Két keréken a Zselicben
A kb. 31 kilométernyi kerékpáros útvonal a Nyugat-Zselic belső részét tárja fel. A távból 4 km kerékpárút, 1,5 km javított földút, a további 26 km karbantartott erdőgazdasági aszfaltos úttest. A völgyi szakaszok nagyjából 160-170 méteres szinten vezetnek, a dombgerincek jellemzően 240-270 méterig emelkednek. Kisebb lejtős részeket leszámítva, 3 ilyen komolyabb emelkedő fordul elő a teljes kör megtétele során.
Az erdőlátogatási korlátozásokat tekintve ez a térkép hasznos lehet. A ládába TB helyezhető. Jelszó képzése
A jelszót az alábbi sorrendben egybeírt jelszórészletek adják:
1. N 46°13,439' E 17° 47,481' Geotégla földszinten, fatuskó és kerítés között.
2. N 46° 12,631' E 17° 46,081' Valós láda a fejed felett.
3. N 46° 14,635' E 17° 45,452' Matrica a fejed felett, pótcédula a bokádnál (a tábla erdő felőli oszlopán).
4. N 46° 15,591' E 17° 47,874' Leltárcédula pihenő pavilon korlátjában a bejáró mellett jobbra .
5. N 46° 15,125' E 17° 50,410' Öklömnyi geokő fatuskóban a kerékpárút mellett, kilátópont közelében.
Az útvonal
A) Kisbőszénfától Csárdahelyig a Bőszénfa - Bánya közti erdészeti úton
Leágazás nyugatra a 67-esről: N 46° 13,738' E 17° 50,847' 156 m [GC2KER+elágazás], a "behajtani tilos" tábláig találj parkoló helyet.
A 7,5 km hosszú szakasznak Kisbőszénfa-Szarvasfarmtól [GCSZKE] indulsz nyugat felé kezdetben a piros sáv jelzésen rétekkel szegélyezett patakvölgyben (Surján-, majd Szenttamási patak). Az első 4 kilométeren jobbra-balra végig a Szarvasfarm karámjai szegélyezik az utat, ahol a láthatárt képező dombhátakig a Zselic állatvilágának jellegzetes képviselői tűnhetnek a szemedbe egy kis szerencsével (főleg szarvas- és vaddisznó csapatok). A Szenttamási-patak völgyét elhagyva az út egy vízválasztóra kapaszkodik fel, majd levisz a következő nevezetes pontra, a Csárdahelyre.
1. N 46° 13,439' E 17° 47,481' 250 m [GC2KER-1]
Ez a nevezetes csárda valaha a Kaposvárt Szigetvárral összekötő Postakocsi-út mentén állt. A Postakocsi-út szerepét a 19. század második felében átvette a 67-es út, a forgalom nélküli, eltűnt csárdára napjainkban csak az elnevezés emlékeztet.
A Zselic erdői és útvesztő völgyei a 19. században sok szegénylegénynek nyújtottak menedéket. Az 1860-as években tűzzel-vassal, kegyetlenül letört betyárvilág legendái közé tartozik a Postakocsi-út története is. A török pusztítás alatt elnéptelenedett Zselic régi útvonalai feledésbe merültek, utazáskor hol átjárhatatlan erdők, hol mocsaras völgyek és patakok nehezítették a közlekedést. Legjobban az erdőben tanyázó betyárok ismerték ki magukat. Így aztán egy halálraítélt betyár azzal váltotta meg az életét a kaposvári szolgabírónál, hogy kijelölte a legrövidebb, úgyszólván akadálymentes útvonalat Kaposvár és Szigetvár között, ahol még hidakat sem volt szükséges építeni. Az első felében jó közelítéssel teljesen egyenes útvonal Kaposvár központjától felkapaszkodik a Gyertyánosi erdőig, onnantól gyakorlatilag vízszintesen halad a Zselicre jellemző hosszan elnyúló, keskeny dombhátakon délre, míg leereszkedik Csárdahelyre. Itt nyugat, majd újra dél felé fordul, és Hárságyot érintve éri el a Szigetvár környéki sík vidéket.
B) Csárdahelytől Vitorágig tovább az aszfaltos úton
Csárdahely után 9 km-en át az út előbb leereszkedik a Keleti-Gyöngyös patak völgyébe, majd újra fel a Zselicet jellemző 250 m körüli magasságú dombhátakra, közben elhaladunk rég eltűnt községek erdői-rétjei mellett, érintve Enyezd területét.
