Hosszúfoki főcsatorna balparti töltésén történő vízátbukás
A töltésszakadás ideiglenes elzárása
A sorkatonák is kivették a részüket a védekezésből
Gravitációs vízvisszavezetés
Az elöntött terület térképen
A töltésszakadás emlékműve napjainkban
A Kettős-Körös Békésnél "terheli a töltést" 2013. április elején
Régmúlt idők folyói...A hajdani folyómedrek, bár művelés alatt vannak, és száraz időben talán észre sem vehetőek, ilyenkor megtelnek vízzel.
Árad a Kettős_Körös 2013.04.07
Egy távolabbi kép az emlékműről
A Google Earth műholdképén még ma is látszik a töltésszakadás helyén ideiglenesen épített körülszádalás nyoma, amely megakadályozta a további vízkiömlést
A láda a töltésszakadás helyén álló emlékműtől kb. 300 méterre található DK-i irányban egy termetes nyárfa tövében. A láda szokásos, félliteres, négyfülű, amely egy csavaros tetejű "védőburkot" kapott.
A ládába TravelBug helyezhető, amit ne felejts el bejelenteni a geocaching.com-on !!
A fordítást akosgy készítette.
Megközelítés
A legegyszerűbb megközelítés Békés Tarhos felőli kijáratánál a Kettős-Körös hídján áthaladva le kell kanyarodni balra, majd a töltésen kb. 6,3 km-t haladva lehet elérni a ládát.
A ládát Bélmegyer felől is meg lehet közelíteni szintén a töltésen haladva. Ajánlott kiindulópontok
Bodoky Károly Vízügyi Múzeumtól N 46° 50,792' E 21° 6,057' 120 m [GCTSZ+1parkoló]
Békés irányából N 46° 47,161' E 21° 8,652' 118 m [GCTSZ+2parkoló] A GCTSZ-1 parkolótól 2,3 km-t kell megtenni a ládáig, a GCTSZ-2 parkolótól 6,3 km-t.
A motorral vagy gépkocsival történő megközelítéshez szükséges gáthasználati engedély. A gáthasználati engedélyről bővebben( itt ) olvashattok.
A töltésszakadás rövid története
A Kettős-Körös jobb parti töltése 1980. július 28-án 6 óra 35 perckor a 102+725 km szelvényben, az altalaj belső eróziója következtében átszakadt. Ekkor az átlagosan 6-6,5 m magas töltéseken mintegy 5 m-es vízterhelés volt. A folyó árhulláma ekkor a szakaszon már 26 órája tetőzött, az apadás mértéke 42 cm volt. A gátszakadás szélessége rohamosan nőtt, a kezdeti 5 m-ről félóra múlva már 10 m-re, másfélóra múlva 30 m-re, két óra múlva 50 m-re és végső kifejletében a két gátvég között 71 m-re bővült. A töltésszakadás mögött - a környező terepszinthez viszonyítva - 6,5 m mély kimosás, kopolya képződött. A terepre kitörő víz a töltésből és a kopolyából mintegy 60 ezer m3 földet mosott el, a keskeny hullámtér miatt a kopolya a folyó medréig visszarágódott, a víz szabályszerű új medret képezett. A rohamos erővel bővülő töltésszakadáson az első órákban másodpercenként 750-800 m3 vízhozam zúdult ki a területre. Olyan rendkívüli leszívó hatás érvényesült, hogy néhány órán keresztül több kilométeres szakaszon még a Kettős-körös folyásiránya is megfordult.
A hosszúfoki töltésszakadás következtében közvetlen veszélybe került Tarhos, Doboz és a környező tanyavilág, a lokalizálás eredménytelensége esetén pedig Bélmegyer és Újladány, valamint további számos tanya lakossága.
A gátszakadás a Kettős-Körös jobb parti töltésén a Hosszúfoki szivattyútelep fölött következett be. A Kettős-Körös töltései 1855. és 1869. között épültek a Körös-völgyi ármentesítési munkálatok keretében. Ezeket a töltéseket 1879-1894. között, majd az 1919. évi árvíz után erősítették. Az időközben levonult árvizek során - melyek többször is elérték, illetve meghaladták az 1980. júliusi árvíz szintet - fakadó vízen, kisebb szivárgásokon és csurgásokon kívül semmiféle veszélyes jelenséget nem észleltek. Lényeges védelmi beavatkozásokra a szakadás környezetében még nem került sor.
Az aktív védekezés időszakában napi átlagban 5575 főt (csúcsidőben 9388 főt), 29 db közúti járművet, 36 db vízjárművet és 67 db különféle földmunkagépeket foglalkoztattak. Felhasználtak összesen 1 420 000 db homokzsákot, 27 000 kg fóliát, 17 500 tonna terméskövet, 86 000 db fáklyát, 216 m3 pallót, 280 db Cs-1 lemezt, 707 db Cs-2 lemezt és 952 db pátria lemezt. Elvégeztek összesen 320 000 m3 földmunkát.
A kijelölt szakértői bizottság megállapította, hogy a szakadás szelvényében az árvédelmi töltés keresztezte a folyónak egy régi volt holt medrét. A holtmedrekben, azok természetes feliszapolódása során olyan rétegsor rakódik le, mely hasonló talajtörésre hajlamos. Valamint, hogy a mentett oldalon közvetlenül a gát mentén kb. 15 éve rizstelep létesült, mely 1979-80-ban nem üzemelt. A tartós áztatás, majd az azt követő kiszáradás a fedőréteg anyagának törőszilárdságát minden valószínűség szerint legyengítette, és a merevségét is fokozta. A kopolya kitisztításakor annak fenekén egy régi rőzsepaplan nyomait találták. Ennek korhadása, ülepedése szintén hozzájárulhatott az altalaj teherbírásának gyengüléséhez.
Az események váratlan, minden előzetes jel nélküli bekövetkezés miatt nem volt lehetőség a gátszakadás megakadályozására, arra kísérletet tenni sem volt mód. A védelemvezetés a védelem súlypontját azonnal a kiürítésre és a lokalizációra helyezte, így a károkat lényegesen csökkentette. A vízfeltörés váratlan volta miatt az őröknek nem volt lehetősége a gyenge, vagy feltehetően veszélyes szakasz felismerésére. Ha a fedőréteg csak kicsit is áteresztő, akkor a fokozódó víz-szivárgást már régebben észlelik és védekezhettek volna ellene.
A Fekete-Körösön augusztus 1-jén újabb árhullám indult el, amikor a Kettős-Körös-i szakadási hely ideiglenes elzárása még csak kezdeti szakaszában volt. A szakadási hely tehermentesítése érdekében augusztus 1-jén 20 óra 55 perckor robbantással megnyitották a Fekete-Körös bal parti töltését és az árhullám jelentős részét a mályvádi árvízi szükségtározóba vezették be. A megnyitás helyének helyreállítását augusztus 18-án kezdték és szeptember 6-án fejezték be 34.000 m3 földmunkával.
A töltésszakadás részletes története és további képi illusztrációk a forrásnál megjelölt linkekre kattintva elérhető!
A láda pótolva, új koordinátán (a régitől nem messze). A láda kapott egy vízhatlan merev falú védőburkot, amelyet légyszíves hagyjatok a helyén. Csavaros a teteje és a láda kivehető belőle.
Jó keresgélést.
Sajnos csak a láda rejtekét találtam meg. A kocsit a vízműtelepnél hagytam, sajnos benne az egyesületi csereládával. Amúgy a parkolótól biciklivel menten a kb. 2km-re lévő ládához, melynek során sikerült egy első lassú defektet is begyűjteni, de szerencsémre egy kis levegő még kitartott míg visszaértem.
Családlátogatás közben elindultunk egy kicsit ládázni.Mivel mi a ládát nem találtuk a helyén,ezért szeretném kérni a jelszó nélküli jóváhagyást.
Köszönettel:Hoffmann család
A mályvádi boszorkányok miatt kicsit megcsúszott a terv, de ha már arra jártam, nem akarózott ott hagyni a ládát, ezért bátran kitekertem a sötétedés ellenére a gáton. Visszafelé meg emlékezetből, mert látni már nem láttam semmit, de igazán nem volt kerékpáros ellenség (gödör, nagyobb kő, faág, miegyéb) az úton. A láda nem igazán van elrejtve, egyszerűen elbújt a fa mögé. Nem volt energiám valamiféle takarást eszkábálni.
Átszakadva biztosan látványosabb volt a helyszín, de jobb ez így ... meg akkor elúszna a láda. Azért nehéz elképzelni, hogy ez a kis folyó ilyenre képes ... de ezt már megírta Petőfi Sándor. :)
Andrusával kerékpárral elkövetve.:-) Békés megyei hirtelen felindultságbol elkovetett őrültség keretében.
Log később.
a beazott peneszes dobozt egyesuletire csereltem.
[g:hu+ 2.7.14]
Andrusával három napot bringáztunk Békéscsaba, Gyula és Szeged környékén. Ez a láda is utunkba állt a második napon. Nagyon szép napsütéses időnk volt, igazi bringás idő, így nem tétlenkedtünk minden utunkba eső ládát megkerestünk. Mindhárom nap 100 km körül volt a táv és mindhárom nap remekül szórakoztunk.
A gáton odazötykölődtünk.:-) Érdekes hely, tetszett az emlékmű. A láda penészes beázott állapotban volt, így kicseréltem egy szép új egyesületi dobozra.
"Békés megye 100%-osítása" projekt, 2021. július 6/13.
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
A rejteknél sok a hangya, illetve a füzet szét van ázva. [Geoládák v3.9.6]
N 46° 50,792' E 21° 6,057' 120 m [GCTSZ+1parkoló]
N 46° 49,917' E 21° 6,550' 128 m [GCTSZ+emlékmű]
