A láda a töltésszakadás helyén álló emlékműtől kb. 300 méterre található DK-i irányban egy termetes nyárfa tövében. A láda szokásos, félliteres, négyfülű.

A ládába TravelBug helyezhető, amit ne felejts el bejelenteni a geocaching.com-on !!
A fordítást akosgy készítette.

Megközelítés
A legegyszerűbb megközelítés Békés Tarhos felőli kijáratánál a Kettős-Körös hídján áthaladva le kell kanyarodni balra, majd a töltésen kb. 6,3 km-t haladva lehet elérni a ládát.
A ládát Bélmegyer felől is meg lehet közelíteni szintén a töltésen haladva.
Ajánlott kiindulópontok
Bodoky Károly Vízügyi Múzeumtól  N 46° 50,792' E 21° 6,057' 120 m [GCTSZ+1parkoló]
Békés irányából N 46° 47,161' E 21° 8,652' 118 m [GCTSZ+2parkoló]
A GCTSZ-1 parkolótól 2,3 km-t kell megtenni a ládáig, a GCTSZ-2 parkolótól 6,3 km-t.

A motorral vagy gépkocsival történő megközelítéshez szükséges gáthasználati engedély. A gáthasználati engedélyről bővebben( itt ) olvashattok.

Az árvízi emlékmű koordinátái  N 46° 49,917' E 21° 6,550' 128 m [GCTSZ+emlékmű]

A töltésszakadás rövid története
A Kettős-Körös jobb parti töltése 1980. július 28-án 6 óra 35 perckor a 102+725 km szelvényben, az altalaj belső eróziója következtében átszakadt. Ekkor az átlagosan 6-6,5 m magas töltéseken mintegy 5 m-es vízterhelés volt. A folyó árhulláma ekkor a szakaszon már 26 órája tetőzött, az apadás mértéke 42 cm volt. A gátszakadás szélessége rohamosan nőtt, a kezdeti 5 m-ről félóra múlva már 10 m-re, másfélóra múlva 30 m-re, két óra múlva 50 m-re és végső kifejletében a két gátvég között 71 m-re bővült. A töltésszakadás mögött - a környező terepszinthez viszonyítva - 6,5 m mély kimosás, kopolya képződött. A terepre kitörő víz a töltésből és a kopolyából mintegy 60 ezer m3 földet mosott el, a keskeny hullámtér miatt a kopolya a folyó medréig visszarágódott, a víz szabályszerű új medret képezett. A rohamos erővel bővülő töltésszakadáson az első órákban másodpercenként 750-800 m3 vízhozam zúdult ki a területre. Olyan rendkívüli leszívó hatás érvényesült, hogy néhány órán keresztül több kilométeres szakaszon még a Kettős-körös folyásiránya is megfordult.
A hosszúfoki töltésszakadás következtében közvetlen veszélybe került Tarhos, Doboz és a környező tanyavilág, a lokalizálás eredménytelensége esetén pedig Bélmegyer és Újladány, valamint további számos tanya lakossága.
A gátszakadás a Kettős-Körös jobb parti töltésén a Hosszúfoki szivattyútelep fölött következett be. A Kettős-Körös töltései 1855. és 1869. között épültek a Körös-völgyi ármentesítési munkálatok keretében. Ezeket a töltéseket 1879-1894. között, majd az 1919. évi árvíz után erősítették. Az időközben levonult árvizek során - melyek többször is elérték, illetve meghaladták az 1980. júliusi árvíz szintet - fakadó vízen, kisebb szivárgásokon és csurgásokon kívül semmiféle veszélyes jelenséget nem észleltek. Lényeges védelmi beavatkozásokra a szakadás környezetében még nem került sor.

Az aktív védekezés időszakában napi átlagban 5575 főt (csúcsidőben 9388 főt), 29 db közúti járművet, 36 db vízjárművet és 67 db különféle földmunkagépeket foglalkoztattak. Felhasználtak összesen 1 420 000 db homokzsákot, 27 000 kg fóliát, 17 500 tonna terméskövet, 86 000 db fáklyát, 216 m3 pallót, 280 db Cs-1 lemezt, 707 db Cs-2 lemezt és 952 db pátria lemezt. Elvégeztek összesen 320 000 m3 földmunkát.

A kijelölt szakértői bizottság megállapította, hogy a szakadás szelvényében az árvédelmi töltés keresztezte a folyónak egy régi volt holt medrét. A holtmedrekben, azok természetes feliszapolódása során olyan rétegsor rakódik le, mely hasonló talajtörésre hajlamos. Valamint, hogy a mentett oldalon közvetlenül a gát mentén kb. 15 éve rizstelep létesült, mely 1979-80-ban nem üzemelt. A tartós áztatás, majd az azt követő kiszáradás a fedőréteg anyagának törőszilárdságát minden valószínűség szerint legyengítette, és a merevségét is fokozta. A kopolya kitisztításakor annak fenekén egy régi rőzsepaplan nyomait találták. Ennek korhadása, ülepedése szintén hozzájárulhatott az altalaj teherbírásának gyengüléséhez.
Az események váratlan, minden előzetes jel nélküli bekövetkezés miatt nem volt lehetőség a gátszakadás megakadályozására, arra kísérletet tenni sem volt mód. A védelemvezetés a védelem súlypontját azonnal a kiürítésre és a lokalizációra helyezte, így a károkat lényegesen csökkentette. A vízfeltörés váratlan volta miatt az őröknek nem volt lehetősége a gyenge, vagy feltehetően veszélyes szakasz felismerésére. Ha a fedőréteg csak kicsit is áteresztő, akkor a fokozódó víz-szivárgást már régebben észlelik és védekezhettek volna ellene.
A Fekete-Körösön augusztus 1-jén újabb árhullám indult el, amikor a Kettős-Körös-i szakadási hely ideiglenes elzárása még csak kezdeti szakaszában volt. A szakadási hely tehermentesítése érdekében augusztus 1-jén 20 óra 55 perckor robbantással megnyitották a Fekete-Körös bal parti töltését és az árhullám jelentős részét a mályvádi árvízi szükségtározóba vezették be. A megnyitás helyének helyreállítását augusztus 18-án kezdték és szeptember 6-án fejezték be 34.000 m3 földmunkával.

A töltésszakadás részletes története és további képi illusztrációk a forrásnál megjelölt linkekre kattintva elérhető!

Forrás
www.korkovizig.hu
www.hidrologia.hu
Légifotók forrása
"Kvasz András" Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület Ultrakönnyű Szakosztálya

A BEOL.hu 2015.07.28-ai cikke a katasztrófa 35. évfordulója alkalmából

Az emlékműtől nem messze a gáton továbbhaladva, egy kis keresgélés után megtalálhatjátok a GCBKVM ládát.

Kullancs veszély: