám mögött lévő Bujtosi tóhoz látogatunk.
Nyíregyháza két híressé és elismerté vált személyiségét, a Barzó család két tagját szeretném ezzel a ládarejtéssel megismertetni.
A XIX. század 80-as éveiben ébredezett Nyíregyháza mély álmából. Szemeit felnyitotta s mikor már az álomköd szertefoszlott, riadtan látta, hogy álmodása hosszú és káros volt. Gyorsan felismerte a helyzetet és elindult a fejlődés útján. Ebben az időben élt és dolgozott itt a néhai Barzó Mihály gyáros és építkezési vállalkozó, okleveles építőmester. Nem hangzik merésznek ha azt mondjuk, hogy Barzó Mihály kezdte meg az akkor még falut, várossá átépíteni. Ebben az időben építette fel tégla és cserépgyárát.
Barzó Mihály életútja (1857-1909)
Okleveles építőmester és téglagyáros. A városépítő Nyíregyházán született. A nyolcvanas években a budapesti Iparrajziskolában tanult majd építkezéseken dolgozott. Hazatérve Nyíregyházára 1886-tól üzlettársként együtt dolgozott Vojtovits Bertalannal. Majd 1888-ban téglagyárat alapítottak, a mai Hunyadi út 57. szám alatt és mellette található agyagban gazdag területen.
Gyártottak
téglát, síntéglát, homorú és lapos cserepet, a gyár piaca Nyíregyháza és környéke volt. Nyíregyháza város, tevékenységük idején sok középülettel gazdagodott. A feljegyzések szerint a tizenkét kamrás körkemencében évente 300.000 darab téglát égettek. Ekkoriban id. Király Sándor építőmester többek között a református templom építője is rendelkezett saját téglagyárral, szintén a Bujtos környékén. A virágzó Barzó féle gyárat 1943-ben megszüntették, így 1945-re téglagyár nélkül maradt a város, pedig a világháború utáni újjáépítéseknél igen nagy szükség lett volna rá.
Szinte közismert, hogy a száz év elteltével kibontott Barzó téglák nagy része ma is visszaépíthető, mert annak idején olyan szakszerűséggel készítették el őket.
A híres Barzó-tégla, melynek mérete: 29x14x7 cm.
Barzó Mihály fontosabb nyíregyházi építkezései: Városi gőzfürdő (1886), Evangélikus főgimnázium (1886-1887), a börtön épülete (1889-1891), Királyi törvényszék (1891), Vármegyeháza (1891-1892), Színház (1893), Korona szálló (1895), Görög-katolikus templom (1895-1897), Erzsébet közkórház (1897-1899), Pénzügyi palota amely ma a Kölcsey gimnázium épülete (1901-1902).
Barzó Endre életútja (1898-1953)
Nyíregyházi családban született festőművész, édesapja Barzó Mihály. 1916-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Révész István, majd Benkhard Ágost növendékeként. Miután rajztanári oklevelet szerzett, 1923-tól négy évig az alakrajzi tanszéken tanársegédként dolgozott mestere, Benkhard mellett. Nyaranként a miskolci művésztelepen tanított. 1928-ban részt vett a Miskolci Művészek Társaságának megalapításában, majd Nemes Marcell utazási ösztöndíjával olasz tanulmányúton járt. Tagja volt a KÉVE és az UME művészeti egyesületnek és a Munkácsy-céhnek. Az 1930-as évektől Nyíregyházán, majd Nagykállón élt. 1937-ben Nyíregyháza városának felkérésére megfestette Bencs Kálmán polgármester arcképét. A negyvenes évek kiállításainak sikertelensége és egészségi állapotának rosszabbodása miatt 1944-ben végleg hazatért szülővárosába. 1953. augusztus 25-én halt meg a nagykállói ideggyógyintézetben.
Élete nagy sikerét a Barcelonában rendezett világkiállításon érte el, ahhol aranyérmet kapott.
Az autót itt érdemes hagyni
N 47° 57,280' E 21° 42,875' 110 m [GCBATF+1parkoló] A parkolás itt fizetős!
A megadott három pontot az alábbi sorrendben érdemes felkeresni.
Első pont az emléktáblájukat tekintsük meg, a Kálvin téren a Barzó ház déli oldalán. (Sárga színű épület.) 2003. augusztus 25.-én, ünnepélyes keretek között avatták fel, Barzó Mihály a város híres építőmestere és fia, Barzó Endre festőművész márványtábláját.
A jelszót rejtő dombornyomott fém lapot itt találod:
N 47° 57,288' E 21° 42,835' 110 m [GCBATF-1] egy zöld ajtós, kisebb objektum keleti oldalán, az eresz alatt.
Második pont Robinzon domb dél nyugati sarkában a fák között található közel négy méter magas köztéri alkotás.
N 47° 58,216' E 21° 43,271' 111 m [GCBATF-2] A jelszó kék színű évszám, négy karakter.
Harmadik pont ellátogatunk a volt téglagyár helyére és az alapanyagul szolgáló
agyag gödrökhöz, a Bujtosi tóhoz. (Hunyadi u 57.)
Az autót itt érdemes hagyni
N 47° 57,664' E 21° 43,479' 110 m [GCBATF+2parkoló] A parkolás itt ingyenes!
Mára már a Bujtosi tavak mesterségesen kialakult képével találkozhatunk
Bár a terület mindig is mocsaras volt, a tavak kialakulásához a téglagyártási és vályogvetési tevékenység jelentősen hozzájárult. A 12 hektáros területen 6 tóból álló tórendszer található, amelyen 1997-ben pályázati keretből rekultivációt végeztek. Ennek eredményeként sikerült a tavak kotrását, nádvágását elvégezni, valamint a vízpótlás biztosítására rétegvíz kutakat fúrni.
Téglafalban vékony téglalappal álcázva, megtalálható a
láda benne a jelszó harmadik részével.
N 47° 57,620' E 21° 43,634' 100 m [GCBATF-3]
A nagy forgalomra való tekintettel, a láda védelmében
alternatív jelszót megtalálod a tégla épitményhez képest keleti irányban kb. 5 méterre lévő első fán, két méter magasan a tó felől.
Jelszóképzés
Az ajánlott keresési sorrendben, összegyűjtött jelszavakat szóköz nélkül egymás után írjuk.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot!
Attila'
Ládatörténelem:
2017.09.23. Bl4st3r & Amy javította 
