Röviden

Egy 6 x 10 x 20 cm méretű műanyag tároló dobozt keress a malom zsindely-tetejének széle alatt, kb. fejmagasságban a tetőlécek takarásában. FIGYELEM! A malom oldalról, a tető és a rejtek pedig alulról nyitott, szabadon hozzáférhető. VIGYÁZZ A MŰEMLÉK ÁLLAGÁRA, A TETŐT NE BONTSD MEG és PONTOSAN ÚGY REJTSD VISSZA, AHOGY TALÁLTAD!

Amennyiben nem tudod a ládát gond nélkül elővenni, pótjelszót találsz a ~ 50 m-re a főút mellett lévő ismertetőtáblán egy kis alumínium táblácskán.

---

A láda Travelbug-ot NEM fogad.

---

Megközelítés

Magyarország ezen távoli, de annál szebb és vadregényesebb tája autóval az M3 autópályán érhető el a leggyorsabban és legegyszerűbben. Az autópálya végétől a 41 főutat javaslom Gergelyiugornyáig. Átkelve az új vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídon a Jánd-Gulács falvak által jelzett alsóbbrendű úton közelíthető meg Tarpa. Parkoló közvetlenül a Műemlék malom előtt található.  N 48° 6,112' E 22° 31,537' [GCTSZM+Parkoló]

Nyitva tartásai idő:
10 - 16 óra
Belépődíj:
Felnőtt: 200,-Ft; Diák, nyugdíjas: 150,-Ft
Infó és bejelentkezés:
Pásztor Károly gondnok, Tel.: +36203582938

(Pásztor úr ígérete szerint alkalmanként nyitvatartási időn kívül is a látogatók rendelkezésére tud állni egy rövid bemutató erejéig.)

Tarpa, a tiszaháti kuruc nagyközség

A település nevét először 1299-ben említik László pap levelében. A XIII. században már népes községet képez, birtokosa a Tarpai család volt.
Tarpa történelmi múltja a Rákóczi szabadságharc kapcsán ismert. Esze Tamás, a kuruc hadsereg ezredese és a Rákóczi szabadságharc tette híressé illetve segítette abban, hogy mezővárosi majd hajdúvárosi kiváltságot kapjon, ami a fejlődését elősegítette. A szabadságharc után a Habsburg hatalom háttérbe szorította. A településen nem voltak grófi, illetve uradalmi birtokok, mindig kis és középparasztok lakták.
Tarpa a Beregi-síkságon található a Tisza ölelése, a Kárpátok lába és az Alföld találkozásánál, tehát jó kereskedelmi útvonalon. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodásához, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes-, és a boroshordó.

A Tokaji-féle szárazmalom

Az Észak-Tiszántúl egyetlen, eredeti helyén megőrzött szárazmalma Tarpán, az Árpád és a Kossuth utca találkozásánál kialakult téren (Tóhát) áll. A XIX. század elején készült -ma már műemlék- szárazmalom az ún. Tokaji-féle malom. A járókerekes, általában lóval működtetett szárazmalom két egymással szorosan összeépült részből, a kerengősátorból és a malomházból áll. A kerengősátort tizenkét tölgyfaoszlop és az ezekre helyezett tizenkétszögű, gúla alakú, sátor formájú tető alkotja. A malomházban van elhelyezve a kőpad, az őrlőkővel és a szerkezettel. A malomház épülete favázas, zsilipet szerkezetű, anyaga tölgyfa. Tetőszerkezete kontyolt nyeregtető, a kerengősátor tetőszerkezetéhez két vápaszaruval kapcsolódik. Mindkét épületet tölgyfa zsindelyfedés borítja. A kerengősátorban a járószínben áll a malom hajtására szolgáló nagykerék, a kerengő, a sugárirányú küllők (karfák, rédelyek) csapolással kapcsolódnak a bálványtengelyhez. A rédelyek végei fecskefészkes csapolással illeszkednek a nagykerék karfájához. A nagykerékhez húzatórúd kapcsolódik, ennek végén vannak a hámfák (kisefák), a vonóállatok befogadásához. A járókereket általában két lóval húzatták, egyenletes tempóban. Egy kört egy perc alatt tettek meg az állatok. A lovak körbe-körbe járása igen fárasztó volt, ezért nevezték a szárazmalmot "lónyúzónak" is.
A malomházban történik az őrlés. Az őrlökő függőleges szálvastengelyére erősített kis-orsó fogai kapcsolódnak a nagykerék fogaival, így jön létre a forgómozgás. A kőpad aljában négy szorítógerenda között helyezkedik el rögzítetten beépítve az alsó kő, melynek középső nyílásásban van a nyaktőke. A nyaktőke fogja körbe a függőleges száltengelyt, melynek felső végére, a balancfejre illeszkedik a forgatható felső kő. A száltengely a szabályozótalp csészéjében ül, melynek felfelé és lefelé történő mozgását faékek biztosítják. Így állítható a két kő őrlőfelülete közötti távolság, az őrlőrés. A daráskő garatjából a mag egyenletes adagolását szabályozó szerkezettel ellátott etetővályú (tolyka) biztosítja. A daráskő kifolyónyílása felől van a darásláda.
A nagykerék fontosabb paraméterei: körátmérő 13 m, a nagykerékre 384 fogat faragtak, a kis-orsó fogszáma 12. A kerengő anyaga kocsányos tölgy, a fogakat akácfából készítették.

