A székely földműves családból származó művész tehetsége már kisgyermek korától megmutatkozott, ezért szülei a marosvásárhelyi Szépművészeti Gimnáziumba íratták be. Érettségi után 1954-től a bukaresti Nicolae Grigorescu szobrásziskolában tanult, Constantin Baraschi és Ion Murnu osztályában. Felfelé ívelő pályája egyik fontos állomása volt, amikor elhagyta Romániát, és a British Council ösztöndíjával hat hónapot töltött a Royal College of Artban. Itt az angol szobrászat jelentős képviselői gyakoroltak rá nagy hatást. 1968-ban az East Europe Centerben rendezett önálló kiállítással búcsúzott Londontól, és Párizsba utazott. Franciaországban a kezdeti nehézségek ellenére fontos kiállítóhelyeken szerepelt és idővel jelentős díjakkal tüntették ki. 1995-ben rövid betegség után váratlanul halt meg. Saron-sur-Aube-ban temették el. Sírján saját alkotása, a La Victoire (Győzelem) emelkedik.
Szoborpark
A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván található, 2008-ban alapított Román Viktor szoborparkba invitáljuk a ládavadászokat. A szobrok méretarányos nagyítását több mint 3 esztendős munkával a művész testvére Román Elemér építőmérnök végezte el. A burkolati munkákat, a szobrok védelmét Farkas István, udvarhelyi kisvállalkozó üvegszálas műanyag technológiája biztosítja. A parkban egy a családi bútorokkal berendezett emlékszoba is megtekinthető.
Az absztrakt és az ábrázoló szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotások kellemesen harmonizálnak a természetes környezettel. A Kiméra címet viselő plasztika Román Viktor természethez való vonzódását bizonyítja. A kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, ezek közül is azokra az élőlényekre, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre.
A szülőföldjéhez és a magyarsághoz való ragaszkodása számos munkáján észlelhető. Párizs mellett Saron-sur-Aube-ban telepedett le, amely szülőfalujára emlékeztette. A környéken csatároztak az Attila vezette hunok a rómaiakkal. Ez a ragaszkodás és a hely szelleme ihlette szobrai közül a parkban a Saron harangja, Attila szekere, Egyensúly, Kárpátok kapuja, Kárpátok kútja másolatait láthatjuk. A művészre ugyancsak nagy hatással voltak gyermekkori élményei. Édesapja földműves és mészáros volt. A Bika és az Eke című szobrok is ezekre, a benyomásokra utalnak.
Egyéb látnivalók
A parkolótól néhány lépésnyire található Füle-kút a helyiek kedvelt ivóhelye.
A szobrok megtekintése után érdemes felkapaszkodni a park fölé magasodó Nyíresbe, a nagyszüleink egyik kedvenc kirándulóhelyére.
A rejtéstől dél felé haladva itt juthatunk ki a területről: N 46° 13,362' E 25° 23,787' 512 m [GCRMN+kiskapu]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nagyon érdekes relytés.Helyi segítség nélkül valószínű a pótjelszóra kellett volna hagyatkoznunk.Ha erre jártok a talajszint fontos útmutató és egy nagyobbacska kő segít.Nem kérdeztem meg a segítségünk kilétét,talán a helyi lelkész lehetett.Köszönet neki is. [Geoládák v3.12.6]
Katasztrofális állapotban találtuk a ládát. A logfüzetből csorgott a víz, és annyira penészes volt, hogy a jelszót hárman háromféleképpen olvastuk. Mindent kihajítottunk és itthagytunk egy egyesületi csereládát.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
A lada nagyon leharcolt allapotban van, a logfuzet teljesen elazott es mar a penesz eszi...szet sem lehet szedni a lapokat.
Sajna csak itthon vettem eszre, hogy van potjelszo is, de lacc-ek voltak kedvesek es kisegitettek vele...ezuton koszonom nekik!
A szoborpark melletti tajhazak sajnos zarva voltak, pedig azokat is megneztem volna...mult hetvegen fesztivalt tartottak bennunk, akkor kellett volna jonnom...
Sűrű napnak néztünk ma elébe Zsuzsival. Székelyudvarhelyről délnek vettük az irányt, hogy sok szépnek és érdekesnek ígérkező ládát keressünk fel. Elsőként a szoborpark esett útba. Minden pontos, segédpontok, parkoló, stb. A pótláda a villanyoszlopnál rendben. Kapu: zárva. Kapu melletti "művészbejáró" azonban mindig nyitva van :-) Egy valamire való geoládászt tehát ez nem akadályoz meg abban, hogy megnézze a lepusztulófélben lévő és elhagyatottnak tűnő kis birtokot, alkotó műhelyt és persze felkeresse a ládát! Jelentem a láda remek és a helyén van. Profi rejtés, idevaló. A szobrok számomra inkább érdekesek, mint szépek, de nem lehet mindenkinek egyforma az ízlése. Köszönet a rejtésért!
