WAP
1. Jelszórészlet a 20*13*5 cm-es ládában, ami a 40119. sz. transzformátor tartóoszlopában van elhelyezve.
2. Jelszórészlet a kút felépítményén, nyugati oldalon, kb. 1,6 m magasan található táblán (2*5 cm) lévő két betű.
Pótjelszó: A tigrishez közeli ismertető tábla hátsó részén szemmagasságban.
3. Jelszórészlet az emlékmű melletti fa telefonoszlopon tábla (4*5cm), rajta két betű.
4. Jelszórészletet az emlékoszlop mögött a bal oldali bokor tövében találod.
Jelszóképzés: ládában lévő jelszó után a leolvasott betűk a számozás sorrendjében.
WAP vége

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda pontjai

1. Ősállatok csonttelepe (láda) -  N 47° 0,357' E 16° 58,354' 180 m [GCBBV-1]
A 20*13*5cm-es láda a lelőhely közelében a 40119. sz. transzformátor tartóoszlopában van elhelyezve. Az első jelszórészlet a ládában olvasható.

2. Kardfogú tigris szobra -  N 47° 0,380' E 16° 58,226' 165 m [GCBBV-2]
A második jelszórészlet a szobor mellett álló kút felépítményén található táblán (2*5 cm) van.
Pótjelszó: A tigrishez közeli ismertető tábla hátsó részén szemmagasságban.

3. Béri Balogh Ádám emlékhely -  N 47° 0,743' E 16° 57,458' 160 m [GCBBV-3]
A harmadik jelszórészlet az emlékmű melletti fa telefonoszlopon kis táblán olvasható.

4. Dorog falu kopjafája -  N 47° 1,165' E 16° 57,600' 160 m [GCBBV-4]
A negyedik jelszórészletet az emléktábla mögött a baloldali bokor tövében találod.

A jelszó: ládában lévő jelszó után a leolvasott betűk a számozás sorrendjében.

Megközelítés

Bérbaltavár a Vasi-Hegyhát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya patak) völgyében fekszik. A település közúton Budapest felől a 8-as úton Vasvárig, onnan délkeleti irányban 18 km, a Zalaszentgrót felé vezető úton közelíthető meg.
A láda pontjai közút mellett találhatóak. Gépkocsival megállni minden pont közelében lehet.

Bérbaltavár

Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.
Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.
Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu a török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.
Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.
Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt. Végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.
1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viseli. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

A falu templomai

1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot  N 47° 0,689' E 16° 58,240' 160 m [GCBBV+1Templ], aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.
A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.
Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot  N 47° 0,595' E 16° 57,500' 160 m [GCBBV+2Templ].

Nevezetességek

1856-ban a Budapest - Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen a területen.
7-8 millió évvel ezelőtt a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.
Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.
A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:
kardfogú tigrisek, hiénák, kapafogú őselefántok, orrszarvúak, antilopok, gazellák, őszsiráfok, háromujjú őslovak, mamutok.
A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.
A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre -  N 47° 0,399' E 16° 58,233' 165 m [GCBBV+Kiáll] - nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.
2017. augusztus 27-én szentelték fel a falu felett lévő szőlőhegyen a fénykeresztet. (N47° 00,616 E16° 58,487 210m)
A lelőhelyen jelenleg van építés alatt egy látogatóközpont, ami várhatóan az idén elkészül.

Híres emberek

• Valószínűleg itt született Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros.
• Itt született 1949. május 4-én Nagy Gáspár költő, prózaíró, szerkesztő. Szülőházát a Rákóczi F. u. 33. sz. alatt -  N 47° 0,599' E 16° 58,167' 160 m [GCBBV+Szház] - találjuk meg.
• Itt nyugszik tolnai gróf Festetics József vezérőrnagy-lovassági tábornok, híres hadvezér.

Ládatörténet:

A telepítéstől a 2017 júliusában végrehajtott fa-kivágásokig volt eredeti helyén a láda. A rejtekadó fa eltávolítása után a Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület vezetőjének, Farkas Máriának a segítségével a láda megkerült és új helyen, a 40119. sz. transzformátor tartóoszlopában lett elhelyezve.

Források:

• http://utazom.com/vendegvaro/berbaltavar

• Wikipédia