2. N 46° 12,631' E 17° 46,081' 160 m [GC2KER-2]
Az erdő és rét határán áll az Enyezdi Barakk, amely régi favágó-szállásból átalakított, az erdőgazdaság dolgozóit szolgáló pihenőhely. A hozzá vezető jelzett utak miatt egyúttal turista-célpont.
A középkorban a Zselic területén vagy 100 apró faluban éltek elődeink. Az irtásokon földet műveltek, az erdőkben disznót makkoltattak, a réteken szarvasmarhát legeltettek. A török pusztítás néptelen erdőrengeteget hagyott hátra. Később néhány falu újratelepült, de a kedvezőtlen gazdálkodási viszonyok miatt a 20. század második felére már elsorvadtak, és napjainkra csak erdőrészletek őrzik emléküket: elhaladunk Enyezd, majd Márcadó és Vitorág erdői-rétjei mellett. Márcadó község lakóinak nevezetes foglalkozása a méhsör (márc)-készítés volt a Honfoglalást követő századokban. Mint királyi udvarbirtok, Márcadó látta el a királyi udvart márccal. A rendszeres beszolgáltatási kötelezettség folyamatos gazdálkodást követelt, és ez alapján ma is biztosan lehet arra következtetni, hogy ennek egyedüli alapja nem lehetett az ősidők óta ismert zsákmányoló jellegű méhészkedés, aminek során odvas fákban lakó vadméh-családok mézét fosztogatták, ez inkább csak kiegészítette a háziasított méhtartást.
C) Vitorágtól Kardosfáig erdészeti úton
A Bánya felé vezető útról egy dombgerincen (ahonnan szép kilátás nyílik Visnyeszéplak irányába) térünk le Kardosfa felé. N 46° 13,807' E 17° 44,091' 250 m [GC2KER+Vitorág]
Kardosfáig közel 3 kilométer, kezdetben aszfaltos, majd kőszórással javított földút vezet említésre méltó emelkedők nélkül zöld tögylevél jelzéssel.
3. N 46° 14,635' E 17° 45,452' 270 m [GC2KER-3]
Kardosfa is az eltűnt zselici falvak egyike (valószínűleg azonos az egykori Karannal), ma szálloda és ökoturisztikai központ, számos jelölt turistaútvonal kereszteződésben.
D) Kardosfától a simonfai tetőig a 67-es út és Zselickisfalud közti erdészeti úton
Ez a 8,5 km hosszú szakasz végig aszfaltos feltáró úton halad. Az útvonal először meredeken ereszkedik le a Ropolyi-árok völgyébe, N 46° 14,652' E 17° 46,512' 175 m [GC2KER+Ropolyi-tó] egy hosszú sík szakasz után elhalad az egykori Ropoly község emlékét felidéző Vadászház vendéglátó hely mellett. Tovább emelkedik a Postakocsi-út kereszteződéséig, majd nagyjából szintvonalat követve a 67-es országútig vezet. A Vadászháztól a szakasz végéig az út nagyobb része szigorúan védett területen halad, itt az útról ne térj le!
4. N 46° 15,591' E 17° 47,874' 270 m [GC2KER-4]
Utunk során itt ismét keresztezzük az északról érkező Postakocsi-utat a kék kereszt csatlakozásánál.
Az első 4 ládát autóval, az 5.-et kis gyaloglással, az út mellett parkolva gyűjtöttük be. Érdemes a környéken lévő többi ládával összekötni, mert úgy nemcsak autóban ülünk, hanem kellemes sétákkal lehet kiegészíteni. Egyébként igényes ládák, igényes rejtés.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Mi most nem kerékpárral jártuk körbe a multi pontjait, hanem autóval és gyalog. Azért így is nagyon szép helyeket ismerhettünk meg. A jelszóhordozók és a láda keresésekor ötletes rejtésekkel találkoztunk, amiket a leírás és a pontos koo segítségével gyorsan megtaláltunk.
Megvan, köszönöm!
Ma csak a 4-es és 5-ös pontot kerestem, az első 3 pont jelszavát már min. 2 éve megkerestük. Szerencsére nem történt változás :-)
Az erdő viszont ugyanolyan szép és vonzó, mint mindig!
N 46° 13,738' E 17° 50,847' 156 m [GC2KER+elágazás]
jelzésen rétekkel szegélyezett patakvölgyben (Surján-, majd Szenttamási patak). Az első 4 kilométeren jobbra-balra végig a 
N 46° 13,439' E 17° 47,481' 250 m [GC2KER-1]
jelzéssel.
N 46° 14,652' E 17° 46,512' 175 m [GC2KER+Ropolyi-tó]
csatlakozásánál.