Mikulás
A korábbi megtalálók logjai alapján többet vártam a helyszíntől, de csupán egy művész lélek félig zárt kertje fogadott a szomszéd kutyájának társaságával. Érdekes-érdekes, egy geoláda még elfér, de nem több. Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Erdélyi nyaralásunk 4. napja Gerivel, Matyival, Julcsival és a feleségemmel.
Éppen dolgoztak a kertben, így be tudtunk menni és körbenézni.
A szoborpark zárva volt, a pótjelszós villanyoszlop töve feltöltve földdel, így hát a rejtő jóindulatára bízzuk, hogy elfogadja a megtalálást.
BigMick, Iza [g:hu 1.5.3a] [wapon beküldött szöveg]
"Ez az út egy szoborparkhoz vezet?" "De biztos?"..kérdések záporoztak az autóban az odavezető úton....és igen! A láda nélkül soha nem jutottunk volna el ide...
Köszönjük!:-)
Szeretem az ilyen jellegű modern szoborparkokat! Ez is nagyon tetszett! Az idő szűke és az időjárás miatt sajnos csak kevés idő tölthettünk el itt! Köszönet a rejtésért!
Székelyföldi geotúra alatt.
Alternatív pont, a mai utolsó. Persze megint szakad az eső. A főúttól gyalog mentünk be, mert a buszos bácsi nem látta alkalmasnak a terepet.
Bőrig ázva a magas fűben rövid bámészkodás, majd irány a vacsora.
Tetszett a hely, még egy kis időt eltöltöttem volna bámészkodással.
Köszi
Háromnapos zetelakai csillagtúrázásunk utolsó állomása. Fájdalomdíjként az elmaradt hargitai traktoros kirándulásért. Tetszett az oda vezető út is, köszönjük, hogy megmutattad ezt az eldugott zugot.
Hát ide biztos nem jutottunk volna el a gc nélkül. És még a művész nevét sem hallottuk volna talán soha. Pedig nagy élmény a természet lágy ölén, a csodálatos nyugalomban ismerkedni a művekkel.
Már jártunk itt pár éve, de akkor még nem volt itt a láda, most újra felkerestük ezt a helyet, miután megnéztük a Múlt Idők Házát a közelben.
Köszönjük a rejtést! :)
Meglepő, érdekes, gyönyörűséges hely! Különleges történet és szobrok. Minden tiszteletem a családé, hogy létrehozták és karbantarják ezt az emlékhelyet, "hazahozták" ezeket az alkotásokat. Kivánom, hogy mindig legyen meg az erejük, anyagi lehetőségük a fenntartására és remélem, hogy kapnak ehhez állami segítséget, hisz egy ilyen tehetségű művész emlékét megőrizni nem csak a család feladata lenne!
A rejtés természetesen jó, de hát ezt el is vártuk! :-)
Először a romániai testvérjáték ládáját sikerült megtalálnom. Örültem, hogy én voltam a fürgébb, de csodálkoztam is, hogy nem rossz rejtés, de azért nem Kis-Molnár színvonal. Aztán kinyitva kiderült a turpisság - közben pedig Péter60 megtalálta a jó dobozt. :-)
A leírásban szívesen láttam volna még Román Viktor szobrait bemutató linket, de úgy látszik, magyarul nincs ilyen, ami róla szóló oldalt találtam az nem nyújtott többet. "Victor Roman sculptor" hívószavakra a képek között keresve viszont elég sok alkotása előjött, kinézelődhettem magam.
Vasarnap hajnalban olvastam, mailben az ertesitest, hogy megjelent egy lada a kozelben. Tavaj en is kacerkodtam az otlettel, hogy hozzak ide egy ladat, amikor egy mozgoert mentem Bagyba. Akkor valamiert siettem haza, nem jottem be a szoborparkog, bar egy bagyi kollegam nagyon ajanlotta. Elmaradt, lemaradtam. Mint ahogy a piros egyesrol is. Na de ne siessunk ennyire elore. Szoval reggel olvasom a levelet, indulnak is, de van egy kis gond, sogoromnak megigertem, hogy segitek szobafestesben. Gyorsan reggel el, szoba kifest, haza, csaladot osszecsomagolni. Irany a szoborpark. Messzirol lattam, hogy valakik ott vannak, kicsit tenferegtunk, hatha szabad lessz a terep. Nem lett. Hat akkor marad a geocaching rejtelmeibe valo beavatas. Megkozelitettuk a "kidolt fat", es rajottem, hogy nem kell az okitas, Helga es kis csaladja logolt eppen. Ez az elso eset, hogy hu-s ladanal talalkozzak kesserel. Tizenhet percel maradtam le, de nem banom.
A szobrok erdekesek, a legtobbrol a harom eves fiam tudta, hogy mi az, van ko, van puska meg ilyenek :).