Történelmi háttér

A szárazmalmok Magyarországon a középkorban terjedtek el, elsősorban vízben szegény vidékeken épültek. Sok helyen a szárazmalmok egész utcákat alkottak (pl.: Kecskemét, Cegléd). A XIX. század előtt a malomipar jellegzetesen népi iparág volt. A malmokat faragómolnárok készítették, akik nemzedékről nemzedékre örökítették a malomépítészet tudományát.
Az 1800-as években a keleti országrészben is megindult az intenzívebb földművelés. A fellendülő gabonatermelés a gabonaőrlő szárazmalmok felvirágzását eredményezte. Az Észak-Tiszántúl minden falvában épült szárazmalom, még akkor is, ha vízimalom vagy szélmalom volt a közelben. A nagyobb falvakban általában több malom is működött, így Tarpán 6 szárazmalom és egy szélmalom.
A műemlék szárazmalom eredetijét a Hegyi család építette a XIX. század első felében. 1855-ben ifj. Tokai János és felesége, Bede Julianna vásárolta meg.
A szárazmalom a társas élet egyik színhelye is volt abban az időben. Amíg a gazdák sorukra vártak, volt idő a beszélgetésre. Ilyenkor megvitatták a falu eseményeit, beszélgettek az időjárásról és a termelés problémáiról. A gőzmalmok XIX-XX. századi elterjedése miatt a szárazmalmok fokozatosan kiszorultak a termelésből, kezdték elveszíteni jelentőségüket, végül teljesen háttérbe szorultak. A tarpai szárazmalom 1929-ben őrölt utoljára. 1930-tól közösségi célra használták (mozi, bálok, lakodalmak, stb.), ezért a kerengősátorból a gépészeti berendezéseket elbontották. A kerengősátor oszlopainak közeit vályogtéglákkal befalazták, a zsindelyfedésre bádogfedést tettek. Az 1950-es években még a malomházat is lebontották.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1975-ben elhatározta, hogy az igen értékes ipartörténeti emléket megmenti. Első lépésként elkészítette a helyreállítási tervet. A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi ás Malomipari Vállalat a szárazmalmot megvásárolta, ás vállalta a helyreállítás költségeit. A munka 1980-ban kezdődött el. A kivitelezést a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet végezte. A felújított szárazmalom műszaki átadására 1981. december 15-én került sor. Ez alkalommal az újjáépített szárazmalom újból búzalisztet őrölt.
A felújított szárazmalom, ma eredeti pompájában eredeti helyén látható.

Látnivalók és rendezvények

1. Református templom -  N 48° 6,259' E 22° 31,604' [GCTSZM+Református templom] A XV. századi gótikus stílusú műemlék református templomot a Várdayak és a velük rokon Báthoryak építtették. A terméskőből faragott bejárat felett ma is ott díszlik teljes épségében a Báthory család címere: farkát szájába fogó sárkány, közepén három hegyes sárkányfoggal.
A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral.
A templombelsőben, az északi falon 1981-ben feltárt, a XV. században festett gótikus freskók láthatók.

2. II. Rákóczi Ferenc lovasszobra -  N 48° 6,249' E 22° 31,643' [GCTSZM+Lovasszobor]

3. Esze Tamás szobor -  N 48° 6,252' E 22° 31,708' [GCTSZM+Szobor]

4. Park II. világháborús emlékművel és Bajcsy-Zsilinszky Endre szoborral N 48° 6,187' E 22° 31,623' [GCTSZM+Park]

5. Szilvaút melynek Tarpa az egyik állomása.

6. Tarpai Szőlőhegy Tanösvény Ajánlom a hegyen található GCTARP felkeresését is.

7. Szatmár-Beregi Szilvanapok - Az új pálinka ünnepe

Források:

Tarpa nagyközség honlapja
Wikipedia - Tarpa szócikk
Wikipedia - Esze Tamás szócikk
Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend

Élményekben gazdag túrázást és jó keresést kívánunk!