Normafa 10-en indultam CsíkosHátúval együtt. Merthogy ma tesós szülinapozás, meg amúgy semmi más ötletem nem volt.
Meg, ki kellene tán próbálni, hogyan hasít a gyerek egy ilyen rendezvényen.
No, megkaptam a választ, nem is akármilyet. Merthogy a figura úgy esett, hogy többnyire én loholtam a gyerkőc után nyelvlógatva, nem őt kellett biztatni. Hihi, Kend most nagyon lebukott.:))))
(... és végtelenül boldog vagyok ám én ezért ... és szívem szerint hagytam volna spurizni, ahogy csak megy neki ... de az előzmények, jaj .... fejben át kell nekem ez most gondolnom, nem egyszerű ...)
No, akkor láda, meg ilyesmi.
Be kell valljam, én a Budai-hegyekkel finoman szólva is kutya-macska viszonyban vagyok. Meg is látszik az itteni aktivitásomon, hogy ti. ilyen ősláda is feketén maradt negyedik szezonomra.
Hihhhhetetlen népsűrűség, bozótharc, de aztán lefüleltem a ládát. Életemben először a kütyümet is elhagytam, ezért aztán a bozótharcot saját nyomomon (szerencsére volt hó) újból abszolválhattam.
Mindez egy másik oldalon