-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A láda az adott koordinátán, hegyoldalban, egy vadkörtefa tövében, kővel lezárt rejtekben bújik meg. Vigyázz, a hegy meredeksége és a fű miatt kissé csúszik a talaj! Érdemes a homokvájatokban közlekedni és nem toronyiránt!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Salgótarjánból Cered felé kanyarodva, kb. 5 km után érhetjük el Zagyvarónát.
N 48° 7,620' E 19° 51,320' 353 m [GCORZO+parkoló] Innen földúton közelíthető meg az Őrhegy.
Zagyvaróna, község a Zagyva forrása közelében. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek. 1341-ben már fennállt. E helység határában, a település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára, amely 1435-ben már romokban hevert. 1478-ban a Zagyvafő várához tartozott Zagyvafő helység is, valamint Garáb, Korlátfalva, Szenterzsébet (ma puszta) és Inaszópuszta is, amelyet 1435-ben városnak mondtak az oklevelek és amely az 1900-as évek elején még Inaszóbánya néven e helységhez tartozott.
1548-ban Zagyvai Simon birtokában volt. Az 1715-1720. évi összeírásokban nemes községként fordult elő.
A 18. század közepén ismét jobbágy-községként említették, ekkor a Bulyovszkyak, majd 1770-ben Prileszky özvegye Radvánszky Erzsébet, 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura.
Az 1900-as évek elején határban feküdtek a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság bányái. A községhez tartoztak az említett Inaszóbányán kívül még Rónabánya is.
A helyi római katolikus templom még a török korból való. Hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült. A 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura.
A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak. 1973-ban csatolták a települést Salgótarjánhoz.
Forrás:
Wikipédia
Az Őrhegy, Zagyvaróna nyugati szélén található, tetejéről csodálatos körpanoráma tárul elénk. Azért neveztük el a Ládák őrzőjének, mert rá lehet látni a környező ládáknak otthont adó helyekre:
GCSTKA
GCKARC
GCSALG
GCZAFO
GCBUGY
GCRONA
GChuto
GCKeTe
GCMEDD
GCPEKO
Az Őrhegyre haladván, a földúton, érdekes köveket és érceket lehet találni, elég sok van belőlük, mint pl. ferrosilicium, különböző színű és formájú üvegkő. A ferrosilicium szilícium-vas ötvözet, az acélgyártásban használt 25-75% szilíciumtartalmú fontos ötvözőanyag.