WAP
Úttól 10 m-re, erdőben, fejmagasságban.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

VÁLTOZÁS:

2013.09.26: A láda, ahogy Akka81 is írta logjában, vaddisznótámadás áldozata lett. Kitúrták, megsemmisítették. Ezért a rejtés helyét megváltoztattam; a koordináták változatlanul hagyása mellett a láda a talajszintről fejmagasságba költözött, elkerülendő az újabb malackodásokat.

Megközelítés:
Gyalog-kerékpárral:
Bezerédről:
 N 46° 52,166' E 17° 0,778' 180 m [GCVEND+elágazás]
útelágazástól, a balra haladó betonúton, majd a piros sáv turistaúton, a kápolnáig.
Kallósdról: zöld sáv turistaúton.
Gyűrűs: piros sáv turistaúton.

Gépjárművel:
Bezerédről:
 N 46° 52,166' E 17° 0,778' 180 m [GCVEND+elágazás] útelágazástól, a balra haladó betonúton, majd a piros sáv turistaúton.
 N 46° 53,000' E 17° 2,160' 212 m [GCVEND+parkoló]

A kápolna bemutatása:
A bezerédi Szent Vendel kápolna története

A monda szerint akkoriban sok állat hullott el állatpestisben. A parasztok megfogadták, hogy kápolnát építtetnek Szent Vendel tiszteletére, aki az állatok védőszentje, ha állataik megszabadulnak a súlyos betegségektől és életben maradnak. A betegségek megszűntek, az állatok életben maradtak és a parasztok betartották fogadalmukat, felépítették a kápolnát ott, ahol az erdők, mezők és szőlőhegyek találkoznak, a falun kívül, a falutól 4 km-re.
A kápolna a Bezerédi család (talán Bezerédi Péter földesúr) által adományozott földterületen épült fel, amelyet Szent Vendel tiszteletére szenteltek fel 1776-ban.

A kápolna körül nagy állatvásárokat rendeztek, ahova a távoli falvakból is eljöttek az emberek. A kápolna búcsúját Pünkösdhétfőre tették, mert a Vendel nap közel esik a naptárban Katalin naphoz, amely a templom búcsúja. 1945 után Pünkösdvasárnap lett a búcsú napja, mert Pünkösdhétfő munkanap volt a szocializmusban. Az 1960-as 1970-es időkben is több százan mentek ki a kápolna búcsújára. A kápolna a múltban nagy tiszteletben állt a környéken lakók körében. 2004-ben viszont már csak kb. 20 ember gyűlt össze a feltört, elhanyagolt kápolna körül.
Túlélte az I. és a II. Világháború borzalmait, megkímélte a szocialista rendszer is, de nem tudott megmenekülni az 1990-es években a kapitalizmusba áttérés idején. Az 1990-es években a kápolnát feltörték, kirabolták és éveken keresztül ott állt tárva-nyitva. Senki nem törődött vele.

2006. május végén elkezdődött, augusztus végére pedig befejeződött a kápolna felújítása. A felújítási terveket Tamás Attila okleveles építészmérnök készítette.
Harcz József körmendi-bezerédi hegyi lakos és Verasztó Sándor kardoskúti lakos segítettek.
2007. május 26-án Dr. Márfi Gyula Veszprémi Érsek felszentelte a felújított kápolnát.
2009. március 6-án megtörtént a kápolna műemlékké nyilvánítása.
2009. július 17-én a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky díjat adományozott a Bezerédi Szent Vendel Kápolnáért Alapítványnak a kulturális örökségünk értékeinek védelmében végzett munkájáért. A díjat Ráday Mihály a Szövetség elnöke adta át. 2009. december 8-án
az örökségvédelem 2009. évi eredményeiből című kiállításon Budapesten bemutatták a bezerédi Szent Vendel kápolna helyreállítását.

A kápolna zárva tart, így sajnos csak kívülről lehet megtekinteni. Kivéve a faluban történő előzetes egyeztetés (Bezeréd, templom melletti boltban dolgozó polgármester), vagy Pünkösd alkalmával, amikor ott szent misét, és kulturális műsort tartanak.

A láda:
A láda a kápolnától északra található, az erdőben, az úttól mintegy 10 méterre, fejmagasságban.